Mikor és miért jöttek az oroszok a Balkánra?

Oroszország Ukrajna elleni inváziójának februári 24-i kezdete óta tartó orosz kivándorlási hullám új lendületet vett azután, hogy Putyin szeptember 21-én a második világháború után először  elrendelte a mozgósítást. Sokan keltek útra, akik nem akarnak részt venni a háborúban. A célország kiválasztásának fontos előfeltétele a vízummentesség, különösen, mióta az Európai Unió országai szigorították az orosz állampolgárok beutazási feltételeit, és a légi összeköttetés. Belgrád február óta az egyetlen elérhető európai repülőtér Oroszországból.  

Migráció a Balkán és Oroszország között

A Balkán és Oroszország közötti migráció esetenként kétirányú volt, amit a geopolitikai változások, a gazdaság és a háborúk szabtak meg. Szent Száva – akkor Rastko Nemanjić – már a 12. században érintkezett orosz szerzetesekkel, a kapcsolatok azonban csak a 17. században élénkültek meg. Sava Vladislavić gróf Nagy Péter cár jobbkeze, formálisan az ortodox kelet ügyeinek tanácsadója volt. Befolyásának köszönhetően a szerbek nagy számban érkeztek Oroszországba.

Az oroszok tömeges megjelenése a Balkánon a 19. században, 1876 nyarán, az első szerb-oszmán háború előkészületeinek idején volt. Abban az évben a szerb kormány és Milan Obrenović herceg hívására csaknem 5000 tiszt és katona érkezett Szerbiába. Velük együtt érkeztek önkéntesek, egészségügyi személyzet, felszerelések és egyéb támogatások. Az Orosz Vöröskereszt Társaság közel száz orvost, mentősöket, nővéreket és 128 tonna kórházi felszerelést küldött.  

Ez a segítés megismétlődött az 1912-es balkáni háborúkban is, amit a balkáni koalíció (Szerbia, Montenegró, Bulgária) vezetett az Oszmán Birodalom ellen. Az orosz önkéntesek a szerb és montenegrói hadsereggel együtt harcoltak a törökök ellen.

Oroszok bevándorlása az adriai kikötőkön keresztül

Horvátországba az első oroszok 1915-ben érkeztek. Hadifoglyok voltak. A háború utolsó két évében a Monarchiában közel egymillió orosz hadifogoly volt. A Jugoszláv Királyság területén az orosz foglyok száma 4000-5000 között mozgott. Az állami hatóságok 1919. február 18-i döntése értelmében minden orosz, aki nem akart visszatérni Oroszországba, és nem jelentett terhet az államnak, a Királyságban maradhatott.

Az oroszországi kormányváltás megváltoztatta az onnan érkező migráció szerkezetét.  A birodalmi elit és a kozákok, akiknek nem volt helyük az új rendben, a Balkánra vándoroltak. 1919 tavaszán 60 000 orosz menekült érkezett a Jugoszláv Királyságba az adriai kikötőkön keresztül. Művelt, iskolázott emberek voltak az államigazgatásból, a hadseregből, a tudományos, művészeti életből. Az  1919 és 1923 között érkezett orosz menekültek száma 41 000 és 44 000 között volt. Az orosz emigránsok jól képzett, városi lakosok voltak. Érkezésük idején a Szerb-Montenegrói Királyság agrárország volt, mint az összes többi balkáni ország, nagyon kis százalékban magasan képzett lakossággal.  

„A horvátországi oroszok száma soha nem volt nagy, de jelentőségük a gazdaságban, a tudományban, a kultúrában, az oktatásban és a művészetben nagyon erős volt” – nyilatkozta Dr. Filip Škiljan, az Orosz emigránsok nyomai Horvátországban című könyv szerzője.

Sztálin és Tito szakításával az orosz bevándorlók száma nagymértékben csökkent, Jugoszlávia nyugat felé fordulása pedig megakadályozta a kelet-európai államokhoz hasonló erős szovjet befolyás kialakulását.

Új migráció a 21. században

A 20. század utolsó évtizedeiben és a 21. század első évtizedeiben újfajta migráció indult a Szovjetunióból, illetve Oroszországból. Nők érkeztek házasodni a Balkánra, többnyire Szerbiába. Az így létrejövő vegyes házasságokat a szerb társadalom és intézményrendszer megelégedéssel vette tudomásul. „Mindez azt a tudatot ébreszti a szerb társadalomban, hogy az orosz állampolgárok Szerbiába való bevándorlása kívánatos, anélkül, hogy kitérnénk a migráció okaira – mondta Milovan Ćurčić, a Szerb Köztársasági Orosz Kisebbség Nemzeti Tanácsának elnöke. – A népek bármilyen keveredése tudás, készségek és szokások cseréjét hozza magával, ami általában mindkét fél számára előnyös. Emellett az orosz kultúra, irodalom, nyelv és művészet erős befolyást gyakorol a délszlávokra, amit a beszélt és hivatalos nyelv részévé vált számos ruszizmus is bizonyít.”

Háború előli kivándorlási hullám

Oroszország Ukrajna elleni agressziója előtt az oroszok turistaként, ingatlanvásárlóként és befektetőként nagy számban képviseltették magukat a Nyugat-Balkánon. A háború kitörése után azonban mind az oroszok, mind az ukránok nagy számban a kivándorlás mellett döntöttek. Mindkét országból Szerbiát és Montenegrót tekintik ideiglenes vagy állandó célpontnak. A legtöbben Belgrádba és Újvidékre költöztek. Ahogyan a múlt század húszas éveiben, úgy ebben a migrációs hullámban is sok fiatal és magasan képzett ember érkezett.

Žikica Milošević, a The Economist: World ahead folyóirat újságírója, szerkesztője szerint február óta több mint 104 000 orosz és 8 500 ukrán jelentette be szerbiai tartózkodását a rendőrségen.

forrás: AJB, Anadolu Agency

kiemelt kép: Belgrád