A jet korszak az egykori JAT légitársaságnál
A JAT-nál 1963-ban a Caravelle jelentette a jet korszak kezdetét, ami után a légitársaság mindig készen állt új típusok bevezetésére.
McDonnell Douglas
1969-ben, három évvel annak első repülése után, a JAT megvásárolta a sugárhajtású repülőgépek második generációját, a McDonnell Douglas DC-9-32-t. Ez egy közepesen rövid hatótávolságú, gazdaságosabb, korszerű felszereléssel és csökkentett zajszinttel rendelkező repülőgép. Az utolsó Caravelle átadásával egyidőben vették át az első példányt, amit az Alitalia-tól béreltek. A gépet a légitársaság alkalmazottai csak a becenevén – Diki – emlegették, utalva az I-DIKY lajstromjelre. A következő években a JAT még öt darab DC-9-est vásárolt, míg az Inex-Adria Aviopromet üzembe állította a továbbfejlesztett változatát, az MD-80-at, a Mad Dogot.
“Eljön az idő, amikor képesek leszünk New Yorkban reggelizni és Belgrádban vacsorázni”.
Az első jugoszláv lajstromban lévő szélestörzsű repülőgép, a DC-10-es YU-AMA 11 óra 22 perc megállás nélküli repülés után 1978. decemberben landolt Belgrádban, felállítva ezzel a típus leghosszabb leszállás nélküli repülésének új rekordját. Az üdvözlő ceremónián a gépet Nikola Tesláról nevezték el. A turbó-motor tervezésén is dolgozó Tesla az 1930-as években a new yorki konzulátus egyik munkatársának, Miloš Tošićnak egyszer azt mondta: “Eljön az idő, amikor képesek leszünk New Yorkban reggelizni és Belgrádban vacsorázni”.
A DC-10-esnek voltak emlékezetes repülései. Zastava Yugo autószállítmányok a DC-10 fedélzetén az Egyesült Államokba, humanitárius segélyszállítmány 1985-ben Kolumbiába a Nevado del Ruiz vulkán kitörése után, vagy a sokak számára ma is emlékezetes alacsony áthúzás 1997-ben a Batajnica Air Show-n a Repülő csillagok kíséretében. Az 1990-es években rövid utakra légi tartályhajóként használták, hogy az ellátás hiánya miatt üzemanyagot szállítson Thesszalonikiből vagy Bukarestből Belgrádba. Az utolsó DC-10 (YU-AMB, népies nevén „Banka”) 2005-ben került ki a „YU” lajstromból.
A Boeing korszak
1970-ben került a JAT flottába a Boeing 707-es, amivel a légitársaság megindította az interkontinentális járatait. Jugoszláv városokból közvetlenül repült az Egyesült Államokba, Kanadába és Ausztráliába. A JAT azon kevés légitársaságok egyike volt, akik a leghosszabb interkontinentális útvonalakon üzemeltették a típust.
A 707-es után 1975-ben három új Boeing 727-es repülőgéppel bővült a flotta, amit az évek során továbbiak követtek, összesen kilenc darab. Ezt a géptípust használták Tito hosszú útjaira is, mint Belgrád-Moszkva-Irkutszk-Phenjan-Peking, Belgrád-Lisszabon-Bermuda-Mexikó-Caracas vagy Belgrád-London-Grenada-Washington.
Jelentős fordulat következett 1985. augusztusban, amikor a JAT elsők között állította forgalomba a Boeing 737-300-ast.
Leállt a növekedés
Éppen akkor, amikor piacra került a McDonnell Douglas MD-11 új, szélestörzsű repülőgépe, aminek a JAT is potenciális ügyfele volt, jelentős fordulat történt a jugoszláv légiközlekedésben. Jugoszlávia véget vetett minden további növekedésnek. A polgárháború miatt leállt a JAT összes belföldi járata. A nemzetközi járatokat még üzemeltették, de egyre több ország tiltotta ki a gépeiket. A tengerentúli forgalmat 1992-ig fenntartották Ausztráliába (Sidney, Melbourne), az USA-ba (New York, Chicago, Los Angeles, Pittsburgh, Detroit) és Kanadába (Toronto, Montreal, Vancouver). 1992.május 2-án az Egyesült Államok embargót rendelt el Jugoszláviával szemben, az utolsó járatok Chicagoba és New Yorkba repültek. A JAT vezetése akkor úgy döntött, hogy az észak-amerikai járatait átirányítja Kanadába, de Kanada is kitiltotta a JAT gépeit, ezzel az Atlanti-óceánon túli forgalom megszűnt.
Fénykorában a JAT napi tizennégy járatot üzemeltetett az Egyesült Államokba, 1990-ben ez napi tizenkettőre csökkent. Csak ezen a piacon 65 millió dollár nettó bevételt könyveltek el.
1999. március 29-én a JAT még meglévő flottáját: 4 db DC10-est, 4 db B737-est és egy B727-est, majd másnap még négy repülőgépet a légitársaság pilótái az embargó, a repülési tilalom ellenére Bukarestbe menekítették.
Optimista remények
A JAT több átszervezés után megszűnt, utódjaként 2013. augusztus 1-jén megalakult az Air Serbia. A repülés korai napjait ismerők közül sokan optimisták. Abban reménykednek, hogy a második szélestörzsű Airbus A330-as 2022. decemberi flottába állításával megismétlődik a jugoszláv repülés aranykora.
forrás: ex-yu aviation