Kérdőjelek a zágrábi lövöldözés kapcsán

Sorjáznak a kérdések a horvát médiában, a közösségi hálón, hogy történhetett meg a hétfői lövöldözés Zágrábban a Szent Márk téren?

Mi volt Daniel Bezuk tettének indoka? Hogyan és hol szerezte a fegyvert? Egy kalasnyikovval felfegyverkezve hogyan jutott el háborítatlanul az ország legfontosabb intézményeivel – kormányzati épület, parlament, alkotmánybíróság – körülvett térre? Volt-e segítője? Jött-e vele valaki, látta-e valaki, hogy automata puska van nála?

Ha a rendőrségnek vannak is válaszai ezekre a kérdésekre, azokat a közvéleménnyel egyelőre nem osztják meg. Nagyon kevés információt adnak arról, hogy hol tart a vizsgálat, így szakértők, újságírók, ismerősök és ismeretlenek találgatnak, hogy mi vezetett el odáig, hogy a mindössze 22 éves Daniel Bezuk egy automata puskával és egy pisztollyal felfegyverkezve október 12-én reggel 8 óra körül lövöldözni kezdjen a főváros legfőbb terén és súlyosan megsebesítse a védett épületeket biztosító egyik rendőrt. A sebesült rendőr társa több lövést leadott a szolgálati fegyveréből, mire Bezuk elmenekült.  

Fél órával a tett után bejelentés érkezett a rendőrsége egy férfiról, aki nagy valószínűséggel lőfegyverrel öngyilkos lett Jabukovacban Az eldobott fegyvert és a kabátot, amibe Bezuk azt bebugyolálta, egy harmadik helyszínen találták meg.  

A horvát rendőrség szinte centiméterről centiméterre vizsgálja át azt az útvonalat, amin Bezuk menekült. Megvizsgálják a környező bokrokat, ellenőrzik, esetleg elrejtett-e ott valamit? Átnézték a közeli erdőt és rétet, valamint egy közeli villa teraszát is. A biztonsági szakértők és bűnügyi nyomozók az esetet az okok konkrét ismerete nélkül nem tekintik terrorcselekménynek, a közvélemény és a média egy része viszont a harminc lövést terrorakciónak nevezi.

Újságírók megkeresték Bezuk barátait, akik nem tudnak semmit, vagy nem akarnak beszélni róla. Akikkel találkoztak, mindenki szuperlativuszokban beszélt róla. A cselekedetet „bátor tettnek” minősítették, ugyanakkor sajnálják a rendőrt, aki „nem bűnös semmiben”. Azt állítják, hogy semmit sem tudtak a konkrét cselekményről és annak előkészítéséről.

Bezuk facebook oldalán a csekély fizetésre panaszkodott, kiposztolt egy képet, amin egyik kezében egy farmer, a másikban némi aprópénz volt és úgy kommentálta, hogy a havi fizetéséből vett egy nadrágot, a maradékból futja némi rágógumira. Szélsőségesen nacionalista énekeket, mesterlövész puskák, nehézgéppuskák tesztelésének felvételeit tette fel. Téli álcaruhában pózolt egy fából készült mesterlövész puskával. 2011-ben, még általános iskolás korában az egyik mesterlövészes videót azzal kommentálta, hogy „ha én lennék az egyik közülük, levadásznám a szerbeket.”

Nem posztolt gyakran, utolsó előtti bejegyzése 2019. január elejéről való. Akkor írta, hogy „turista vagyok a saját országomban”.  

Közvetlenül az öngyilkossága előtt üzenetet tett közzé a facebookon,  ezt sokan a politikai elit kritikájaként értelmezik. Azt írta:

„elég volt a sok csalásból és az emberi értékek felelősség nélküli sárba tiprásából.”

A bejegyzés rengeteg kommentet és reakciót váltott ki. Fiatalok sokasága írta, hogy „nyugodj békében”, „egész Horvátországért tette”, „többet tettél és világosabb üzenetet küldtél, mint egész Horvátország”. A kommentelők jó része támogatólag írt, többségük arra utal, hogy Bezuk reakciója a horvátországi rendszer eredménye, hogy a szerencsétlen fiatalembernek nem egy rendőrt kellett volna lelőnie, aki szintén nyomorult fizetésért dolgozik, hanem azokat, akik a kormányépületben ülnek.

A közösségi oldalak használatával kapcsolatban szakemberek rámutatnak arra, hogy a biológiai és pszichológiai fejlődés legintenzívebb időszaka a serdülőkor, az identitás kialakulásában különösen érzékeny és sérülékeny a késői serdülőkor, a körülbelül 25 éves korig tartó időszak. Bár a közösségi hálózatoknak is vannak pozitív oldalai, a közösségi hálózatokon töltött teljes idő, a hirdetéseknek való kitettség, a társak által megosztott tartalom típusa, mások észrevételei és számos más tényező negatívan befolyásolhatja a lelki egészséget.  

Danijela Štimac Grbić mentálhigiénés szakember a közbeszéd milyenségének fontosságára hívta fel a figyelmet. Milyen szinten kommunikálnak a közösségi hálókon és a médiában?

„Horvátországban ez nagyon alacsony színvonalú és nagyon intoleráns – mondta.- A közelmúltban nem ez az első eset, hogy egyesek, akik erőszakhoz folyamodnak, valójában hősöknek tekintik magukat, az ilyen cselekedeteket egyfajta ellenállásnak a hatalom ellen, az igazságszolgáltatást a saját kezükbe veszik. A paradoxon az, hogy akkor, amikor lehetőségünk nyílik számos kapcsolatra, és ma szélesebb kapcsolati hálónk van, mint korábban valaha, nagyon magányosak is vagyunk.”

Az eset után házkutatást tartottak Daniel Bezuk apjának, az 59 éves háborús veterán, ügyvéd ingatlanjaiban, ahol lefoglaltak két mesterlövész puskát, valamint 1169 darab különféle lőszert és ezzel egyidejűleg a rendőrség bűnügyi feljelentést tett ellene fegyver és robbanószerkezet törvénytelen birtoklásáért. Az ügyészségi kihallgatás után szabadon engedték. Azt még nem tudni, hogy a fia az apja illegális fegyverével követte volna el a támadást.

Andrej Plenković miniszterelnök szerint

„ez egy olyan súlyos helyzet, ami megköveteli, hogy az intézmények, de a társadalom egésze is vizsgálja meg egy ilyen cselekedet okait. Ez különbözik mindentől, amit a horvátországi demokrácia harminc éve alatt láttunk. A vizsgálatnak meg kell állapítani ki hatott rá, milyen forrásokból jutott információkhoz? Ki kell vizsgálni azt is, hogy a horvátországi politikai élet mely szereplői terjesztik a gyűlöletet? Rá kell mutatni azoknak a médiaszereplők a felelősségére is, akik gyűlöletet gerjesztenek a horvátok és a szerb kisebbség között.”

A lövöldözés újra előtérbe hozta a fegyverhez jutás egyszerűségét, a háborúk óta őrzött fegyverek és robbanószerek tömegét a lakosságnál. A horvát rendőrség idén a „Kevesebb fegyver, kevesebb tragédia” akcióban 2542 darab lőfegyvert gyűjtött be, ebből 135 darab automata fegyvert és 112 kilogramm robbanóanyagot.