Bosznia-Hercegovina,  EX-YU

Savoyai Jenő és a Jajce kaszárnya

Szarajevónak 1687-ben 55 000 lakosa, 10 000 háza, 4 000 üzlethelyisége, 117 dzsámija, pravoszláv és katolikus temploma és zsinagógája volt. Amikor Savoyai Jenő 1697. október 25-én megtámadta, az épületek 85 százalékát leromboltatta, a katonái 300 szarajevói lányt elvittek rabságba. Így lett a Habsburg császárság és Magyar Királyság törökverő hőse a boszniaiak legnagyobb ellensége és ezt a címet csak a 20. században tudta tőle elvenni Radovan Karadžić.

Szarajevónak 1687-ben 55 000 lakosa, 10 000 háza, 4 000 üzlethelyisége, 117 dzsámija, pravoszláv és katolikus temploma és zsinagógája volt.

Bosznia-Hercegovinát az ötszázéves török uralom után 1878-ban a berlini kongresszus döntése az Osztrák-Magyar Monarchia politikai, közjogi irányítása alá helyezte. Az új kormány elhatározta, hogy kaszárnyát épít a hegy tetején a Stari Grad fölött. Nem sokkal az átadási ceremónia előtt jelentették be, hogy az új kaszárnyát Savoyai Jenő hercegről fogják elnevezni. A hír hallatán az építők letették szerszámaikat és csendben a Városi Tanács épülete elé vonultak, ahol csak álltak és vártak. A csendőrség megpróbálta őket távozásra bírni, de nem tágítottak. Ekkor kijött az elöljáró és megkérdezte, hogy miért is gyűltek össze? Előállt erre egy öreg szarajevói ember és csöndesen azt mondta:

  • Mi tiszteljük a császárt és a kormányt, tiszteljük, amit építettetek, és amit dolgoztok, de azt ott fenn a hegyen nem nevezhetitek el Savoyai Jenőről. Vagy megváltoztatjátok a nevét, vagy munkások nélkül maradtok.

Órák teltek el, a szarajevóiak nem mozdultak sőt, egyre többen lettek. Végül újra kijött az elöljáró és így szólt a tömeghez:

  • Rendben van, mondjátok meg ti, kiről nevezzük el a kaszárnyát?
  • Jajce – hallatszott egy hang a tömegből.
  • Miért éppen Jajce?  – kérdezte az elöljáró.

Előlépett ismét az öreg szarajevói és csöndesen így válaszolt:

  • Tisztelt elöljáró úr! Az első ok, mert jajcei orvosok kezelik a kaszárnya építőit, ha betegek. A második ok, hogy Jajcéban halt meg az utolsó bosnyák király 1463-ban.
  • Hát, akkor legyen a neve úgy, ahogy ti mondjátok – tárta szét a kezét az elöljáró.

Hogy valóban így történt-e, vagy csak egy legenda, azt nem tudom, de az tény, hogy a kaszárnya nevét Princ Eugeneről 1915-ben Jajce kaszárnyára változtatták.

Savoyai Jenőt a magyar történetírás az egyik legnagyobb hadvezérként tartja számon, aki részt vett Bécs (1683. szeptember 12.) és Buda (1686. szeptember 2.) visszafoglalásában és fővezérsége alatt végetért Magyaroroszág 150 éves török uralma. A bosnyákok viszont egy véreskezű pusztítóként emlékeznek rá. Egy olyan hadvezérre, aki az 1697-ig virágzó, nyitott várost porig rombolta.

Savoyai elrendelte a támadást a város ellen. A támadás során a várost kifosztották, felgyújtották, porig égették.

Savoyai 1697. október 6-án 6500 harcossal (4000 lándzsás, 2500 puskás gyalogossal és 12 kis ágyúval) elindult Eszékről, Brodnál átkelt a Száván megkezdve a rövid boszniai inváziót. Október 22-én megérkezett Szarajevóba. Követeket küldött a boszniai hatóságokhoz, felszólítva őket, hogy adják át a várost, kerüljék el az áldozatokat.

A levél így hangzik:

„Mi, Savoyai és Piemonti Eugene herceg, őfelsége a német-római császár lovagja, a magyar és cseh király sárkányezredének főparancsnoka az Oszmán birodalommal háborúban álló főhadsereg parancsnokaként a kiváló polgárok és az összes lakos tudtára adjuk, hogy Isten kegyelméből ugyanazzal a hadsereggel ez év szeptember 11-én a Zenta melletti táborban legyőztük a nagy szultánt. Itt vagyunk Bosznia tartományban Szarajevó nemes városa közelében, császári és királyi felsége, irgalmas urunk győztes csapataival boldogan hódítottuk meg az összes erődítményt, amellyel találkoztunk, és további haladásunk irányában annál kevesebb akadály áll fenn, hogy már elértük a síkságot.

Vegye figyelembe, hogy ha meg akarja menteni magát a gonosztól, küldjön nekünk egy vagy több követet, de azonnal, mert különben habozás nélkül folytatjuk hódításunkat és akkor már nem lesz ideje annak, hogy újra megállapodjunk, amikor seregünkkel kerül szembe.

Ezt a figyelmeztetésünket jóhiszeműen tettük, de kijelentjük, ha nem veszik figyelembe, és ha kitartanak, akkor jóságunk megszorításoknak lesz kitéve, és karddal, tűzzel mindent elpusztítunk. Nem fogjuk megkímélni a gyermeket az anyaméhben sem. Megismételjük jószándékú intésünket és biztosítjuk Önt, hogy biztonságos kíséretet adunk azoknak, akiket elküld nekünk.”

Miután a levélre válasz nem érkezett, Savoyai elrendelte a támadást a város ellen. A támadás során a várost kifosztották, felgyújtották, porig égették. A történészek írásai szerint 1697. október 25-én az Eszékre visszatérő császári csapatokkal 40 000 katolikus hagyta el Boszniát, akik a törökök száműzése után Szlavóniában telepedtek le. A kivándorlás után a katolikusok Bosznia legkisebb vallási csoportja lett. A kivonulás ugyanúgy történt, ahogy Savoyai Jenő Szarajevóba érkezett. A katonái mindent kifosztottak.

Ahmed-Rustenpasic Skopljak kormányzó 1727-ben elrendelte egy városvédő erődítmény építését.

Ez a brutális támadás arra késztette a későbbi elöljárót, Ahmed-Rustenpasic Skopljak kormányzót, hogy 1727-ben elrendelje egy városvédő erődítmény építését, ami 1729-1816 között készült el, majd a katonai létesítmények komplexuma szakaszosan épült meg az osztrák-magyar korszaktól egészen 1948-ig.

A komplexumon belül a legfontosabb épülete a Jajce laktanya, amelynek építése jelenlegi formájában 1914-ben fejeződött be. Eredeti neve Eugene herceg laktanya volt, 1915-ben kapta a Jajce kaszárnya nevet, miután az osztrák-magyar katonai kórházat 1915-ben Jajce városából ide áthelyezték. 2002 óta a létesítmény neve Safet Hadžić laktanya.

A Jajce kaszárnya Szarajevó felett a város szinte minden pontjáról látható. Az épületegyüttes 2009 óta Bosznia-Hercegovina nemzeti műemléke.

fotó: Furaj.ba

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük