• Bosznia-Hercegovina,  EX-YU

    1992. május 2. – emlékezzünk Szarajevóra

    Harminc évvel ezelőtt, 1992. május 2-án a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) megindította az első frontális támadását Szarajevó ellen. Szép, napsütéses nap volt. Háborús. Azon a napon Bécsben, Velencében, Párizsban, ahol ugyancsak szép, napsütéses idő volt, az emberek a kedvenc kávézójukban ültek, sétáltak. A szarajevóiak reménykedtek, hogy „ez a valami”, ami április 6 óta tart, gyorsan megszűnik, nem maradhat sokáig, mert senki nem engedi, hogy gyerekeket, időseket, fiatalokat, nőket, férfiakat öljenek meg a hegyről. De május 2-án ez az illuzió határozottan elillant.   A harcok a Jugoszláv Néphadsereg és a Területvédelem között Skenderiján kezdődtek. Felgyújtották a villamosokat, lángokban állt a parton a főposta, gránátokkal lőtték a tv székházat, az elektromos műveket, a…

  • Bosznia-Hercegovina,  EX-YU

    Meghalt a “grbavicai Strauss”, Ivica Osim

    Nyolcvanegyedik születésnapja előtt öt nappal, május 1-én grazi otthonában meghalt a legendás bosnyák labdarúgó, Ivica Osim. Okos fiú volt, a gimnáziumban az egyik legjobb matematikus, ezért még érettségiznie sem kellett a tantárgyból. A középiskola elvégzése után sikerrel felvételizett az egyetem matematika szakára, ahol az első dolgozatára 10-est kapott. Sokan állítják, ha a tanulást választja a labdarúgás helyett, valamelyik nagynevű egyetemi katedráig vitte volna. 13 évesen kezdett focizni a Željeničar csapatában, 1959-ben játszotta az első felnőtt mérkőzését az eszéki Proletár Labdarúgó Klub ellen. Kivételes labdakezelése, technikája, könnyedsége miatt a „grbavicai Strauss” becenevet kapta és nagyon gyorsan a közönség kedvence lett.      Aktív játékos pályafutása után edzőként folytatta. 1985-ben az UEFA…

  • Bosznia-Hercegovina,  Jugoszlávia

    Mikor kezdődött a háború Bosznia-Hercegovinában?

    Harminc évvel később sincs egyezség arról, hogy mikor is kezdődött a háború Bosznia-Hercegovinában. A „legjugoszlávabb” jugoszláv köztársaságban több mint százezer ember életét vesztette, a lakosság több mint a fele megsebesült, és a három etnikai csoport, a szerbek, horvátok, bosnyákok mind más és más dátumot jelölnek meg a háború kezdetére, ami nemcsak hónapokban, de évben sem egyezik.   Bosznia nem létező állam Az 1990-es években azt tartották, hogy a „magukat bosnyáknak nevező emberek nem külön nemzetiség, hanem muszlim vallású szerbek vagy horvátok. Szerbia és Horvátország létezik, de a kettő között semmi nincs.” Szerbia úgy tartotta, hogy Boszniának nincs történelmi identitása államként, nincs legitimitása. Ahogy most Putyin mondja ugyanezt Ukrajnáról. Harminc évvel…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb

    A háború emlékei Szarajevóból

    Egy szarajevói facebook csoportban találkoztam ezzel a bejegyzéssel. „Végül is PTSD (poszttraumás stressz szindróma) … Az ukrajnai háború ébresztett fel szarajevói háborús emlékeket. Íme néhány: – Egész nap üvegeztük az ablakokat törött ablakokból kiszedett üveggel, amit a fiam hozott a barátaival… este egy gránát esett az épület tetejére, megrázta az épületet és kitörte az egészet. Nem próbálkoztunk. Másnap felragasztottuk az UNHCR fóliáit, és csak a háború végéig szedtük le. – A kilencéves lányom kenyeret sütött (én szolgálatban voltam). A műanyag tálat az ablakba tette, hogy megkeljen a tészta. A tál megcsúszott, lezuhant az utcára, mint egy gránát, majdnem megölt egy embert. – A fiam a romos Holiday Inn-ből elhozott egy…

  • Bosznia-Hercegovina,  Családi,  Egy csipet Bosznia,  EX-YU

    A szarajevói háborús alagút

    Amikor 1999-ben kiköltöztünk Szarajevóba, annyit tudtunk a délszláv háborúról, amit a híradók mutattak. Egész más azonban a TV képernyőjén látni, hogy többszáz kilométerre békés otthonunktól házakat rombolnak le, emberek lőnek egymásra, mint fizikális közelségbe kerülni a pusztítással. Helyi barátainktól nem is nagyon mertük kérdezni, hol és hogyan élték át a háborút, akkor beszéltünk csak róla, ha ők kezdeményezték. Egy ilyen beszélgetés alkalmával mesélte a repülőtér egyik vezetője, hogy a reptér dokumentációit az „alagúton” mentette ki a városból. Különösebb jelentőséget nem tulajdonítottam neki, érdekesnek találtuk, aztán mástól is hallottunk a háborús alagútról, a helyén létrejött múzeumról és elhatároztuk, hogy utánajárunk, mi is az. A háború előkészületei 1992-ben a Jugoszláv Néphadsereg fenntartások…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb,  EX-YU

