-
Szarajevó – Sportoltak a gyerekek
Nem is keveset. Teniszeztek, korcsolyáztak, síeltek. Ez utóbbi kettő itt nem is volt kérdés. Nem lehetett nem kihasználni azt a kivételes lehetőséget, hogy a bosnyák fővárost téli olimpiai létesítmények veszik körül. Szarajevó adott otthont 1984-ben a XIV. Téli Olimpiai Játékoknak, a környező hegyek kitűnő lehetőségeket kínálnak a téli sportok szerelmeseinek. Olimpiai város Amikor mi kint éltünk, 1999-2003 között, ahogy távolabb került a háború, egyre többen hódoltak ismét ezen szenvedélyüknek. És borzasztóan el vannak kényeztetve. Egy órányi autózással több síterep is kényelmesen elérhető. A háború nyomait akkorra még nem sikerült teljesen eltüntetni. A szállodákban turisták helyett még menekültek laktak, a Igmanon a síugró sáncok még romosan árválkodtak. Voltak azonban már használható…
-
A szarajevói háborús alagút
Amikor 1999-ben kiköltöztünk Szarajevóba, annyit tudtunk a délszláv háborúról, amit a híradók mutattak. Egész más azonban a TV képernyőjén látni, hogy többszáz kilométerre békés otthonunktól házakat rombolnak le, emberek lőnek egymásra, mint fizikális közelségbe kerülni a pusztítással. Helyi barátainktól nem is nagyon mertük kérdezni, hol és hogyan élték át a háborút, akkor beszéltünk csak róla, ha ők kezdeményezték. Egy ilyen beszélgetés alkalmával mesélte a repülőtér egyik vezetője, hogy a reptér dokumentációit az „alagúton” mentette ki a városból. Különösebb jelentőséget nem tulajdonítottam neki, érdekesnek találtuk, aztán mástól is hallottunk a háborús alagútról, a helyén létrejött múzeumról és elhatároztuk, hogy utánajárunk, mi is az. A háború előkészületei 1992-ben a Jugoszláv Néphadsereg fenntartások…
-
Sarajevski tunel – a Megváltás alagútja
Amikor 1999-ben kiköltöztünk Szarajevóba, nagyon keveset tudtunk a délszláv háborúról, csak annyit, amit a híradók mutattak. Egész más azonban a TV képernyőjén látni, hogy többszáz kilométerre békés otthonunktól házakat rombolnak le, emberek lőnek egymásra, mint fizikális közelségbe kerülni a pusztítással. Helyi barátainktól kezdetben nem is nagyon mertük kérdezni, hol és hogyan élték át a háborút, akkor beszéltünk csak róla, ha ők kezdeményezték. Egy ilyen beszélgetés alkalmával mesélte a repülőtér egyik vezetője, hogy a reptér dokumentációit az „alagúton” mentette ki a városból. Különösebb jelentőséget nem tulajdonítottam neki, érdekesnek találtuk, aztán mástól is hallottunk a háborús alagútról, a helyén létrejött múzeumról és elhatároztuk, hogy utánajárunk, mi is az. A repülőtér várostól távolabb…
-
Magyar katonák között Szarajevóban
Több bejegyzés is megjelent a Facebookon arról, hogy hazaérkezett Afganisztánból a kint szolgáló magyar katonák utolsó csoportja. A posztok alatti kommentek nem egyszer rosszindulatú, ostoba hangvétele késztetett arra, hogy megkeressem egy szarajevói írásomat. Magyar katonák százai teljesítenek szolgálatot békefenntartóként a világ különböző országaiban, munkájukról, tevékenységükről alig tudunk valamit. Amikor kint voltam, meglátogathattam őket. Páncélosok és helikopterek Bosznia-Hercegovinában a külföldi katonák jelenléte teljesen hétköznapi dolog, a fővárosban a jelenlétük egyáltalán nem volt zavaró. Az első időben, még 1999-ben történt meg talán két alkalommal, hogy páncélozott harci járművel találkoztunk az utcán, később a városban már csak a dzsipeket, személyautókat, kisbuszokat láttuk. Más volt persze a helyzet az ország útjain, a határállomásoknál. Olvasta…
-
A ramadant lezáró ünnep – a bajram
Sok minden más volt Szarajevóban, mint itthon, más kultúra, más szokások. Ismerkedtünk, tanultuk, tiszteletben tartottuk. Különleges élmény volt az első ramadan, a kígyózó sorok látványa napnyugta előtt a pékségeknél somunra várva, az első iftar és az első bajram. A böjti hónapot lezáró háromnapos ünnep a ramadan kezdetéhez hasonlóan az Újhold első megpillantásával kezdődik, ezért ugyanúgy országonként földrajzi fekvésüktől függően változó. Ha a hold nem látszik, akkor a böjti hónap harminc napig tart. A bajram kezdetét hivatalosan bejelentik a mecsetekben és a médiákban. A boszniai újságok, internetes portálok napokkal előtte tájékoztatnak az ünnep első napjának hivatalos programjáról. A központi ünnepség helyszíne hagyományosan a szarajevói Gazi-Husrev bég dzsámi. Itt tartják a hajnali…
