Harminckilenc év után utaztunk újra Bulgáriába. Az 1985-ben Várnában és Burgaszban töltött hónapokról itt és itt írtam már. Nem éreztük úgy, hogy szeretnénk oda visszamenni, de az idei nyaralás tervezésnél egyszer csak elénk jött, hogy a Ryanair épp a születésnapomon, június 2-án indítja burgaszi járatát és azt gondoltuk, miért ne? Hosszasan keresgéltem a szállodák között és rátaláltam az ötcsillagos (ez bolgár ötcsillag, de négycsillagos mindenhol lenne) Moonlight hotelre Szveti Vlasz üdülőhelyen. Szveti Vlasz a Naposparttól északra fekszik, Neszebar közigazgatási területhez tartozik. Több mint kétezer éves település, kis halászfalu volt, ami mára kedvelt üdülőhellyé változott. Közvetlenül a tengerparton végig szállodák, a hegyoldalban apartmanházak, lakóparkok. Előszezonban voltunk, még kevés vendég, kényelmesen lehetett…

1985. Nyár. Bolgár tengerpart. Napospart, Aranyhomok. Kell ennél több? Özönlöttek a magyarok, turisták, szakszervezeti beutaltak, a járatok tele voltak, mint a déli busz. Mi azonban nem turisták voltunk, hanem hat hónapig lakosság. Annak minden előnyével és hátrányával. Hogy mi volt az előnye? Tulajdonképpen hat hónapig nyaraltunk, de persze ez nem volt teljesen igaz. Lacinak szakmailag nagyon sok előnye volt, nekem lényegesen kevesebb, de az kétségtelen előny volt, hogy a fiókból bármikor elővehettem a hazaúti repülőjegyet. Várnában és Burgaszban a lakás olyan volt, amilyen, de úgy gondoltuk, fél évet ki lehet bírni még egy másfél éves kislánnyal is. Amire nem számítottunk, az az elképzelhetetlen mennyiségű csótány volt Várnában és a rezsim.…

A várnai nyolcadik emeleti lakás nem volt nagyobb, mint harmincöt négyzetméter. A hálószobában a franciaágy és a szekrény mellett elfért Ági kiságya úgy, hogy a franciaágyat annyira rá kellett tolni a szekrényre, hogy éppen ki tudtuk nyitni az ajtaját. A másik szobában, a „nappaliban” volt egy sarokgarnitúra, amiből ágyat lehetett csinálni. A fő tartózkodási hely a konyha volt, no, nem azért, mintha állandóan főztem volna, sőt, hanem mert ez volt a lakás központi helyisége, itt volt egy kisképernyős tévé, egy asztal és innen lehetett kimenni az erkélyre is. A harmincöt négyzetméterbe még belefért egy fürdőszoba és az előszoba. Tudtuk, hogy egy átmeneti szálláshely, nagyjából így is álltunk hozzá, de soha…