-
Roma könyvtár a marginalizálódott koszovói közösségnek
A koszovói Prizrenben 2022. április 22-én, a Roma Nemzetközi Nap előestéjén avatták fel az első roma nyelvű könyvtárat. A könyvtár különleges siker az ország roma közössége számára, lehetőséget ad identitásuk mélyebb megismerésére, megtartására. Koszovói romák Az EBESZ 2010-ben nyilvánosságra hozott adatai szerint Koszovóban körülbelül 35 000 roma él. Nyelvüket általában indoárjának tekintik, ami rokonságban áll az indiai szubkontinens nyelveivel, török és görög hatásokkal, és nincs kapcsolata az albánnal. A jugoszláv időben a koszovói roma közösségekhez tartozók mind albánnak vallották magukat. A 2011-es népszámláláskor 8824 romát, (a lakosság 0,5 százaléka) 15 436 ashkalit (0,9 százalék) és 11 524 balkáni egyiptomit (0,7 százalék) regisztráltak. A balkáni egyiptomiak eredete homályos. Lehetséges, hogy az oszmán-egyiptomi…
Ezeket is érdemes megnézni
Goran Ivanišević halhatatlan teniszező
Srebrenica – emlékezés az áldozatokra
A dél-szerbiai „vörös falu”
-
Rekordkereslet pilóták, szerelők és légiutaskísérők iránt
Júniusban a Le Bourget repülőtéren tartott Air Show-n a kanadai CAE (Canadian Aviation Electronics) cég bemutatta kutatását, előrejelzését a repülési ágazat munkaerő szükségleteiről a következő 10 évben. Kutatásuk szerint szerte a világban 1,3 millió új szakemberre lesz szükség az elkövetkező évtizedben. A kereslet számokban A kereskedelmi repülésben 1,18 millió szakemberre: 252 000 pilótára, 328 000 fő műszaki személyzetre – repülőgépszerelő, repülőmérnök, 599 000 légiutaskísérőre. A business repülésben 106 000 szakemberre: 32 000 pilótára, 74.000 fő műszaki személyzetre. A IATA (International Air Transport Association) adatai szerint a globális kereskedelmi repülési ágazatban a koronajárvány idején 4,8 millió munkahely szűnt meg. Ez a 2019-es világjárvány előtti időszakhoz képest az alkalmazottak 43%-ának elvesztését jelenti.…
-
Sabiha Gökçen – az első bosnyák származású vadászpilóta – története
Mesébe illő történet az első női török vadászpilóta, Sabiha Gökçen története. Etnikai származását többen vitatják, ugyanakkor hivatalos török források és Sabiha Gökçennel készített interjúk szerint Mustafa Izzet Bey és Hayriye Hanım lánya volt, akik mindketten bosnyák származásúak. A bosnyákok biztosra veszik, hogy Sabiha Gökçen a Sandzak-beli Bijelo Polje melletti Lozna faluból származik. 1913. március 22-én született. Az anyja családi neve Čulum, és még mindig Kosovska Mitrovicában élnek. Apját, Hafız İzzet Beyt “ifjú töröknek” bélyegezték és Bursába száműzték. Sabiha hamar árván maradt. Atatürk fogadott lánya 1925-ben Mustafa Kemal Atatürk Bursaba látogatott. A helyi hatóságok megengedték, hogy az akkor még csak tizenkét éves lány beszélhessen vele. Elmondta az elnöknek, hogy egy állami…
Ezeket is érdemes megnézni
Srebrenica – emlékezés az áldozatokra
Hangágyú vagy vádaskodás?
Tito diplomáciai szuperjachtja
-
Koncert az ostromlott Szarajevóban. Vezényel: Zubin Mehta
1994. június 19-én koncertet tartottak az ostromlott Szarajevóban a Nemzeti Könyvtár, a Vijećnica romjai között. A könyvtár a leomlott falakkal, a leszakadt főlépcsővel, az összetört ablakokkal az egyik legszürreálisabb és legfélelmetesebb helyszín, amit valaha is választottak a Mozart Requiemjének előadására. Egy erkélyről reflektorokat szereltek fel a nyolcszögletű nagyterem körül és lépcsőzetes színpadot emeltek a padlón lévő tégla-, salak- és papírhamu fölé. Ez volt a világ legszomorúbb és legbüszkébb koncertterme. A Szarajevói Filharmonikusok Zenekarát Maestro Zubin Mehta vezényelte. A szarajevói székesegyház kórusa mellett közreműködött Cecilia Gasdia (szoprán), Komlósi Ildikó (mezzoszoprán), José Carreras (tenor) és Ruggero Raimondi (bariton). 1994-ben harmadik évébe lépett a Bosznia elleni agresszió. Szarajevóban már több mint 10…
-
Bosnyák kávé – a társadalmi élet alapja
Szarajevó a kávéházak városa. A városban nem győztük csodálni a színesebbnél-színesebb kávézókat. Ahogy kisütött a nap, előkerültek az asztalok és a székek, ahol volt egy talpalatnyi hely, ott kávéztak. Ha két ember találkozott, biztosan beültek a kávézóba beszélgetni. De milyen is az igazi bosnyák kávé? A kávé elterjedése A boszniai kávékultúra több mint ötszáz évre nyúlik vissza. Az oszmán uralom idején, a XV. században érkezett a térségbe Jemenből és Arábiából Isztambulon és a Balkán-félszigeten keresztül. Megnevezése a török kahva, ami az arab qahwah szóból ered, de Boszniában használják a kafa és a kava szavakat is. Először kizárólag gazdag házakban szolgálták fel. Nem sokáig maradt azonban a gazdagok kiváltsága. Szarajevó központjában…
-
Földre kényszerülnek az egyik legnagyobb orosz légitársaság gépei
