-
A böjti hónapot lezáró ünnep – a bajram
Sok minden más volt Szarajevóban, mint itthon. Más kultúra, más szokások. Ismerkedtünk, tanultuk, tiszteletben tartottuk. Különleges élmény volt az első ramadan, a kígyózó sorok látványa napnyugta előtt a pékségeknél somunra várva, az első iftar és az első bajram. A böjti hónapot lezáró háromnapos ünnep a ramadan kezdetéhez hasonlóan az Újhold első megpillantásával kezdődik, ezért ugyanúgy országonként földrajzi fekvésüktől függően változó. Ha a hold nem látszik, akkor a böjti hónap harminc napig tart. A bajram kezdetét hivatalosan bejelentik a mecsetekben és a médiákban. Bosznia-Hercegovinai Iszlám Közössége naptára szerint a bajram első napja ebben az évben március 20., péntek. Az egyik legfontosabb iszlám ünnep A bajram az egyik legfontosabb iszlám ünnep, a…
-
1992. március 2.: Szarajevó ostromának főpróbája
Az ország függetlenségéről szóló népszavazás utáni napon, 1992. március 2-án olyan napra virradt Szarajevó lakossága, ami a következő négy év kegyetlen mindennapja lett. Barikádok árnyékában ébredtek. Ez volt az a nap, amikor megkezdődött a hadviselés modern történetének leghosszabb ostromának főpróbája. Kitervelt stratégiai katonai művelet Bosznia-Hercegovina fővárosa megbénult. Minden forgalom leállt, az üzletek bezártak, közvetlenül a teherautóból árulták a kenyeret azoknak, akik kimerészkedtek az utcára. A jelentések drámaiak voltak. A Szerb Demokrata Párt (SDS) közleményt adott ki, amelyben azt állította, hogy a barikádokat válaszul emelték Nikola Gardović előző napi baščaršijai meggyilkolására. Az akkori Bosznia-Hercegovina Köztársaság politikai vezetése azonban másképp vélekedett. Az SDS-t vádolták a blokád megszervezésével. A köztársaság elnöksége egyhangúlag elítélte…
-
Bosznia-Hercegovina függetlenségének napja
Március elseje nemzeti ünnep Bosznia-Hercegovinában az 1992. február 29-én és március 1-jén szervezett népszavazás emlékére, amelyen Bosznia-Hercegovina állampolgárainak túlnyomó többsége Bosznia-Hercegovina független államként való létrehozását választotta. „Támogat Ön egy szuverén és független Bosznia-Hercegovinát, egy olyan államot, ahol az állampolgárok egyenlőek, Bosznia-Hercegovina népe – muszlimok, szerbek, horvátok és más nemzetek tagjai – élnek ott?” Ez a kérdés szerepelt a függetlenségi népszavazás szavazólapján. Annak ellenére, hogy a jelenleg háborús bűnökért elítélt Radovan Karadžić vezette Szerb Demokrata Párt (SDS) akadályozta a népszavazás végrehajtását, a népszavazás sikeres volt. A bosnyákok és horvátok részt vettek a népszavazáson, és a függetlenségre szavaztak. A szerbek többsége nem vett részt, mivel azt akarták, hogy Bosznia-Hercegovina mindenáron a Szerbia…
-
Aki bebizonyította, hogy a kulturális örökség elpusztítása háborús bűncselekmény
A Szarajevói Egyetem Keleti Intézete bejelentette, hogy 2026. február 9-én, 79 éves korában elhunyt András Riedlmayer művészettörténész. Kulcsszerepet játszott a könyvtárak, levéltárak és vallási helyek pusztulásának dokumentálásában a Bosznia-Hercegovina és Koszovó elleni háború során. Ki volt Riedlmayer? Budapesten született 1947-ben, a családjával 1956-ban az Egyesült Államokba emigrált. Chicagóban telepedtek le, az egyetemen történész diplomát szerzett, ezután Fulbright-ösztöndíjasként a Közel-Keleten és a Balkánon utazott és tanult. Posztgraduális diplomát szerzett a Princeton Egyetemen és a Simmons College-ban. Az Oszmán és Török Tanulmányok Egyesületének elnöke volt, az Iszlám Kéziratok Egyesületének igazgatótanácsában és a Közel-Keleti Könyvtárosok Egyesületének tisztségviselőjeként is tevékenykedett. A Harvard Egyetem Aga Khan Programján belül az Iszlám Építészeti Dokumentációs Központ igazgatója volt.…
-
Az iszlám fekete gyöngye: Hogyan osztotta meg a kávé a muszlim világot
Annak a tapasztalatnak a birtokában, amit a muzulmán többségű Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban szereztünk, ahol a kávé fogyasztása nem napi rutin, hanem a társadalmi érintkezés egyik formája, meglepődve olvastam, hogy milyen viták és ellenállás kísérték megjelenését. Szúfi sejkek spirituális eszköze Már jóval azelőtt, hogy kávéházak nyíltak volna a 15. század végén és a 16. század elején – először Mekkában, majd olyan nagyobb városokban, mint Kairó, Damaszkusz és Isztambul –, a kávénak mély spirituális élete volt. E korai időszakról az egyik legjobb betekintést a kairói tudós, Abd al-Qadir al-Jaziri (1570) nyújtja. Hatásos értekezése, az Umdat al-safwa fi hill al-qahwa (A kiválasztottak támogatása a kávé megengedettségében) betekintést nyújt a kávé történetébe. Döntő fontosságú,…