-
Fodrásznál
Életvitelszerűen külföldön élni számos feladat elé állítja az embert. Fel kell deríteni, hol lehet bevásárolni, hova fognak járni a gyerekek óvodába, iskolába, és persze, hol van jó fodrász? Kezdetben megoldható, hogy hajvágásra, festésre négy-hathetente hazarepüljek, de azért ez évekig nem tartható. A szarajevói barátnőm vitt el Jusufhoz, és három évig hűséges, heti egy-kétszeri vendége voltam. Útbaesett, ahogy leértem a hegyről, közvetlenül a Ciglane piac tőszomszédságában volt, bejelentkeztem, beszaladtam, beszárírottak és húsz perc múlva már mentem is a dolgomra. Jusuf mesterfodrász volt, a háború előtt számos külföldi verseny nyertese, amiknek az oklevelei a szalont díszítették, és zsűritag nemzetközi versenyeken Ljubljanától Milánón át Nizzáig. A szalon nem volt túl nagy, három munkahely…
-
A boszniai fizetőeszköz és az iszlám bank
A konvertibilis márka Bosznia-Hercegovina hivatalos fizetőeszköze a konvertibilis márka, a KM. Az első széria 1998. június 22-én jelent meg. Míg Jugoszlávia felbomlása után az új országok mindegyike saját nemzeti valutát vezetett be, addig Boszniában közvetlenül a háború után a nyugatnémet márka volt a hivatalos fizetőeszköz. A bankjegyek kinézete azonos a Föderációban és a Szerb Köztársaságban, de a rajta lévő portrék a két entitás pénzjegyein különbözőek, illetve entitástól függően az első helyen latin vagy cirill betűs a felirat. Persze a bankjegyek keverednek, hiszen kivitelezhetetlen, hogy minden entitás csak a saját bankjegyeit fogadja el és használja. A bankok megjelenése Amikor 1999-ben megérkeztünk, párhuzamosan lehetett fizetni a nyugatnémet márkával és a már megjelent…
-
Lakást keresünk Szarajevóban
Lakást keresni egy ismeretlen városban nem egyszerű feladat. Egyedül nem is boldogultunk, a követség segített és összehozott minket Mustafával, az ingatlanossal. Több lakást is ajánlott, egyet a Kosevo stadion közelében. A lakás tulajdonosa évekre diplomáciai kiküldetésre utazott. Gyönyörű szőnyegek, kardok, fegyverek a falon, díszes Korán az egyik szobában, na, ez egy ötéves kisfiúval elképzelhetetlen. Megnéztünk egy önálló házat hatalmas kerttel az Úttörőpark fölött a hegyen. Minden tökéletes lett volna, ha a házhoz vezető út és a környék nem riaszt el teljesen. Akkor ott még mindenütt lerombolt házak, sárga szalagokkal elkerített aknaveszélyes területek voltak. Ezeket nem tudta ellensúlyozni a ház, a kert, a kilátás és a környező hegyek. Jöttek sorra…
-
Az első találkozás
Korábban egyikünk sem járt Jugoszláviában, nem nyaraltunk az Adrián, nem éltek rokonaink a Vajdaságban, nem volt semmi tapasztalatunk az országról, de úgy gondoltuk, hogy egy város, ami ilyen történelmi múlttal rendelkezik, amelyik téli olimpiát rendezett, tudhat valamit. A kiküldetési ajánlat elfogadása előtt kimentünk „terepszemlére”. Kétezer méter magas hegyek között, vakító napsütésben szálltunk le Szarajevóban. Nagykövetség már 1997 óta volt Boszniában, az ő segítségüket kértük a szállásfoglalásban, de arra nem gondoltunk, hogy a repülőtéren Kocsis Kálmán nagykövet fog várni miket a következő szavakkal: „maguknak már rég itt kéne lenniük”. A barátságos fogadtatás előtt azonban néhány sokkon átestünk. Meglepő volt, hogy leszállás után nem jött busz a géphez, hanem az addig csak…
-
Miért éppen Bosznia?
Miért Bosznia? Miért Szarajevó? 1999-ben a Malév akkori vezetése, Kovács Ferenc vezérigazgató-helyettes, Pongrácz Antal vezérigazgató jó ráérzéssel, jó üzleti érzékkel beerősítették a meglévő balkáni járatokat, és újakat nyitottak a Jugoszlávia felbomlása után létrejött új államok fővárosaiba. 1999. március 15-én landolt Szarajevóban a Malév első menetrendszerinti járata, alig három évvel a háború vége után. Kezdetben a bécsi képviselet látta el a felügyeletet, ez azonban nem volt sokáig tartható, szükség volt valakire, aki a helyszínen kiépíti a Malév értékesítési hálózatát, felügyeli a repülőgépek biztonságos üzemelését és minden szinten képviseli a vállalat és ezzel együtt az ország érdekeit. Nos, ez az ember lett a férjem, így kerültünk mi négyen, egy óvodás és…