Srebrenica. Ezüstváros. 1512-ig a magyar srebrenicai bánság központja. A balkáni háború előtt a virágok városának nevezték. Az 1991-es népszámlálási adatok szerint Srebrenica községnek közel 37 000 lakosa volt. Több mint 27 000 bosnyák, valamivel több, mint 8000 szerb, 18 horvát és 117 egyéb nemzetiségű. Ma kevesebb, mint 5000 ember él itt. Srebrenica ma a művelt Európa egyik szégyenfoltja. A második világháború után ötven évvel megismételődhetett az, amiről azt gondolták, hogy kontinensünkön még egyszer nem fordulhat elő.  Ha július, akkor szomorú kötelessége, vállalása túlélőknek, hozzátartozóknak, zarándokoknak Bosznia-Hercegovinában, a Nyugat-Balkánon és szerte a világban, hogy leróják kegyeletüket az 1995. júliusi srebrenicai népirtás áldozatai előtt. Stratégiai célpont Srebrenica Bosznia keleti részén, a szerb…

Több mint 6000 résztvevő járja végig a körülbelül 100 km hosszú utat, a boszniai Béke menetét, vagy ahogyan inkább nevezik, a Halálutat. Azt az utat, amelyen többezer bosnyák próbálta meg elérni a bosznia-hercegovinai hadsereg ellenőrzése alatt álló tuzlai szabad területet 1995 júliusában. Nezukból Potočariba A menet három napig tart. Július 8-án indul Nezukból és napi 25-30 kilométer megtétele után július 10-én érkezik meg Potočariba. A menetoszlophoz a világ minden tájáról csatlakoznak résztvevők kortól, nemtől, vallástól, nemzetiségtől függetlenül. Az út nehéz, hegyes terepen, sűrű erdőkön át vezet. A szervezők könnyítésként alternatív útvonalat is kijelölnek, emellett pihenőhelyeket állítanak fel, helikopter leszállóhelyeket biztosítanak és garantálják a teljes útvonal aknamentességét. A tizenegy éves szarajevói…

Németország és Ausztria beutazási tilalmat rendelt el a Boszniai Szerb Köztársaság vezetőivel szemben. Milorad Dodik elnök, Nenad Stevandić, a nemzetgyűlésének elnöke és Radovan Višković a Szerb Köztársaság miniszterelnöke nem utazhatnak be a két országba. Emellett Németország befagyasztotta a Szerb Köztársaságban tervezett infrastrukturális projekteket. Persona non grata A döntést mind Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter, mind Anna Lührmann német államminiszter megerősítette. “Milorad Dodik elszakadási provokációival és akcióival egyértelműen átlépte a jogi határokat – mondta Meinl-Reisinger. – Nem akarjuk tovább tolerálni ezt a viselkedést.” Anna Lührmann hangsúlyozta, hogy az Európai Unió ragaszkodik az alkotmányos rend tiszteletben tartásához Boszniában, és nem fognak támogatni egy olyan kormányt, amely az ország európai útja ellen lép fel.…

Bosznia-Hercegovina bírósága március 26-án elsőfokon egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét,  és hat évre eltiltotta a politikai szerepvállalástól. Az ügyészség ennél súlyosabb, a maximumhoz közelebbi, azaz öt év börtönbüntetés kiszabását kérte, valamint tízéves közhivatali eltiltást. A február 19-i záróbeszédében a védelem felmentést kért, és többek között kijelentette, hogy Christian Schmidt főképviselőnek nincs jogalkotói felhatalmazása. Az eljárás oka Dodik ellen azért indult eljárást, mert 2023-ban aláírt egy rendeletet arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaság területén nem alkalmazzák és nem hajtják végre a bosznia-hercegovinai Alkotmánybíróság ítéleteit és Christian Schmidt főképviselő határozatait. A perben másodrendű vádlottként szerepelt Miloš Lukić, akit azzal vádoltak, hogy gondoskodott Dodik rendeletének közzétételéről…

Néhány hete Ferenc pápa áldását adta az évtizedek óta vitatott, ámde rendkívül népszerű zarándokhelyre, a boszniai Medjugorjére. A pápa ezt mondta: “Itt az idő, hogy lezárjuk a Medjugorje szellemi jelenségeit övező hosszú és összetett történetet.” A Vatikán hivatalosan elismeri a zarándokhelyet, és „nihil obstat”-ot (lat: semmi akadálya) ad ki. Ez lehetővé teszi Szűz Mária tiszteletét, és ártalmatlannak minősíti a Medjugorje felé vezető zarándoklatokat. Egy zarándokhely, amelyről a katolikusok évtizedek óta vitatkoznak A Mostartól alig 30 kilométerre, a hegyekben lévő kis faluban a legenda szerint 1981. június25-én délután 6 óra körül jelent meg hat helyi fiatalnak – négy lánynak és két fiúnak – Szűz Mária. Ők hatan: Ivanka Ivanković, Mirjana Dragićević,…

Három évtized nem kis jubileum a háború utáni Bosznia-Hercegovinánál gazdaságilag fejlettebb országok, fejlettebb társadalmak számára sem. Harminc év folyamatos munka és eltökéltség eredményeként a dacos, “csakazértis” egykori vállalkozásból Délkelet-Európa legnagyobb, legrangosabb filmfesztiválja lett.   Filmesek találkozóhelye Szarajevó négyéves ostromának vége felé, 1995-ben az Obala Művészeti Központ elindította a szarajevói filmfesztivált. A még mindig ostrom alatt álló város olyan fesztiválnak adott otthont, amely a civilizáció összes pozitív értékét tükrözte. A város, amely éppen túlélte hosszú történelmének legsúlyosabb traumáját, úgy döntött, hogy a háború utáni újjáépítés egyik fontos eleme az ország kulturális megerősítése. A szarajevói filmfesztivál tökéletesen illeszkedett ezekhez a törekvésekhez, és rövid idő alatt a háború sújtotta régió legjelentősebb filmeseinek és…