Május 31-e a Fehér Szalag Napja. 1992. május 31-én az észak-nyugat-boszniai kisvárosban, Prijedorban a nem szerb lakosságnak elrendelték, hogy fehér lepedőkkel jelöljék meg házaikat, és fehér szalagot viseljenek a karjukon. Borzalmas előjátéka volt ez a szisztematikus etnikai tisztogatásnak, haláltáboroknak és 3176 civil, köztük 258 nő és 102 gyermek meggyilkolásának. Ezen a napon Bosznia-szerte, és a világ számos városának utcáin, házain jelennek meg a fehér lepedők, fehér zászlók, fehér szalagok. Ami 1992-ben a kirekesztés és a megalázás eszköze volt, az mára a dac, az emlékezés és a fasizmus, valamint a történelmi revizionizmus elleni küzdelem globális szimbólumává nőtte ki magát. Voltak előzmények A prijedori bűncselekmény nem egyik napról a másikra történt. A…

A német Der Spiegel magazin is terjedelmes cikkben írt a boszniai háború alatti „embervadászatról”. Idézik Guido Salvini nyugalmazott olasz bírót, aki Ezio Gavazzeni újságíróval együtt pert indított egy milánói bíróságon ismeretlen személyek ellen aljas indítékból elkövetett gyilkosság miatt. „Az, hogy valami kimondhatatlan dolog történt Szarajevóban, hogy hobbivadászok szórakozásból lőttek ott embereket, minden kétséget kizáróan fennáll. Számos különböző forrásnak köszönhetően efelől már nincs kétség” – mondta Salvini egy televíziós interjúban. A Spiegel állításokat idéz Gavazzeni könyvéből, amelyek „230 olaszról, valamint számos franciáról, belga és osztrákról” beszélnek, akik állítólag részt vettek civilek meggyilkolásában”. Figyelmeztetés a másik oldalról Naser Husić, a Boszniai-Hercegovinai Hadsereg egykori tagja a háború alatt Grbavica kerülettel szemben állomásozott. „Különösen…

Az ország függetlenségéről szóló népszavazás utáni napon, 1992. március 2-án olyan napra virradt Szarajevó lakossága, ami a következő négy év kegyetlen mindennapja lett. Barikádok árnyékában ébredtek. Ez volt az a nap, amikor megkezdődött a hadviselés modern történetének leghosszabb ostromának főpróbája. Kitervelt stratégiai katonai művelet Bosznia-Hercegovina fővárosa megbénult. Minden forgalom leállt, az üzletek bezártak, közvetlenül a teherautóból árulták a kenyeret azoknak, akik kimerészkedtek az utcára. A jelentések drámaiak voltak. A Szerb Demokrata Párt (SDS) közleményt adott ki, amelyben azt állította, hogy a barikádokat válaszul emelték Nikola Gardović előző napi baščaršijai meggyilkolására. Az akkori Bosznia-Hercegovina Köztársaság politikai vezetése azonban másképp vélekedett. Az SDS-t vádolták a blokád megszervezésével. A köztársaság elnöksége egyhangúlag elítélte…

Március elseje nemzeti ünnep Bosznia-Hercegovinában az 1992. február 29-én és március 1-jén szervezett népszavazás emlékére, amelyen Bosznia-Hercegovina állampolgárainak túlnyomó többsége Bosznia-Hercegovina független államként való létrehozását választotta. „Támogat Ön egy szuverén és független Bosznia-Hercegovinát, egy olyan államot, ahol az állampolgárok egyenlőek, Bosznia-Hercegovina népe – muszlimok, szerbek, horvátok és más nemzetek tagjai – élnek ott?” Ez a kérdés szerepelt a függetlenségi népszavazás szavazólapján. Annak ellenére, hogy a jelenleg háborús bűnökért elítélt Radovan Karadžić vezette Szerb Demokrata Párt (SDS) akadályozta a népszavazás végrehajtását, a népszavazás sikeres volt. A bosnyákok és horvátok részt vettek a népszavazáson, és a függetlenségre szavaztak. A szerbek többsége nem vett részt, mivel azt akarták, hogy Bosznia-Hercegovina mindenáron a Szerbia…