-
A szarajevói repülőtér és a XIV. téli olimpia
A szarajevói téli olimpiára érkező sportolók, vendégek fogadása, elhelyezése hatalmas feladatot rótt a szervezőkre. Az nyilvánvaló volt, hogy a repülőtér meglévő kapacitása képtelen lesz ellátni a játékokra érkező forgalmat, ezért megindult a vita, hogy a meglévőt kell-e bővíteni, vagy új helyre, Sokolacba áthelyezni az egészet. Annyira az utolsó pillanatban döntöttek a bővítésről, hogy a repülőtéri munkák az olimpiához kapcsolódó többi projekthez képest legutoljára, csupán egy évvel a megnyitó előtt kezdődtek el. A repülőtér bővítése Ez alatt az idő alatt elkészült a 2600 méterre hosszabbított pálya, párhuzamos gurulóutakat építettek, műszeres leszállító rendszert telepítettek, új utasterminál és torony épült. Az új repülőtér 1984. januárban nyílt meg, felszereltségével akkor a világ legmodernebb repülőterei…
Ezeket is érdemes megnézni
Srebrenica emlékezik
A boszniai háborút lezáró Daytoni megállapodás
Sarajevski tunel – a Megváltás alagútja
-
Negyven éve lobbant fel az olimpiai láng Szarajevóban
Egy boszniai barátom mondta, hogy Szarajevó háromszor került a világ figyelmének középpontjába. 1914-ben és 1992-ben, mindkettő véres háborúval összefüggésben és 1984-ben, amikor ez a gyönyörű nyugat-balkáni város adott otthont a téli olimpiai játékoknak. Negyven évvel ezelőtt, 1984. február 8-án délután 15 óra 44 perckor 60 000 néző előtt a Kosevo stadionban a legjobb jugoszláv műkorcsolyázó, Sandra Dubravčić meggyújtotta az olimpiai lángot. Az olimpiai láng a görögországi Olimpiából indult, repülővel érkezett Dubrovnikba, Jugoszlávián keresztül 2289 kilométert tett meg, hogy elérkezzen az olimpiai stadionba. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1978. május 18-án döntött Athénban, hogy Szarajevó rendezheti a XIV. Téli Olimpiai Játékokat. A Szarajevói Rádió addigi történetében először azon a napon szakította meg adását és…
-
Névtelen sírok a balkáni úton
Halálra fagynak az erdőkben, megfulladnak a folyókban: Ők Európa névtelen halottai, a balkáni útvonalról érkező menekültek, akiknek maradványait soha nem sikerült azonosítani – írja a német Spiegel magazin. Újságírók a migráns útvonalak mentén Nyolc szabadúszó újságíró a Border Graves Investigation keretében azt vizsgálták, hogyan kezelik a hatóságok az Európai Unióba való belépéskor meghalt menekültek holttestét. A nyolc újságíróhoz csatlakoztak kollégáik a The Guardiantól, a Süddeutsche Zeitungtól, a Spiegeltől és a Die Welttől is, hogy felkeressék a migráns útvonalak mentén fekvő országokat. Nincs egységes adatbázis az Európában eltemetett migránsok számáról. A csapat legalább 1931 ilyen sírt talált Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban, Horvátországban, Máltán, Lengyelországban és Franciaországban a 2014 és 2023 közötti időszakból.…
-
Egy misztikus hely Szarajevóban
Szarajevó Bistrik kerületében van Bosznia-Hercegovina egyik legmisztikusabb és legérdekesebb helye, a Jedileri tekki, más néven Hét testvér mecset (Jedileri török szó, jelentése: hét sír), ahova a szarajevóiak rendszeresen elzarándokolnak hagyománytiszteletből, babonából. Van hogy azért, hogy sikeres legyen a következő vizsga. Ez egy türbe, egy síremlék, ami Szulejmán Szkopljak pasa adományából épült 1815 körül a már meglévő sírok köré. Hétablakos fal és sírőrző helyiség, ahol minden ablak mögött van egy sír. A neve ugyan hét testvér, de nem vérségi rokonságban lévőkről van szó, hanem hét férfiról, akiket különböző körülmények között különböző időszakokban öltek meg. A szarajevóiak úgy vélik, ők „hittestvérek”. A sírok A szájhagyomány szerint itt temették el Dogunja sejket, aki…
-
A szarajevói repülőtér jelentős fejlesztése
Igazi öröm nekem olvasni a szarajevói repülőtér nagyarányú fejlesztéseit. Életem egyik legszebb négy évét töltöttem a bosnyák fővárosban, a repülőtér Lacinak szinte a második otthona volt. Emlékszem a megérkezésünkkori füstös, szétlőtt, tankokkal védett repülőtérre, és emlékszem a négy évvel későbbi modern, kicsi, de barátságos, már új repülőtérre. Új menedzsment a repülőtér élén Az elmúlt három évben az új menedzsment megjelenésével a légikikötő óriási fejlődésen ment keresztül. Először a Közel-Keletre irányuló nagyszámú járatra koncentráltak. Mára Riyadba heti 11, Jeddahba, Kuvaitba heti 12 járat repül, a flyDubai főszezonban napi három járatot üzemeltet Dubaiba. A legtöbb járat Isztambulba közlekedik, három társaság heti 35 járattal. Megállapodtak a Wizz Airrel, a low cost légitársaság bázist…