-
Samaranch és a téli olimpiai játékok
Tart a milánói téli olimpia, és óhatatlanul is eszünkbe jut, hogy a kis nyugat-balkáni ország fővárosa, Szarajevó 1984-ben otthont adott az ötkarikás játékoknak. XIV. téli olimpiai Szarajevó 1984. február 8-án délután 15 óra 44 perckor 60 000 néző előtt a Kosevo stadionban a legjobb jugoszláv műkorcsolyázó, Sandra Dubravčić meggyújtotta az olimpiai lángot. Az olimpiai játékok történetében a második szocialista országbeli város volt (az első Moszkva 1980-ban), ahol olimpiát rendeztek. A játékok kezdete nem volt izgalommentes, hiszen a versenyek helyszínei hómentesek voltak. Egy hónapja egy centi hó sem esett! És akkor február 7-ről 8-ra virradó éjszaka az időjárás megemberelte magát és megindult a havazás. Nagy hó esett, igazi téli hangulatot adott a városnak.…
-
Szarajevó 68 meggyilkolt polgárának emlékére
Harminckét évvel ezelőtt, 1994. február 5-én a zsúfolt Markale piacra becsapódott egy aknavető gránát. A támadásban 68 szarajevói lakos életét vesztette, 142-en súlyosan vagy könnyebben megsebesültek. Ez volt az első a két Markale piac ellen elkövetett mészárlás közül. 1994. február 5-én 12:10 és 12:20 között a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege Mrkovići falu környékéről egy 120 milliméteres aknavető lövedéket lőtt ki, ami a piacot találta el. Szarajevó ostroma idején a Markale nemcsak élelmiszervásárlási hely volt, hanem találkozóhely is. Az emlékezés jeléül a túlélők, az elesettek családjai, Szarajevó vezetői és polgárai, a nemzetközi közösségek képviselői minden évben leróják tiszteletüket az áldozatok emléke előtt a Markale piaci emlékműnél. Élénk emlékek A túlélők sebeket,…
-
Szarajevó az olcsó európai utazások legjobb választása
A Time Out legfrissebb ajánlása szerint 2026-ban az olcsó európai utazásoknál a legjobb választás Szarajevó. Azok számára, akiket nem vonzanak a tömegturizmussal sújtott országok, mint például Olaszország, Spanyolország vagy éppen Görögország, Európa még mindig rejteget olyan városokat, ahova megfizethető az utazás. Olyan városokat, amik gazdag kultúrát, finom ételeket és autentikus hangulatot kínálnak mérsékelt áron. A legbarátságosabb város Akik követik a web oldalamat tudják, hogy nekem a világ egyik legszebb városa Szarajevó, ahova bármikor, bármennyire időre visszamennék. Egy város, ahol az oszmán örökség, a monarchia eleganciája a modern kor építészete minden részében fellelhető. Ettől van a városnak olyan hangulata, amilyet nagyon nehéz bárhol máshol Európában megtalálni. Számunkra különösen kedves, hiszen a…
-
Nem hátrálnak a diákok Szerbiában
Tizenhárom hónapnyi diáktüntetés és tömeges kormányellenes tüntetés után december 28-án a hatóságokkal hónapok óta szemben álló diákok több mint száz településen közel ötszáz helyszínen gyűjtöttek aláírásokat előrehozott választások kiírására. A közösségi médiában egymás után jelentek meg a képek arról, hogy a standok előtt az ország minden részében hosszú sorokban várakoznak az emberek, hogy aláírhassanak. A diákok beszámolója szerint legalább négyszázezer ember támogatta aláírásával az akciót. Újvidéken 40 000, a Vajdaságban összesen 93 000 aláírást gyűjtöttek össze. A következő napon a facebookon felhívást tettek közzé megszólítva a diaszpórában élő szerbeket és lehetővé tették számukra az online véleménynyilvánítást. A hónapok óta tartó tiltakozó megmozdulások kiváltó oka a 2024. november 1-jén az újvidéki vasútállomáson…
-
Harminc éve írták alá a daytoni békeszerződést
Harminc évvel ezelőtt, 1995. december 14-én írták alá a párizsi Élysée-palotában a daytoni békeszerződést. A megállapodást három héttel korábban, november 21-én parafálták az Ohio állambeli Daytonban, a Wright-Peterson katonai bázison. Az előzetesen hónapokig tartó intenzív tárgyalásokat Richard Holbrooke amerikai főtárgyaló, Bill Clinton elnök különmegbízottja vezette. Az aláírás Ez végetvetett a négy éve tartó háborúnak Bosznia-Hercegovinában. A daytoni békemegállapodást Párizsban Alija Izetbegović, Bosznia-Hercegovina elnöke, Slobodan Milošević, Szerbia elnöke és Franjo Tuđman, Horvátország elnöke írta alá Warren Christopher akkori amerikai külügyminiszter jelenlétében. A dokumentumot Bill Clinton, az Egyesült Államok elnöke, Jacques Chirac, Franciaország elnöke, Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök, John Major brit miniszterelnök és Helmut Kohl német kancellár írta alá tanúként. Az…
