-
A legfiatalabb lakó 65, a legidősebb 90 éves
Van egy kicsi sziget az Adrián, ahol mindössze tíz állandó lakos él. A legfiatalabb 65, a legidősebb 90 éves. Nyáron persze kicsit többen laknak itt, 30-35-en is, de a szezon végén már csak az állandó lakosok maradnak. Ošljak-sziget Ošljak Horvátország legkisebb, a legenda szerint ősidők óta lakott szigete. Területe 0,39 négyzetkilométer, körülbelül fél tengeri mérföldre Ugljan-szigettől a Zadar-csatornában. A helyiek Lazaretnek hívják. Nevét onnan kapta, hogy a 17. században kórházként, karanténként szolgált a leprás és pestisbetegek elkülönítésére Zadar térségében. Lakói ma úgy élnek, mint egy család. Ez nem is túl nehéz, a legtöbb lakosnak ugyanaz a vezetékneve – Valčić. Általában egy valaki bevásárol mindenkinek a közeli Ugljan-sziget boltjában, és gyakran…
-
A dél-szerbiai „vörös falu”
Donja Lokošnica kevesebb, mint ezer lakosú kis falu dél-Szerbiában. Úgy is nevezik, hogy a „vörös falu”, mert itt termesztik Európa legjobb pirospaprikáját. Ősszel minden ház homlokzatát, minden kerítést, minden épületet paprikafüzérek borítják. A paprika birodalom ilyenkor úgy néz ki, mint egy mesebeli település. Nemzedékről nemzedékre A lokošnicai paprika vetőmagját próbálták más területeken, országon kívül is ültetni, de ennek a több mint kétszáz éves magnak sehol nem volt jobb termése, mint Donja Lokošnicán. A paprikafűzés művészete, termesztési hagyománya nemzedékről nemzedékre öröklődik. Nem tudni biztosan, hogy ebben a faluban mikorra nyúlik vissza, sok helybeli azt állítja, hogy még arra az időszakra, amikor a terület az Oszmán Birodalom része volt. A faluban minden…
-
Bosznia első női muszlim orvosnőjéről
Sok a hasonlóság az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma és Bosznia első muszlim orvosnője, Ševala Iblizović küzdelme között, hogy tanulhassanak, hogy hivatásukat gyakorolhassák. Kövekkel dobálták Ševala Iblizović 1903. január 9-én született Szarajevóban a tehetős Zildžić családban. Abban az időben a legtöbb muszlim nő írástudatlan volt, és nem volt gyakorlat a lányok, különösen a muszlim lányok oktatása. Ha mégis, akkor megelégedtek azzal, hogy elvégezték az általános iskolát, megtanultak írni, olvasni. Ševala szülei fontosnak tartották a tanulást, és mindent megtettek azért, hogy a lányaik számára biztosítsák. 1919-ben megpróbált beiratkozni a fiúgimnáziumba, amit az iskolavezetés elutasított. Ezután a szülei teljes támogatásával reisul-ulema Džemaludin Čauševićhoz fordult engedélyért, amit a főmufti meg is adott.…
-
A szarajevói vörös szőnyegen Bono és Christiane Amanpour
A Kiss the Future című dokumentumfilm nyitotta meg a 29. Szarajevói Filmfesztivált. A film rendezője Nenad Čičin-Šain, producere Matt Damon, Ben Affleck és Sarah Anthony. A Kiss the Future annak a rendkívüli közösségnek az élményeit írja le, amely az ostrom alatt a városban dolgozott, alkotott és élt. Ahogy az évekig tartó blokád védekezésül inspirálta a rock- és punkzenét, hogy elvonja a figyelmet a gránátok és mesterlövészek mindennapos rémületéről. A film a U2 együttes 1993-as ígéretének és a háború utáni koncertnek a történetét követi nyomon. A filmben szerepel Bono, The Edge, Adam Clayton, Bill Clinton, Christiane Amanpour is. A filmfesztivál Több mint három éve tartott a boszniai főváros ostroma. A…
-
Roma könyvtár a marginalizálódott koszovói közösségnek
A koszovói Prizrenben 2022. április 22-én, a Roma Nemzetközi Nap előestéjén avatták fel az első roma nyelvű könyvtárat. A könyvtár különleges siker az ország roma közössége számára, lehetőséget ad identitásuk mélyebb megismerésére, megtartására. Koszovói romák Az EBESZ 2010-ben nyilvánosságra hozott adatai szerint Koszovóban körülbelül 35 000 roma él. Nyelvüket általában indoárjának tekintik, ami rokonságban áll az indiai szubkontinens nyelveivel, török és görög hatásokkal, és nincs kapcsolata az albánnal. A jugoszláv időben a koszovói roma közösségekhez tartozók mind albánnak vallották magukat. A 2011-es népszámláláskor 8824 romát, (a lakosság 0,5 százaléka) 15 436 ashkalit (0,9 százalék) és 11 524 balkáni egyiptomit (0,7 százalék) regisztráltak. A balkáni egyiptomiak eredete homályos. Lehetséges, hogy az oszmán-egyiptomi…
-
Rekordkereslet pilóták, szerelők és légiutaskísérők iránt
