• Bosznia-Hercegovina,  Egyéb,  EX-YU

    A szarajevói Inat Kuća meséje

    Egyszer régen, valamikor a 17. században Szarajevó városa úgy határozott, hogy dzsámit épít a Mekkába induló zarándokoknak, mert kellett egy hely, ahol az indulás előtt összegyűlnek az emberek. A tervezők eldöntötték, hogy a dzsámit a Miljacka folyó bal partján, a Szarajevóból kelet felé kivezető út mellett építik fel. Amikor már mindent előkészítettek és elrendeltek, maradt még egy kicsi ház, ami akadályozta a dzsámi építését.  A város vezetői bekopogtattak a házba és elmondták, hogy szeretnék szabaddá tenni az utat az új dzsámihoz, ahhoz azonban le kell bontani a házat. Ellentételezésként a tulajdonos választhat magának a városban bárhol telket és építenek neki rá egy szép házat. Az elöljáró legnagyobb meglepetésére a válasz…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb,  EX-YU

    Szarajevó szimbóluma, a Vijećnica

    Százhuszonöt éve, 1896. április 20-án adták át a boszniai főváros ikonikus épületét, a Városi Tanács házát, a Vijećnicát. Amikor 1878-ban Bosznia-Hercegovina az Osztrák-Magyar Monarchia fennhatósága alá került, szükség volt egy olyan épületre, ahol a bíróságot, különböző hivatalokat elhelyezhetnek. Tervezők, építők Mustaj-beg Fadilpasić polgármester 1881-ben javasolta városi tanács építését, a városi elöljárók és az osztrák-magyar hivatalok jóváhagyták a kinézett területet a Miljacka folyó jobb partján, az Apel rakparton. Az építését valóságos legendák kísérik. Az építkezésre elfogadott területen le kellett bontani két fogadót és egy magánházat. A fogadókkal nem is volt semmi gond, de a magánház tulajdonosának különleges feltétele volt. Azt követelte, hogy fizessék ki a háza árát, majd azt tégláról-téglára ugyanúgy…

  • Egyéb,  EX-YU,  Szerbia

    Belgrád Európa Zöld Fővárosa címre pályázik

    Belgrád megpályázza az Európa Zöld Fővárosa címet 2023-ra. A címet az Európai Unió 2010-ben alapította, az Európai Bizottság minden évben olyan településnek ítéli oda, ami az elmúlt évek, évtizedek során a környezetvédelem, a fenntarthatóság, ezen belül a klímaváltozásból fakadó következmények mérséklésére irányuló következetes lépéseket tesz. A díj elnyerése a nagyobb médiafigyelem és az idegenforgalom ösztönzése mellett támogatások és projektek révén nagyobb európai befektetéseket is hozhat – áll az Európai Bizottság honlapján. A nyertes hatszázezer eurót kap környezeti fenntarthatósági projektekre. “Fontos, hogy részt vegyünk és felhívjuk a figyelmet a környezeti problémákra” – mondta Zoran Radojčić polgármester. A szerb főváros másodszor pályázik a díjra, és ezzel olyan városokkal szeretne egy sorba kerülni,…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb,  EX-YU

    A szavajevói somun (lepénykenyér)

    Ramadán idején az iftar előtti órában hosszú sorok állnak a pékségek előtt, mert az étkezés elképzelhetetlen friss somun nélkül. Története több évszázados. A mongol hódító Timur Lenk (1336–1405) uralkodása alatt kezdődik. Az indiai hadjárat során a Timur Lenk vezette hadsereg a fagyos tél közepén a hegyekben rekedt, a hóval és a hideg széllel küzdve élelmiszerkészlet nélkül maradtak. Timur Lenk a kegyetlenségéről volt híres, az ettől és az éhhaláltól való félelem arra késztette a szakácsokat, hogy valami egyszerű ételt találjanak ki. Nyolc kilogramm tésztából negyven vékony cipót sütöttek, amit később somunnak hívtak. A név a görög “psomion” szóból származik, ami kerek kenyeret jelent. Boszniába a mondák szerint a középkorban az oszmán…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb

    Megkezdődött a ramadán

    Április 12-én a naplementével kezdődött a muszlim böjti hónap, a ramadán, ami mindig az iszlám holdnaptár kilencedik hónapja. A következő naptól a hívek lemondanak az ételről, italról és egyéb élvezetekről. Minden felnőtt, egészséges, szabad muzulmán köteles egy hónapig böjtölni napkeltétől napnyugtáig, ez az iszlám harmadik alappillérje. A böjtöt a hidzsra második évében (624-ben) rendelték el. Idén Szarajevóban a ramadán előestéjén enyhítettek a megszorító intézkedéseken, részlegesen megnyitották a mecseteket, miután a koronavírussal fertőzöttek és az elhunytak száma több napon keresztül jelentősen csökkent. Az Iszlám Közösség ugyanakkor arra kéri a híveket, hogy a tavalyihoz hasonlóan idén is a járványhelyzet miatt inkább maradjanak távol a miséktől és korlátozzák az iftaron résztvevők számát is.…

