Negyvenöt évvel ezelőtt kapott Nobel-díjat a szarajevói Vladimir Prelog

Negyvenöt évvel ezelőtt, 1975. december 12-én Vladimir Prelog kémiai Nobel-díjat kapott, ennek tiszteletére a bosnyák-horvát föderációban ez a nap a tudomány napja.

Prelog 1906-ban született Szarajevóban, szülei válása után édesapjával 1915-ben Zágrábba költözött. Ott kezdte el a középiskolát, a harmadik osztályt azonban már Eszéken járta. Ottani tanárának, Ivan Kurijának köszönhetően kezdett el érdeklődni a kémia iránt. Még nem volt 16 éves, amikor a Chemiker Zeitungban megjelent első tudományos kémiai munkája. Érettségi után édesapja kérésére Prágában folytatta tanulmányait, vegyészmérnöki diplomát szerzett, 1929-ben pedig doktori fokozatot.  

Egy ideig G. J. Dřiza prágai vegyipari nagykereskedő laboratóriumában dolgozott. Ő volt a felelős azon ritka vegyi anyagok gyártásáért, amelyek akkor még nem voltak kereskedelmi forgalomban. Szabadidejében kutatásokat végzett, a kakaókéregben lévő alkaloidokat vizsgálta.

1934-ben visszatért Zágrábba, a Műszaki Egyetem Szerves Kémiai Tanszékének igazgatója lett. 1941-ben a horvátországi politikai helyzet miatt Svájcba költözött, a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskolán kezdett el tanítani.

Kutatásainak területe főleg heterociklusos vegyületek, alkaloidok, antibiotikumok voltak, ezen belül is főleg a molekulák sztereokémiája, és a molekulák térszerkezetének problémája foglalkoztatta.

1975-ben a kémiai Nobel-díjat „a szerves molekulák és reakcióik sztereokémiájának kutatásáért” kapta. Szabályokat dolgozott ki a molekulaszerkezet és a vegyületek közötti kapcsolat jellemzésére (Cahn-Ingold-Prelog-szabály). Munkája hozzájárult az enzimatikus reakciók természetének megértéséhez.

Vladimir Prelog egyike volt annak a 109 Nobel-díjasnak, akik 1991-ben Vukovár eleste után aláírták Horvátország béke felhívását.

Zürichben hunyt el 91 éves korában.