Bosznia első női muszlim orvosnőjéről
Sok a hasonlóság az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma és Bosznia első muszlim orvosnője, Ševala Iblizović küzdelme között, hogy tanulhassanak, hogy hivatásukat gyakorolhassák.
Kövekkel dobálták
Ševala Iblizović 1903. január 9-én született Szarajevóban a tehetős Zildžić családban. Abban az időben a legtöbb muszlim nő írástudatlan volt, és nem volt gyakorlat a lányok, különösen a muszlim lányok oktatása. Ha mégis, akkor megelégedtek azzal, hogy elvégezték az általános iskolát, megtanultak írni, olvasni. Ševala szülei fontosnak tartották a tanulást, és mindent megtettek azért, hogy a lányaik számára biztosítsák.
1919-ben megpróbált beiratkozni a fiúgimnáziumba, amit az iskolavezetés elutasított. Ezután a szülei teljes támogatásával reisul-ulema Džemaludin Čauševićhoz fordult engedélyért, amit a főmufti meg is adott. Ő lett az első muszlim nő, aki fiúkkal járt iskolába. Nehéz évek voltak. A fiúk bántalmazták, kövekkel dobálták meg. Hogy valamennyire megvédje, apja minden nap kocsival hozta-vitte az iskolába.
De nemcsak őt bántották. Az egész családot kiközösítette a lakóközösség, édesanyjának nem adtak el élelmet, mert a lánya fiúiskolába jár.
Egyetemi tanulmányok Zágrábban
Az 1920-as években Szarajevónak még nem volt egyeteme, ezért Ševala a zágrábi orvostudományi egyetemre iratkozott be 1925-ben. A tanulmányai alatt férjhez ment Muhamed Iblizović filozófiahallgatóhoz, aki a felesége miatt átváltott az orvostudományra.
Ševala 1931-ben kapta meg az orvosi diplomáját. Ő lett az első muszlim orvosnő Boszniában, a Jugoszláv Királyságban és Európában. Férjével pedig az első muszlim értelmiségi házaspár a Balkánon. Hírük messzire terjedt, akkora visszhangot keltett, hogy a New York Times is megírta.
Ahogy egy fél évszázaddal korábban Hugonnai Vilma Zürichben, úgy az 1930-as években Ševala Horvátországban megértésre talált és dolgozhatott, fejlődhetett. Demonstrátorként kezdett dolgozni az egyetemen, ám mikor előléptetést ajánlottak neki, úgy döntött, hogy visszatér szülővárosába.
Az első muszlim orvosnő Szarajevóban
Az elutasításban sem sokban különbözött a magyar orvosnőtől. Ugyanúgy évekig kellett harcolni a diplomája elfogadtatásáért, a hivatása gyakorlásáért. Mindenhol zárt ajtókkal találkozott. Két évet kellett várnia, hogy munkát kapjon. Az Állami Kórház Infektológiai Osztályán, a Higiénés Intézetben kezdett dolgozni. A második világháborúban, amikor a kórház nem működött, megtalálta a módját, hogy segítsen minden rászorulón, vallástól, nemzettől és társadalmi származástól függetlenül.
Szakorvosként, nőgyógyászként és gyermekorvosként végzett pályafutását Dr. Mara Kurtović iskolai poliklinikáján fejezte be 1962-ben. Az állami intézményekben végzett munkája után is folytatta orvosi gyakorlatát. Férjével magánpraxist nyitottak, ami akkoriban az elsők között volt, ahol röntgenkészülék és gyógyszerek tárolására szolgáló hűtőszekrény is volt.
Ševala leginkább a nők és gyermekek kezelésében, a fertőző betegségek elleni küzdelemben vett részt. Saját nehézségei miatt a női emancipáció kitartó harcosa volt, különösen a lányok, nők tanulásáért, oktatásáért küzdött. 1978-ban halt meg.
Szarajevóban utca viseli a nevét és tiszteletére a BH Post 2002-ben a képével ellátott postai bélyeget nyomtatott.