Júniusban a Le Bourget repülőtéren tartott Air Show-n a kanadai CAE (Canadian Aviation Electronics) cég bemutatta kutatását, előrejelzését a repülési ágazat munkaerő szükségleteiről a következő 10 évben. Kutatásuk szerint szerte a világban 1,3 millió új szakemberre lesz szükség az elkövetkező évtizedben. A kereslet számokban A kereskedelmi repülésben 1,18 millió szakemberre: 252 000 pilótára, 328 000 fő műszaki személyzetre – repülőgépszerelő, repülőmérnök, 599 000 légiutaskísérőre. A business repülésben 106 000 szakemberre: 32 000 pilótára, 74.000 fő műszaki személyzetre. A IATA (International Air Transport Association) adatai szerint a globális kereskedelmi repülési ágazatban a koronajárvány idején 4,8 millió munkahely szűnt meg. Ez a 2019-es világjárvány előtti időszakhoz képest az alkalmazottak 43%-ának elvesztését jelenti.…
-
Sabiha Gökçen – az első bosnyák származású vadászpilóta – története
Mesébe illő történet az első női török vadászpilóta, Sabiha Gökçen története. Etnikai származását többen vitatják, ugyanakkor hivatalos török források és Sabiha Gökçennel készített interjúk szerint Mustafa Izzet Bey és Hayriye Hanım lánya volt, akik mindketten bosnyák származásúak. A bosnyákok biztosra veszik, hogy Sabiha Gökçen a Sandzak-beli Bijelo Polje melletti Lozna faluból származik. 1913. március 22-én született. Az anyja családi neve Čulum, és még mindig Kosovska Mitrovicában élnek. Apját, Hafız İzzet Beyt “ifjú töröknek” bélyegezték és Bursába száműzték. Sabiha hamar árván maradt. Atatürk fogadott lánya 1925-ben Mustafa Kemal Atatürk Bursaba látogatott. A helyi hatóságok megengedték, hogy az akkor még csak tizenkét éves lány beszélhessen vele. Elmondta az elnöknek, hogy egy állami…
Ezeket is érdemes megnézni
Cipők ezrei Szarajevó utcáin
Megkezdődött a ramadán
Harminc éve írták alá a daytoni békeszerződést
-
Koncert az ostromlott Szarajevóban. Vezényel: Zubin Mehta
1994. június 19-én koncertet tartottak az ostromlott Szarajevóban a Nemzeti Könyvtár, a Vijećnica romjai között. A könyvtár a leomlott falakkal, a leszakadt főlépcsővel, az összetört ablakokkal az egyik legszürreálisabb és legfélelmetesebb helyszín, amit valaha is választottak a Mozart Requiemjének előadására. Egy erkélyről reflektorokat szereltek fel a nyolcszögletű nagyterem körül és lépcsőzetes színpadot emeltek a padlón lévő tégla-, salak- és papírhamu fölé. Ez volt a világ legszomorúbb és legbüszkébb koncertterme. A Szarajevói Filharmonikusok Zenekarát Maestro Zubin Mehta vezényelte. A szarajevói székesegyház kórusa mellett közreműködött Cecilia Gasdia (szoprán), Komlósi Ildikó (mezzoszoprán), José Carreras (tenor) és Ruggero Raimondi (bariton). 1994-ben harmadik évébe lépett a Bosznia elleni agresszió. Szarajevóban már több mint 10…
-
Bosnyák kávé – a társadalmi élet alapja
Szarajevó a kávéházak városa. A városban nem győztük csodálni a színesebbnél-színesebb kávézókat. Ahogy kisütött a nap, előkerültek az asztalok és a székek, ahol volt egy talpalatnyi hely, ott kávéztak. Ha két ember találkozott, biztosan beültek a kávézóba beszélgetni. De milyen is az igazi bosnyák kávé? A kávé elterjedése A boszniai kávékultúra több mint ötszáz évre nyúlik vissza. Az oszmán uralom idején, a XV. században érkezett a térségbe Jemenből és Arábiából Isztambulon és a Balkán-félszigeten keresztül. Megnevezése a török kahva, ami az arab qahwah szóból ered, de Boszniában használják a kafa és a kava szavakat is. Először kizárólag gazdag házakban szolgálták fel. Nem sokáig maradt azonban a gazdagok kiváltsága. Szarajevó központjában…
Ezeket is érdemes megnézni
A szarajevói repülőtér jelentős fejlesztése
A böjti hónapot lezáró ünnep – a bajram
Ünnepnapok káosza Boszniában
-
Földre kényszerülnek az egyik legnagyobb orosz légitársaság gépei
A kiterjedt szibériai hálózattal rendelkező Utair orosz légitársaság helikoptereinek egyharmada a földre kényszerülhet az alkatrészek beszerzési nehézségei miatt. A helikopter flotta vegyes összetételű, orosz és külföldi gyártású, de a hajtóművek mind külföldi gyártásúak. A társaság vezérigazgatója a moszkvai légiközlekedési vásáron elmondta, hogy a Nyugat szankciói érzékenyen érintik az orosz gazdaságot. Az Utair a negyedik legnagyobb orosz légitársaság. Több mint 200 repülőgéppel és helikopterrel rendelkezik, menetrendszerinti belföldi és néhány nemzetközi személyszállítást, menetrendszerinti helikopterszolgáltatást, kiterjedt charterjáratokat üzemeltet repülőgépekkel és helikopterekkel. Forgalma a nagy nyugat-szibériai olajmezők és bányászati területek felé irányul. Küszködnek a légitársaságok Az orosz tisztviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy a nemzetközi szankciók nem akadályozzák az orosz légitársaságok repüléseit, bár a repülőgép…
