A böjt minden világvallásban jelen van. A keresztények húsvét előtt hamvazószerdától nagypéntekig negyven napot böjtölnek, a muzulmánok az iszlám szent hónapja alatt, ramadánkor. A böjt A negyvennapos böjt szabályai ma már kevésbé szigorúak, az egyház mégis arra kéri a híveket, hogy legyenek önmegtartóztatóak. A nagyböjti napokon a 14 és 60 év közötti hívek naponta háromszor étkezhetnek, de csak egyszer lakhatnak jól, és nem fogyaszthatnak húst.   A ramadán idején a böjtölő felnőtt muszlimok napkeltétől napnyugtáig nem esznek és nem isznak. A böjt általában egészséges, a szervezet, miután felhasználta a cukortartalékait, elkezd zsírt égetni. Ezt a folyamatot metabolikus változásnak nevezik. Az egészségügyi előnyök közé tartozik a vérnyomás, a koleszterinszint, a gyulladások…

A balkáni országokban – Törökországban, Görögországban, kisebb mértékben Észak-Macedóniában, Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban – tomboló tüzek csak az egyik következményei a klímaváltozásnak, mondják szakértők. A klímaváltozás következményeként gyorsan változnak az életkörülmények, a régió klimatológusainak borúlátó előrejelzései szerint az elkövetkező nyarak még nehezebbek lesznek. Változások a szárazföldön Krešo Pandžić, a horvát Állami Hidrometeorológiai Intézet klimatológusa elmondta, hogy a június és a július hónapok jelentősen melegebbek voltak az 1981 és 2010 közötti többéves átlagnál. Gyakrabban fordultak elő extrém hőségek, amik jelentős befolyással vannak az egészségünkre. „Az elkövetkező években, évtizedekben a hűhullámok gyakorisága növekedni fog Dél-Kelet-Európában” – állítja. A hőség csak egy része a változásoknak. A magas hőmérséklet számos olyan szélsőséges jelenséget és időjárási…

Ma kezdődik és négy napig tart a muzulmán hívők második legnagyobb ünnepe, a kurban bajram, az áldozati ünnep. A böjti hónapot lezáró ramadan bajram utáni hetvenedik napon, idén a mekkai zarándoklat harmadik napján kezdődik a lelki békesség, a családi együttlét, a rokoni, szomszédi kapcsolatok ápolásának ünnepe. Kedves emlékek ébrednek, a Szarajevóban megélt bajramok emléke, az ünneplőbe öltözött város hangulata, az utcákat betöltő baklava illata. Szigorú szabálya van az ünnepnek: a hajnali ima után a család legidősebb tagjánál gyűlnek össze, kávét és kalácsot fogyasztanak, majd ezután kerül sor a az áldozati állat levágására. A napi első főételt a frissen vágott állat húsából kell elkészíteni, majd a család legfiatalabb tagja a húst…

A járvány miatt külföldi zarándokokat 2021-ben sem engednek Mekkába. Összesen hatvanezer 18 és 65 év közötti beoltott szaúd-arábiai lakos vehet részt rajta. A koronavírus-járvány előtt átlagosan 2,5 – 3 millió zarándok látogatott Mekkába az ötnapos hadzs alatt. A zarándoklat július 18-án kezdődik, a kurban bajram első napja július 20-a. A története Az iszlám tanításai szerint a Kába és a körülötte lévő tér a Föld és az ember létezése óta szent hely. Az első Kábát Isten sugallatára maga Ádám építette, ez lett az első templom, amelyben a Földön egyedüli Istent imádják. Beitullah-nak (Allah háza) hívták. Később, miután az özönvíz alatt összeomlott és feledésbe merült, Ábrahám és Izmael Isten parancsára újjáépítette. Ezután…