-
A bosnyák tél a népi kalendárium tükrében
Bosznia-Hercegovinában a muszlimok a téli évszakot két szakaszra osztják és külön kifejezésekkel illetik. Ezek arab és török eredetű szavak, amik meghonosodtak a bosnyák nyelvben. 2023. december 22-én 04:27-kor köszöntött be a tél hivatalosan Szarajevóban. Ez az év legrövidebb napja, és ezen a napon kezdődik a zemherija. A zemherija arab szó, a leghidegebb téli napok időszakát jelenti. Negyven napig, január 30-ig tart. Január 31-én kezdődik a tél második, 50 napig tartó szakasza, a hamsin. A hamsin is arab szó, ötvenet jelent, a tél március 21-ig, a csillagászati tavasz kezdetéig tartó időszakát jelöli. A hamsint a tél fordulópontjának tekintik, amely időszak alatt az ún. három dzsemre hatására a tél lassan alábbhagy, és…
-
Bosznia első női muszlim orvosnőjéről
Sok a hasonlóság az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma és Bosznia első muszlim orvosnője, Ševala Iblizović küzdelme között, hogy tanulhassanak, hogy hivatásukat gyakorolhassák. Kövekkel dobálták Ševala Iblizović 1903. január 9-én született Szarajevóban a tehetős Zildžić családban. Abban az időben a legtöbb muszlim nő írástudatlan volt, és nem volt gyakorlat a lányok, különösen a muszlim lányok oktatása. Ha mégis, akkor megelégedtek azzal, hogy elvégezték az általános iskolát, megtanultak írni, olvasni. Ševala szülei fontosnak tartották a tanulást, és mindent megtettek azért, hogy a lányaik számára biztosítsák. 1919-ben megpróbált beiratkozni a fiúgimnáziumba, amit az iskolavezetés elutasított. Ezután a szülei teljes támogatásával reisul-ulema Džemaludin Čauševićhoz fordult engedélyért, amit a főmufti meg is adott.…
Ezeket is érdemes megnézni
Az egykori katonai csoda – Željava
Ilidža a Monarchia idején
A szarajevói vörös szőnyegen Bono és Christiane Amanpour
-
Egy mozi a háború őrületében
A Szarajevói Filmfesztiválon fotókiállítás nyílt a legendás háborús mozi, az Apolló működése során készült képekből. A legtöbbet a jelenleg Párizsban élő Milomir Kovačević Strašni, az egyik legjobb bosznia-hercegovinai fotós készítette és állította ki. Az első háború mozi, az Apolló A háború kitörése, a város blokád alá vonása után 1992-ben az egy évtizeddel ezelőtt megalakult Előadóművészeti Akadémia még megmaradt tagjai Obala Művészeti Központ néven Mirsad Purivatra vezetésével. Az emberek idegei megkoptak, miután hónapokig áram, víz, étel, gáz nélkül voltak. A tüzérség éjjel-nappal bombázta a várost. Akik elhagyták a menedékeket, hogy utánpótlást keressenek, azt kockáztatták, hogy szerb mesterlövészek lelövik őket. De az ostrom folyamatos mindennapjai is súlyosan igénybe vették az embereket pszichésen.…
-
A szarajevói vörös szőnyegen Bono és Christiane Amanpour
A Kiss the Future című dokumentumfilm nyitotta meg a 29. Szarajevói Filmfesztivált. A film rendezője Nenad Čičin-Šain, producere Matt Damon, Ben Affleck és Sarah Anthony. A Kiss the Future annak a rendkívüli közösségnek az élményeit írja le, amely az ostrom alatt a városban dolgozott, alkotott és élt. Ahogy az évekig tartó blokád védekezésül inspirálta a rock- és punkzenét, hogy elvonja a figyelmet a gránátok és mesterlövészek mindennapos rémületéről. A film a U2 együttes 1993-as ígéretének és a háború utáni koncertnek a történetét követi nyomon. A filmben szerepel Bono, The Edge, Adam Clayton, Bill Clinton, Christiane Amanpour is. A filmfesztivál Több mint három éve tartott a boszniai főváros ostroma. A…
-
Srebrenica emlékére
Huszonnyolc éve, 1995. július 11-én esett el Srebrenica. A kelet-boszniai kisváros. Az Ezüstváros. 1512-ig a magyar srebrenicai bánság központja. A balkáni háború előtt a „virágok városának” nevezték, ma a művelt Európa egyik szégyenfoltja. A második világháború után 50 évvel megismételődhetett az, amiről azt gondolták, hogy a kontinensünkön ilyen még egyszer nem fordulhat elő. A város elesett A szerbek számára a város elfoglalása stratégiai fontosságú volt. A környező hegyekből 1993 elejétől állandó támadások alatt tartották, ezért az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1993. április 16-án Srebrenicát, Žepát és Goraždét védett övezetté nyilvánította, ami azt jelentette, hogy nem lehet fegyveresen megtámadni, vagy egyéb más ellenséges cselekményt ott végrehajtani. Nem tudtak érvényt szerezni a védett…
Ezeket is érdemes megnézni
A szarajevói Rómeó és Júlia története
Repültek a „mostari fecskék”
A háborúban elhunyt szarajevóiak emléknapja