    Harmincnyolc évvel ezelőtt kezdődött a XIV. téli olimpia

    1984. február 8-án volt Szarajevóban a XIV. Téli olimpia ünnepélyes megnyitója. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1978-ban Athénban döntött arról, hogy az akkor jugoszláviai város kapja a rendezés jogát. Az olimpiai játékok történetében a második szocialista országbeli város volt (az első Moszkva 1980-ban), ahol olimpiát rendeztek. Az utolsó fordulóban a versenytársak Sapporo és a közösen kandidáló két svéd város, Falun és Göteborg voltak. A város kiválasztása beleillett abba a folyamatba, ami 1968-ban indult. Az OECD országok Párizsban kidolgoztak egy projektet a szarajevói régió turisztikai fejlesztésére, hangsúlyozva, hogy a kontinentális turizmus egyik legvonzóbb területe a téli sport kedvelői számára. Hatalmas fejlesztések, építkezések történtek a városban, Szarajevó új szállodákat, új repülőtéri terminált kapott,…

  • Bosznia-Hercegovina,  EX-YU

    A háborúban elhunyt szarajevóiak emléknapja

    Február 5-e az 1992 és 1995 között elhunyt szarajevói polgárok emléknapja. 1994-ben ezen a napon a várost körülvevő hegyekből, Mrkovići község területéről 12.10 és 12.20 óra között a szerb állásokból egy 120mm-es gránátot lőttek ki. Az aknavető lövedék a zsúfolt belvárosi Markale piacra zuhant. A borzalmas támadásban 68-an meghaltak, 142-en súlyosan és könnyebben megsebesültek.   A hágai nemzetközi bíróság megállapította a szerb hadsereg felelősségét, a Sarajevo-Romanija hadtest parancsnokát, Stanislav Galić tábornokot életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Az 1425 napig tartó ostrom idején a szarajevóiak egyetlen napig sem érezhették magukat biztonságban. Minden nap orvlövészek, gránátok célpontjai voltak. – 1425 nap ostrom, ágyúzás, mesterlövészek, áram, víz és gáz nélkül. – 11 541 szarajevói polgárt…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb,  EX-YU

    A szarajevói jogi fakultás minden vezetője nő

    Ebben az évben ünnepelte 75. születésnapját a szarajevói egyetem állam-és jogtudományi kara. Megalakulása óta a jogi kar sok mindenen ment keresztül az éppen aktuális szövetségi vagy éppen köztársasági felsőoktatási törvényeknek megfelelően, de mindvégig önálló, autonóm intézmény maradt. Az idei évet az is különlegessé teszi, hogy a kar, de a szarajevói egyetem életében is először a vezetés minden tagja nő. Az alapítása óta a jogi karnak három női dékánja volt, az egyik az idén kinevezett dr. Zinka Grbo.  Vezető társai: dr. Amila Ferhatović oktatási és hallgatói ügyekért felelős dékánhelyettes, dr. Amila Ždralović kutatási dékánhelyettes, dr. Sudžuka Edina pénzügyi dékánhelyettes, dr. jur. Iza Razija Mešević nemzetközi együttműködési dékánhelyettes és Vesna Lazić, MA…

  • Bosznia-Hercegovina,  EX-YU

    Külföldi tudósítók az ostromlott Szarajevóban

    Hogyan élhet valaki mások szenvedéséből? Gyakori kérdés, amit háborúról tudósító újságírók, fotóriporterek és operatőrök tesznek fel maguknak. Saját bevallása szerint pontosan ezt kérdezte magától Andrew Reid fotóriporter is, amikor az ostromlott Szarajevóba érkezett. “A válasz az, hogy az emberek megérdemlik, hogy elmondják a történeteiket, és a világnak tudnia kell, hogyan néz ki az igazságtalanság és a kegyetlenség.” “Élőben Szarajevóból” A közelmúltban nyílt meg Szarajevóban az „Élőben Szarajevóból: Hogyan tudósítottak a külföldi újságírók az ostromról” című kiállítás. Bemutatják néhány tudósító személyes tárgyait, például David Rust CNN operatőr golyóálló mellényét, sisakját és kameráját, egy műholdas telefont, laptopot, kamerát, hangrögzítőt. Számos fényképen a külföldi riporterek munkáját és életét mutatják be Szarajevóban. Kurt Schork…

  • Bosznia-Hercegovina,  EX-YU,  Szerbia

    A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja

    1999 óta november 25-e a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. A boszniai háború alatt lányok és nők ezreit erőszakolták meg. A hágai nemzetközi bíróság 1997-ben Duško Tadić ítéletében mondta ki először, hogy a háború alatt elkövetett nemi erőszak háborús bűncselekmény. Ő volt az első háborús bűnös, akinek vádiratában a szexuális bűncselekmények külön is szerepeltek. A továbbiakban a hágai törvényszéken szexuális bűncselekményekért, mint háborús bűnökért több mint 30 vádlottat ítéltek el.   Az ENSZ adatai szerint a boszniai háború idején 1992-95 között szexuális bűncselekmények áldozata lett húsz-ötvenezer ember, nők, férfiak, gyerekek, de hivatalosan öt-hatezer áldozatot regisztráltak. „Ez is azt mutatja, hogy sokan, akár férfi, akár nő, még mindig nem állnak készen…