Repülős

A Wright testvérek első repülése

Százhúsz évvel ezelőtt, 1903. december 17-én szállt fel a világ első repülőgépe az észak-karolinai Outer Banksból. Ezen a napon hajtották végre a Wright fivérek az egyik első repülést motoros, irányított repülőgéppel.

A repülés úttörői

Wilbur és Orville Wright feltalálók és a repülés úttörői voltak. Wilbur Wright 1867. április 16-án született Millville közelében, Indiana államban. Egy ötgyermekes család középső gyermeke volt. Apja, Milton Wright az Egyesült Testvérek Krisztusban egyházának püspöke, édesanyja Susan Catherine Koerner. A család később Daytonba, Ohio államba költözött, Orville Wright ott született 1871-ben.

Milton Wright püspök sokat volt úton, gyakran hozott kis játékokat a fiúknak. 1878-ban egy kis helikopter modellt. A parafából, bambuszból és papírból készült, az éleken gumiszalaggal meghajtott modell a repülés francia úttörője, Alphonse Pénau terve alapján készült. Ez volt az alapja a testvérek életre szóló repülés iránti szerelmének.

1889-ben megalapították saját újságjukat, a West Side Newst. A lapot Wilbur szerkesztette, Orville volt a kiadó. Közben egy új őrület söpört végig az országon, a Wright testvérek a kerékpár iránti szevedélyükben is osztoztak. 1892-ben kerékpárboltot nyitottak, ahol kerékpárokat javítottak és saját tervezésűeket árultak.

A tervezés időszaka

A Wright testvérek szorosan követték Otto Lilienthal német repülős kutatásait. Amikor Lilienthal egy vitorlázó repülőgép balesetben meghalt, úgy döntöttek, hogy elkezdik saját repülési kísérleteiket. 1899-ben kezdtek el próbálkozni, ugyanakkor, amikor Samuel Langley, a Smithsonian munkatársa is. Langley próbálkozásait a hadügyminisztérium támogatta, de sikertelenek voltak, mivel erőfeszítései arra, hogy a gép a levegőben maradjon, annak nyers erején alapultak.

Ezzel szemben Wrighték úgy gondolták, hogy az embernek kell felügyelni a repülőgép üzemeltetését. Saját tervet dolgoztak ki az észak-karolinai Kitty Hawkban. Nekiláttak kitalálni, hogyan tervezzenek szárnyakat. Megfigyelték, hogy a madarak megdöntötték a szárnyaikat az egyensúly és az irányítás érdekében, és megpróbálták ezt utánozni, kifejlesztve a „szárnyvetemítésnek” nevezett koncepciót. A szárnyak görbítésével dönthették a szerkezetet jobbra vagy balra, az elöl rögzített emelőkormány segítségével emelhették vagy süllyeszthették az „orrot”, míg az újításként a szerkezet hátuljához hozzáadott oldalkormány elősegítette, hogy valóban a megfelelő irányba forduljon a gép. A Wright fivérek rájöttek, hogy megvan a mágikus képlet.

Wilbur Wright volt egy híres mondása: “Lehet repülni motorok nélkül, de tudás és készség nélkül nem.” A testvérek több mint ezer siklórepülést hajtottak végre a Big Kill Devil Hill tetejéről. A világon az elsők között építettek kis szélcsatornát, amelyben gépmodelleket, különböző szárnyalakokat teszteltek. Minden készen állt arra, hogy a gépet a levegőbe emeljék.

Az első repülés

Visszatértek a Kill Devil Hills-i táborba, felszerelték a motort az új, 40 láb magas, 605 font súlyú, repülőgépre. Az első repülési kísérlet 1903. december 14-én történt. Pénzfeldobással döntötték el, hogy Orville hajtja végre. Bár a gép felemelkedett a 18 méteres indítósínről, de mindössze három másodpercet töltött a levegőben, orral a homokba fúródott. Három nap javítás után a testvérek készen álltak a második kísérletre december 17-én.

1903. december 17. Kill Devil Hills

Annak ellenére, hogy a 27 mérföld/órás szél nem volt ideális, jelezték a közeli mentőállomás önkénteseinek, hogy újra próbálkoznak. 1903. december 17-én 10 óra 35 perckor a repülőgép a levegőbe emelkedett. Felváltva mindkét testvér kétszer repült. Az első kísérlet 12 másodpercig tartott, majd minden felszálláskor az idő és a távolság apránként nőtt. Végül Wilbur Wright utolsó kísérletén 59 másodperc alatt elérte a 852 lábat (260 métert).

A Wright fivérek hamar rájöttek, hogy sikerüket nem mindenki értékelte. Sokan a sajtóban, valamint repülési szakértő kollégák egyáltalán nem akartak hinni az állításaiknak, a tekintélyes Scientific American folyóirat egyenesen „kacsának” minősítette a hírt.

Két évvel később, 1905-ben a gép továbbfejlesztett változatával Dayton közelében már több mint fél órát sikerült a levegőben maradniuk, és 40 kilométert repültek 50 km/h sebességgel.

Orwille Wright 1905-ben Daytonban

Ennek eredményeként Wilbur 1908-ban Európába indult, ahol azt remélte, hogy nagyobb sikereket ér el a közvélemény meggyőzésében és a repülőgépek eladásában.

Hírnév

Franciaországban Wilbur sokkal fogékonyabb közönségre talált. Sok nyilvános repülést végzett, sétarepülésekre vitt utasokat. Egy évvel később Orville is csatlakozott hozzá húgukkal, Katharine-nal. Wrighték igazi hírességekké lettek, királyi családok, államfők látták őket vendégül, folyamatosan szerepeltek az újságokban. Elkezdték a repülőgépek eladását Európában, mielőtt 1909-ben visszatértek az Egyesült Államokba. A testvérek gazdag üzletemberekké váltak.

Halál és örökség

Wilbur 1912. áprilisban tífuszos lázban megbetegedett és 45 éves korában, május 30-án Daytonban meghalt.

Orville élete utolsó három évtizedét a repüléstechnikával kapcsolatos testületekben és bizottságokban töltötte, köztük a Nemzeti Repülési Tanácsadó Bizottságban, a Nemzeti Repülési és Űrhivatal (NASA) elődjében. Sem Orville, sem Wilbur nem házasodott meg. 1948. január 30-án Orville is meghalt.

Az 1903. december 17-i repülést ma az első tartósan kormányzott motoros repülésként tartják számon.

forrás: FoxNews, history.com