A kiterjedt szibériai hálózattal rendelkező Utair orosz légitársaság helikoptereinek egyharmada a földre kényszerülhet az alkatrészek beszerzési nehézségei miatt. A helikopter flotta vegyes összetételű, orosz és külföldi gyártású, de a hajtóművek mind külföldi gyártásúak. A társaság vezérigazgatója a moszkvai légiközlekedési vásáron elmondta, hogy a Nyugat szankciói érzékenyen érintik az orosz gazdaságot. Az Utair a negyedik legnagyobb orosz légitársaság. Több mint 200 repülőgéppel és helikopterrel rendelkezik, menetrendszerinti belföldi és néhány nemzetközi személyszállítást, menetrendszerinti helikopterszolgáltatást, kiterjedt charterjáratokat üzemeltet repülőgépekkel és helikopterekkel. Forgalma a nagy nyugat-szibériai olajmezők és bányászati területek felé irányul. Küszködnek a légitársaságok Az orosz tisztviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy a nemzetközi szankciók nem akadályozzák az orosz légitársaságok repüléseit, bár a repülőgép…
-
Tüntetések az erőszak ellen Belgrádban
Pénteken többezres tüntetés bénította meg két órára a közlekedést Belgrád belvárosában. A jelenlévők az erőszak ellen, a közösségi médiából, a televíziókból áradó erőszak ellen tüntettek. Fenyegető, erőszakos valóságshowk Évek óra rendkívül népszerűek a fenyegető, erőszakos valóságshowk, de most, a közelmúlt két szörnyű tömeggyilkosságát követően a közvélemény erőteljes kereszttüzébe kerültek. Részben ezeket teszik felelőssé a történtekért, a médiát az erőszakkultúra terjesztésével vádolják. A valóságshowk műfaja Szerbiában a legalsó szintre süllyedt. Hírhedt alvilági alakok, háborús bűnösök, mentálisan instabil emberek rendszeresen a főszereplői ezeknek a műsoroknak. Az egyik legnépszerűbb valóságshow a 2017 óta futó Zadruga (Közösség), aminek mintegy tucatnyi résztvevője 2021-ben közömbösen nézte, ahogy egy elítélt bűnöző egy nőt fojtogat addig, amíg…
Ezeket is érdemes megnézni
Névtelen sírok a balkáni úton
A szarajevói Inat Kuća meséje
Misszionáriusok és bőrlabdák: A balkáni futball története
-
Dokumentumfilm a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon a U2 mérföldkőnek számító szarajevói koncertjéről
A „Kiss the Future” című filmnek február 19-én a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon volt a világpremierje. A film az ír rockzenekar 1997. szeptember 23-i, a háború után mérföldkőnek számító szarajevói koncertjéről, az azt megelőző négy év előkészületről készült. A producerei Ben Affleck és Matt Damon, Bono Vox és The Edge (David Howell Evans) és Jason Bourne színész. “Jugoszlávia felbomlása közepette Szarajevó polgárai arra ébrednek, hogy a város ostrom alatt áll, Boszniában háború dúl. Ahogy a blokád évekig elhúzódik, daccá válik az élet. A rock és punk zene inspirálja és elvonja a figyelmet a szerb támadások mindennapi rémálmáról, a mesterlövészek lövedékeiről” – áll a film szinopszisában. A koncert előzményei A U2 és…
-
A téli olimpiai játékok évfordulója: A legjobb dolog, ami Szarajevóval történt
1984-ben hónapokig tartó hótalanság után, február 7-e és 8-a közötti éjszakán megindult a havazás. Úgy kellett a hó, mint még soha. A szervezők jó része az egész éjszakát a Bjelašnicán és a Jahorinán töltötte sílécekkel a lábukon, hogy előkészítsék a terepet. A városban lakosok ezrei takarították a járdákat, utakat. Évek óta készültek a 14. Olimpiai Játékokra. Február 8-án a Kosevo stadionban 50 000 néző jelenlétében nyílt meg a XIV. Téli Olimpiai Játékok. A legjobb jugoszláv műkorcsolyázó, Sandra Dubravčić pontosan 15 óra 44 perckor gyújtotta meg az olimpiai lángot. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1978. május 18-án jelentette be, hogy Szarajevó lesz a XIV. Téli Olimpiai Játékok házigazdája. „Amikor elhatároztuk, hogy pályázunk, tulajdonképpen…
Ezeket is érdemes megnézni
Szarajevó szimbóluma, a Vijećnica
Bosznia-Hercegovina függetlenségének napja
Szarajevóban nyit bázist a Wizz Air
-
Több mint 28 év után búcsúzik a horvát kuna
2023. január elsejétől Horvátország hivatalos fizetőeszköze az euró. 1993-ban döntött arról a parlament, hogy az ország fizetőeszközét horvát dinár helyett kunának fogják nevezni. 1994. május 30-án a nemzeti ünnepen vezették be az új pénzt. Bankjegyeket nyolc címletben, az érméket kilenc címletben. A müncheni Giesecke & Devrient GmbH, később a bécsi Österreichische Banknoten nyomdában és a horvát pénzverdében összesen egymilliárd ötszázhetvenmillió darabot nyomtattak 187 milliárd kuna értékben. Az infláció következtében az elmúlt 11 évben a forgalomban lévő pénz mennyisége megduplázódott. A kuna kivonása a forgalomból A kunát fokozatosan vonják ki, a bankjegyek korlátlanul, az érmék három évig cserélhetők. A megsemmisítés jelentős környezetszennyezéssel jár a bankjegyeken és a védőelemeken lévő színezék miatt.…