  • Egyéb,  EX-YU,  Koszovó

    Jelentős változások a koszovói politikai porondon

    Miniszterek a diaszpórából az új koszovói kormányban Politikai elemzők szerint úgy tűnik, hogy véget ér a Koszovói Felszabadítási Hadsereg politikai uralma a nyugat-balkáni kis országban. A februári előrehozott választások után márciusban megalakult új kormányban fontos pozíciókat vett át a koszovói diaszpóra: a diplomácia vezetője Németországból, a védelmi miniszter Norvégiából érkezik. A miniszterelnök Aljbin Kurti első megbízatása 2020-ban csak 51 napig tartott, az akkori koalíciós partner, a Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK) megbuktatta. Újbóli kinevezése véget vet az eddigi amerikai balkáni politikának. A Süddeutsche Zeitung újságírója szerint Kurti “nem lesz kellemes partnere az európaiaknak, de hatalmas támogatása van a fiatalok részéről. Alapvetően politikai és gazdasági szempontból stabil európai jövőre vágyik hazája számára.”…

  • Egyéb,  EX-YU

    Gyerek menekültek a balkáni úton

    Három évvel ezelőtt az ún. balkáni úton Bosznia-Hercegovina a menekültek egyik kulcsfontosságú országává vált. Ez alatt az idő alatt az ország 90 millió eurót kapott a menekültek ellátásának segítésére, ám a körülmények nem azt mutatják, hogy azt valóban arra fordították, amire szánták. A legtöbb pénzt Una-Sana kanton kapta, mert a horvát határhoz való közelségük miatt ők viselik a menekültválság legnagyobb terhét. Az országban lévő körülbelül tizenkétezer menekült 80 százaléka tartózkodik a kantonban.   A menekültek legszívszorítóbb csoportja a gyerekek. Becslések szerint jelenleg körülbelül ezer kiskorú menekült gyermek él Boszniában, körülbelül ötszázan vannak egyedül, család nélkül, felnőtt kíséret nélkül. Leginkább Afganisztánból, Pakisztánból, Szíriából érkeznek. Ők a legkiszolgáltatottabbak, ők vannak a leginkább…

  • Egyéb

    A világ egyre kevésbé toleráns a menekültekkel

    Száznegyvenöt országban készített felmérést a Gallup Intézet és kérdezett meg száznegyvenötezer embert a menekültekhez való hozzáállásáról. Az Intézet 2016-ban, az Európai Uniót sújtó menekültválság után létrehozta a Menekültek Elfogadási Indexét. Ezt a válaszadó országok menekültekkel szembeni attitűdjére, és arra a kérdésre adott válaszra alapozzák, hogy befogadna-e menekültet a családjába családtagként, illetve lenne-e a szomszédja? A legmagasabb index – a 9-ből 8,46 – Kanadáé, a legalacsonyabb, 1,46 Észak-Macedóniáé. A legtoleránsabb Kanadát Izland, Új-Zéland, Ausztrália, Sierra Leone és az Egyesült Államok lakossága követi. Ez utóbbi 7,1 indexponttal az elfogadók listáján a hatodik úgy, hogy „a bevándorlás kérdése Trump elnöksége alatt forró, aktuális téma, de az amerikaiak általában nagyon is fogékonyak a menekültek…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb

    Ukrán békefenntartók a boszniai háborúban

    A srebrenicai mészárlással összefüggésben kevesen vannak, akik ne hallottak volna az ott állomásozó holland békefenntartókról. Milyen szerepük volt abban, hogy a város eleste után több mint nyolcezer muzulmán férfit és fiúgyermeket megöltek, hogy tízezreket üldöztek el otthonukból a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének katonái? Tehettek volna ellene? Lehetett volna másként? Nem tudom erre a választ, de a hasonlóan veszélyeztetett helyzetben lévő žepai enklávéban szolgálatot teljesítő ukrán békefenntartók máshogy jártak el. Az ENSZ békefenntartó erői 1992 júniusban érkeztek Szarajevóba, a nemzetközi szervezet 1993 tavaszán ún. „biztonságos zónákat” alakított ki a kelet-boszniai Srebrenica, Žepa és Goražde enklávékban. A žepai biztonsági zónát ukrán békefenntartók felügyelték. 1992. július 15-én érkezett az ukrán kontingens Boszniába, az…

  • Egyéb

    A belarusz eseményekről

    Srećko Đukić szerb diplomata, országa egykori minszki nagykövete egy interjúban mondta el gondolatait a fehéroroszországi eseményekről. Belaruszban 1994 óta, mióta Alekszandr Lukasenko átvette a hatalmat, szinte nem volt választás, hogy az eredmények kihirdetése után ne vádolták volna szabálytalanságokkal, és ne lettek volna tiltakozások. A legutóbbi elnökválasztás után azonban, ahol Lukasenko a győzelmét a szavazatok 80 százalékának megszerzésével hirdette ki, az egész országra kiterjedő tüntetéshullám kezdődött, minden eddiginél nagyobb és intenzívebb.   A nagykövet szerint a Lukasenko ellenes megmozdulásoknak több oka is van. Először is az a tény, hogy Lukasenko 26 éve van hatalmon, és ezalatt felnőtt egy új generáció politikai, társadalmi, üzleti, oktatási és minden más értelemben. Ők azok a…