Húsz évvel Slobodan Milošević letartóztatása után
Porodica (A Család) – Milošević rejtett élete címmel ötrészes minisorozatot vetít a szerb állami televízió. A film Slobodan Milošević 2001. április 1-i letartóztatása előtti 72 óra történéseit eleveníti fel, betekintést enged a család életébe. A rendező Bojan Vuletić hangsúlyozza, hogy a sorozat nem történelmi dokumentum, hanem egy teret vesztő család napjait bemutató játékfilm.
Mi vezetett a letartóztatáshoz?
Slobodan Milošević 1990-ben került hatalomra. Az 1989. júniusi koszovói Gazimestanban (Rigómezőn) mondott beszédét sokan a háború bejelentéseként, a volt Jugoszlávia területi terjeszkedéséért és határainak újrarajzolásáért folytatott harcok kezdeteként értelmezték. Az országot akkor már az etnikumok közötti mély válság jellemezte.
A horvátországi, a boszniai, a koszovói háborúk után a 2000. szeptember 24-i elnökválasztáson a demokratikus ellenzék került hatalomra, de Milošević a vereségét nem volt hajlandó beismerni, azt az október 5-i tüntetés kényszerítette ki. A DOS koalíció átvette a hatalmat, Vojislav Koštunica került az államelnöki székbe, az első demokratikus kormány miniszterelnökének Zoran Đinđićet választották.
Hat hónappal ezután a Bűnügyi Rendőrség Igazgatósága büntetőfeljelentést tett Milošević ellen hivatali hatalommal való visszaélés miatt, a letartóztatásnak ez volt a közvetlen oka.
Tárgyalások a villában
A Milošević család Belgrád Dedinje negyedében, a Mir villában tartózkodott, amikor megérkeztek oda a tárgyalók. A letartóztatási procedúra március 30-án kezdődött, 72 órán keresztül tartott a házban és azon kívül összegyűlt Miloševićet támogatók miatt. Voltak fegyveresek is, és összetűzés alakult ki köztük, a rendőrség és a házat biztosító jugoszláv hadsereg őrdandárja között.
A volt elnökkel a főtárgyaló Zoran Đinđić megbízásából Čedomir Jovanović, a Demokratikus Ellenzék parlamenti frakciójának vezetője volt. Sok történet kering arról, hogy mi történt a villában, a leghitelesebb kétségtelenül Jovanović. A napokban ismét emlékezett erre az eseményre.
“Óvtam Milošević életét, mert voltak köztünk forrófejűek, akik azt javasolták, hogy vezényeljenek ki rendőri egységet a ház megtámadására, és ha Milošević nem akarja megadni magát, akkor öljék meg. A házban voltak olyanok, akik csak a lehetőséget várták, hogy ezt megtegyék. Én védtem őt, ott ültem vele két éjszakán és egy teljes napon át. Nem hazudtam neki. Nem a hóhéraként mentem oda, azt mondtam, hogy bemegyek vele a börtönbe is, mert neki, mint volt elnöknek kötelessége, hogy megvédje az országot egy újabb tragédiától.”
Elmondása szerint úgy érezte, hogy Milošević sokáig arra számított, hogy annak a tömegnek egy része, ami a hatalma alatt mindig éltette, megjelenik a házánál is. Ez nem történt meg, április 1-jén a ház körül eltávolították a biztonsági szolgálat embereit, és Miloševićet autóval a belgrádi központi börtönbe szállították, ott június 28-ig tartották, amikor kiadták a hágai nemzetközi törvényszéknek, ahol az 1990-es évek háborúi alatt Koszovóban és Horvátországban elkövetett háborús és emberiség elleni bűncselekményekkel, Bosznia-Hercegovinában népirtással és háborús bűnökkel vádolták.
A tárgyalások alatt Jovanović útján aláírattatott volna az államfővel és a miniszterelnökkel egy dokumentumot, ami arról biztosítja, hogy nem szállítják Hágába, és minden nap láthatja a családját. Koštunica ezt kereken elutasította, mindketten tudták, hogy ki fogják adni a nemzetközi bíróságnak. Nem is tehettek volna másként, az amerikai kormányzat határidőt szabott a szerb kormánynak, hogy a koszovói háborús bűnökért Miloševićnek a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszéken kell felelnie.
Milošević a scheveningeni börtönben halt meg 2016. március 11-én, még a tárgyalás vége, az ítélethirdetés előtt.
A Milošević család
Apja letartóztatásának napján, 2001. április 1-jén a dedinjei villában Marija Milošević pisztollyal rálőtt Goran Čavlin nyomozóbíróra és a vele együtt ott tartózkodó emberekre. Büntetőeljárás indult ellene veszélyokozásért és fegyver illegális birtoklásáért. A kihallgatás után Montenegróba menekült, távollétében nyolc hónap börtönre ítélték, két évre felfüggesztve. Ma is Montenegróban él.
Milošević felesége, Mirjana Marković 2003-ban Oroszországba költözött, 2006-ban politikai menedékjogot kapott. Hivatali hatalommal való visszaélés miatt eljárást indítottak ellene Szerbiában, a bíróság előtt nem jelent meg, az Interpol nemzetközi elfogatóparancsot adott ki, sikertelenül. Távollétében egy év börtönre ítélték. 2019. április 14-én hunyt el Moszkvában.
Slobodan Milošević fia, Marko Milošević az október 5-i változások után azonnal elhagyta Szerbiát. Oroszországban ő is politikai menedékjogot kapott.
A letartóztatásban résztvevő politikusok
Az első demokratikus kormány, Szerbia akkor miniszterelnökét Zoran Đinđićet 2003. március 12-én meggyilkolták. A gyilkosságért elítélték a Zimonyi klán tagjait, köztük a Milošević letartóztatásában részt vett Milorad Ulemek Legiját, a különleges műveleti egység parancsnokát. Đinđić meggyilkolásának politikai hátterét a mai napig nem sikerült tisztázni.
Vojislav Koštunica államfő 2004-től 2008-ig minszterelnökként kormányzott. 2014-ben visszavonult a politikai élettől.
A Szerbiai Demokratikus Ellenzék parlamenti frakciójának volt elnöke és Milošević letartóztatása idején főtárgyaló Čedomir Jovanović ma az ellenzéki Liberális Demokrata Párt elnöke.
A Porodica minisorozat
A Milošević – Marković házaspárt Boris Isaković és Mirjana Karanović formálja meg a sorozatban, a közösségi hálókon alakításukért a legtöbb elismerést kapják. Csak érdekesség, hogy Boris Isaković alakítja Ratko Mladićot az Oscar-díjra jelölt boszniai Quo Vadis, Aida? című filmben.
A sorozatnak már az első része is erősen megosztotta a szerbiai közvéleményt. A közösségi hálókon húsz évvel az esemény után is a kommentek egy része dícséri a Milošević – Marković házaspárt, mások kritizálják az alkotókat, amiért nem mutatják be Milošević politikájának összefüggéseit, amelyek a vérontáshoz vezettek.
A belgrádi Blic szerint Marija Milošević ügyvédjein keresztül bejelentette, hogy pert indít a sorozat miatt.