Oscar-díjra jelölték a bosnyák rendezőnő filmjét
Már hivatalos. Oscar-díjra jelölték Jasmila Žbanić bosnyák rendezőnő Quo vadis, Aida? című filmjét a nem angol nyelvű filmek kategóriában.
Tizenkilenc évvel ezelőtt Danis Tanović Senki földje (Ničija zemlja) című filmje ugyanebben a kategóriában nyert.
A Quo Vadis, Aida? az első Boszniában készült játékfilm, ami a srebrenicai népirtás témájával foglalkozik. Az ENSZ által védett enklávé utolsó napjait mutatja be, amikor a várost elfoglaló szerb csapatok nyolcezer muzulmán férfit és fiúgyermeket öltek meg. A mészárlás előtti órákban játszódó film főszereplője Aida Selmanagić ENSZ tolmács. Az ő karakterének alapja Hasan Nuhanović tolmács visszaemlékezése, aki saját srebrenicai emlékeit az Utolsó menedékházban címmel írta meg. Miközben a rémült bosnyákok ezrei keresnek menedéket a holland békefenntartók bázisán és környékén, Aida megpróbál közöttük rendet tartani, elfojtani a félelmeket, közben biztosítani saját családja biztonságát.
A rendezőnő többször elmondta, hogy a film olyan tényeken alapul, amikhez tanúvallomásokat és könyveket olvasott, videókat nézett, szakértőkkel és tanúkkal beszélgetett, ezek segítették a forgatókönyv megírásában.
A film világpremierje 2020. szeptember 3-án, a 77. velencei filmfesztiválon volt, azóta számos fesztiválon, többek között Torontóban, Miamiban, Jeruzsálemben, Luxemburgban és Antalyában kapott elismerést. Az elmúlt hetekben az Oscar mellett a legjobb rendező és a legjobb nem angol nyelvű alkotás kategóriában a brit BAFTA-díjra is jelölték.
„Ilyen témájú film készítése nagy felelősség, egy aknamezőre való belépéshez hasonlít. Feltételeztük, hogy milyen reakciókat fog kiváltani, mégis belekezdtünk, mert úgy gondoljuk, hogy olyasmit teszünk, ami jó a társadalmunknak, szükséges az eljövendő generációknak, akiknek meg kell érteni a történteket. Damirnak (Damir Ibrahimović producer a rendezőnő férje) és nekem lehetőségünk van különféle filmeket készíteni, amik sokkal kevesebb stresszt okoznak nekünk, de talán azért, mert túléltük a háborút, szükségünk van rá, kötelességünk vele foglalkozni.”
A film főszereplője, Aida megformálója Jasna Đuričić szerb színésznő, Ratko Mladićot a férje, az ugyancsak szerb színész Boris Isaković alakítja.
A film bemutatója óta mindkettőjüket sok bírálat érte azért, hogy szerepet vállaltak a boszniai filmben.
„Sajnos ebben élünk évek óta, és nem csak mi ketten, hanem sok kollégánk, de bármilyen más szakma képviselői. Igyekszem nem túl sokat gondolni rá, és nem gondolom, hogy a filmben való részvételem bátorság kérdése lenne. Nem bátorság, teljesen normális dolog” –reagált Jasna Đuričić.
A színésznő 1995. júliusban 29 éves volt, Újvidéken élt és dolgozott. “Akkor még semmit sem tudtunk arról, hogy mi történik Srebrenicában. Körülbelül öt évvel később jelentek meg pletykák a tömegsírokról, de médiától elszigetelt ország voltunk, minden állami ellenőrzés alatt állt, nem hallhatott vagy láthatott senki semmit azon kívül, amit ők akartak.”
A számtalan interjú egyikében sem marad el a kérdés: „Veszélyeztetheti-e a szerep a jövőbeni foglalkoztatási esélyeit?”
“Talán! – nevet. – Ki tudja? Minden lehetséges. Srebrenica meglehetősen érzékeny téma, amikor itt említik, mindenki rendkívül érzékeny lesz. Van, aki úgy véli, hogy nem történt népirtás, és van, aki tudja mi történt, és beszél róla. Srebrenica jelentősége összetéveszthetetlen: Ez a Balkán legnagyobb sebe.”
A főbb szerepekben: Jasna Đuričić, mint Aida Selmanagić, Boris Isaković, mint Ratko Mladić, és a belga színész Johan Heldenbergh, mint Thomas Karremans tábornok, a holland zászlóalj parancsnoka.
A film kilenc ország koprodukciójában készült, a résztvevők Bosznia-Hercegovina mellett Ausztria, Románia, Hollandia, Németország, Lengyelország, Franciaország, Norvégia és Törökország.
interjú részletek: theguardian.com
kiemelt képen Jasna Đuričić, mint Aida Selmanagić és Johan Heldenbergh, mint Thomas Karremans tábornok