“A villamos hangja nélkül Szarajevó halott” – mondja Indira Husejnović, a tizenkét női villamosvezető egyike. A Szarajevói Közlekedési Vállalat 1944 óta alkalmaz női villamosvezetőket, mert sok férfi kollégájukat besorozták a második világháború alatt, és néhányan soha többé nem tértek vissza. A szarajevói villamosok évtizedek óta formálják a város arculatát. Egyes modellek, mint a Tatra T3SUCS, még ma is szállítanak utasokat. A legtöbbet a prágai ČKD-Tatra gyárban gyártották, és ritkán még láthatók Kelet-Németországban, például Magdeburgban, Gerában, Görlitzben és Plauenben. Itt is, ott is kultusszá váltak. Európa egyik legrégebbi villamoshálózata Európa egyetlen városa sem kapcsolódik annyira történelmileg a villamosokhoz, mint Szarajevó. A kapcsolat egyik oka, hogy Szarajevóban 1885 óta közlekedik a villamos.…

Június 9-én rendezik Bosznia-Hercegovina fővárosában a Red Bull Showrun Sarajevo-t. Először fog körözni a város utcáin egy Forma 1-es autó. Szarajevó egyike annak a kilenc városnak a világon, ami otthont ad a Red Bull Showrunnak. “Szarajevó gazdag kultúrájával, színes történelmével elnyerte szívünket, és az itt élő emberek különleges szelleme még különlegesebbé teszi az eseményt” – mondta David Coulthard a beharangozó sajtótájékoztatón. Az egész napos programon zenei koncertek, afterpartik, a híres német Red Bull Driftbrothers duó és a kaszkadőr motoros virtuóz Aras Gibiez szórakoztatja a közönséget. A nap fő attrakciója a 14.00-16.00 óra közötti bemutató, ahol a Red Bull 7-es rajtszámú autóját David Coulthard brit Forma 1-es pilóta vezeti. A paddock…

Franco Di Mare olasz újságíró 68 éves korában, súlyos betegség után elhunyt. Haditudósítóként dolgozott Bosznia-Hercegovinában a háború alatt, majd a világ más hadszínterein. 1992-ben Szarajevóban örökbe fogadott egy 10 hónapos kislányt, Stellát. Stella örökbefogadásáról a “Ne kérdezd, miért” című könyvében ír. A könyv az alapja a Giuseppe Fiorellóval írt Rai-fikció, a “Szarajevói angyal” című filmnek. Egy másik könyvet is szentelt a balkáni háborúnak, „A mesterlövész és a kislány-t”, amiben a háború borzalmait mesélték el. Érzelmek, hétköznapok, borzalmak naplója. Elmesélte, hogy mi késztette rá, hogy jutott el odáig, hogy örökbe fogadja a lányát. Háborús riporteri munkája során egy lebombázott árvaházba látogatott, ott látta meg a kislányt. “Szerencsére akkor csak két gyerek…

Több mint 15 ezer pár cipő szegélyezi a boszniai fővárosban az „Emlékezet ösvényét”. A Szarajevói gyermekek terétől a Maršala Tita, a Ferhadija, a Sarači utcákon keresztül a Baščaršija szívéig sorakoznak néma mementóként. A 32 évvel ezelőtt kezdődött ostrom meggyilkolt polgárait, a bosnyák hadsereg és rendőrség elesett veteránjait szimbolizálják. Bosznia-Hercegovina fővárosának ostroma 1992. április 5-én kezdődött és 1996. február 29-én ért véget. 1425 napig tartott, a modernkori hadviselés történetének egyik leghosszabb ostroma, melynek során 11 541 szarajevói polgár halt meg, köztük 1 601 gyerek. Körülbelül 50 000 ember sebesült meg súlyosan, vagy könnyebben.    Az ostrom első polgári áldozatait, Suada Dilberovićot és Olga Sučićot az első napon ölték meg a Vrbanja hídon, nem messze…

Egy boszniai barátom mondta, hogy Szarajevó háromszor került a világ figyelmének középpontjába. 1914-ben és 1992-ben, mindkettő véres háborúval összefüggésben és 1984-ben, amikor ez a gyönyörű nyugat-balkáni város adott otthont a téli olimpiai játékoknak.  Negyven évvel ezelőtt, 1984. február 8-án délután 15 óra 44 perckor 60 000 néző előtt a Kosevo stadionban a legjobb jugoszláv műkorcsolyázó, Sandra Dubravčić meggyújtotta az olimpiai lángot. Az olimpiai láng a görögországi Olimpiából indult, repülővel érkezett Dubrovnikba, Jugoszlávián keresztül 2289 kilométert tett meg, hogy elérkezzen az olimpiai stadionba. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1978. május 18-án döntött Athénban, hogy Szarajevó rendezheti a XIV. Téli Olimpiai Játékokat. A Szarajevói Rádió addigi történetében először azon a napon szakította meg adását és…