-
Zsidók és muszlimok Boszniában: Európa példát vehet
Miközben az antiszemitizmus egyre terjed Európában, Bosznia-Hercegovinában a zsidók és a muszlimok már 500 éve békében élnek. „Multikulturális közösségünk értékes örökség, amelyet meg kell őrizni. Ez példa Európa számára” – mondta Eli Tauber boszniai történész. A történész, oszmánista professzor, Dr. Enes Pelidija, a szarajevói Filozófiai Kar professzora szerint Bosznia mindig is példaértékű volt, hogyan értik és tisztelik egymást a különböző felekezetű és nemzetiségű emberek. Ezt bizonyítják a középkortól és a bogumiloktól kezdve az oszmánokig, valamint a zsidók Spanyolországból és egész Európából való érkezése. Ezért számára a 20. század végi – 21. század eleji bosznia-hercegovinai események nagyon meglepőek. A zsidók megjelenése Boszniában A szefárdokat – spanyol és portugál zsidókat – 1492-ben…
-
Egy szerelem emlékére emelt épület
Ha Szarajevóban jártok, nem kerülhetitek el a város egyik ikonikus épülettömbjét, a Marijin dvort, vagy ahogy a köznyelv mondja: Marindvort. Az imponzáns épület egy szerelmes férj ajándéka volt szeretett feleségének a 19. század második felében. A város első téglagyára Az Osztrák-Magyar Monarchia negyven éve (1878-1918) számos tekintetben modernizációt hozott Bosznia-Hercegovina életében, így a gazdaságban is. A Monarchia iparosai befektetési és növekedési lehetőséget láttak az új piacban. Az osztrák vállalkozó és elismert iparmágnás, August Braun fontos szerepet játszott Szarajevó városiasodásában. És nem mellesleg a város egyik legszebb szerelmi történetének főhőse is. A villák és nyaralók tervezésének és építésének megszállottja, August Braun Tirolban született 1841-ben egy előkelő arisztokrata családban. Az építő- és…
-
Szarajevó az olcsó európai utazások legjobb választása
A Time Out legfrissebb ajánlása szerint 2026-ban az olcsó európai utazásoknál a legjobb választás Szarajevó. Azok számára, akiket nem vonzanak a tömegturizmussal sújtott országok, mint például Olaszország, Spanyolország vagy éppen Görögország, Európa még mindig rejteget olyan városokat, ahova megfizethető az utazás. Olyan városokat, amik gazdag kultúrát, finom ételeket és autentikus hangulatot kínálnak mérsékelt áron. A legbarátságosabb város Akik követik a web oldalamat tudják, hogy nekem a világ egyik legszebb városa Szarajevó, ahova bármikor, bármennyire időre visszamennék. Egy város, ahol az oszmán örökség, a monarchia eleganciája a modern kor építészete minden részében fellelhető. Ettől van a városnak olyan hangulata, amilyet nagyon nehéz bárhol máshol Európában megtalálni. Számunkra különösen kedves, hiszen a…
-
Harminc éve írták alá a daytoni békeszerződést
Harminc évvel ezelőtt, 1995. december 14-én írták alá a párizsi Élysée-palotában a daytoni békeszerződést. A megállapodást három héttel korábban, november 21-én parafálták az Ohio állambeli Daytonban, a Wright-Peterson katonai bázison. Az előzetesen hónapokig tartó intenzív tárgyalásokat Richard Holbrooke amerikai főtárgyaló, Bill Clinton elnök különmegbízottja vezette. Az aláírás Ez végetvetett a négy éve tartó háborúnak Bosznia-Hercegovinában. A daytoni békemegállapodást Párizsban Alija Izetbegović, Bosznia-Hercegovina elnöke, Slobodan Milošević, Szerbia elnöke és Franjo Tuđman, Horvátország elnöke írta alá Warren Christopher akkori amerikai külügyminiszter jelenlétében. A dokumentumot Bill Clinton, az Egyesült Államok elnöke, Jacques Chirac, Franciaország elnöke, Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök, John Major brit miniszterelnök és Helmut Kohl német kancellár írta alá tanúként. Az…
-
Srebrenica virága Bécsben
Nem jöhettem úgy haza Bécsből, hogy nem mentem el a Srebrenica virága emlékműhöz, ahogy nem jöhettem haza Szarajevóból sem úgy, hogy nem mentem el Srebrenicába. Bécs városa partner az emlékezésben Az osztrák fővárosban, az ENSZ épülete előtt, az Egyesült Nemzetek Terén áll az emlékmű, ami a 8372 boszniai férfinak és fiúgyermeknek állít emléket, akiket harminc éve az akkori Boszniai Szerb Köztársaság hadseregének katonái gyilkoltak meg. Létrehozását az Ausztriai Boszniai Egyesületek Szövetsége, a Consilium Bosniacum kezdeményezte, 2022-ben az osztrák parlament a javaslatot egyhangúlag elfogadta, és a Bécs város tulajdonában lévő telken 2025. október 24-én felavatták. Az emlékmű körben tizenegy fehér virág, emberi alakokra hasonlítanak, akiknek kinyújtott karjai védőtetőt képeznek a…
-
Szarajevó szafari
Amikor 2022-ben olvastam arról, hogy az ostromlott, körbezárt Szarajevóban a környező hegyekből gazdag külföldiek civilekre lövöldöztek, azt gondoltam, hogy ez nem lehet igaz. Nem mertem megírni, mert azt gondoltam, hogy ilyen nem létezhet, ez képtelenség. És most, néhány év múlva jön a hír, hogy Ezio Gavazzeni olasz újságíró feljelentése nyomán az Alessandro Gobbi vezette milánói ügyészek több mint három évtized elteltével nyomozást indítottak annak érdekében, hogy azonosítsák a kegyetlenség és aljas indítékok által motivált, szándékos gyilkossággal vádolt olaszokat. A nyomozás jelenleg ismeretlen elkövetők ellen folyik, de az olasz igazságszolgáltatás konkrét neveket is találhat. A milánói ügyészség a nyomozást a különleges ROS carabinieri egységre bízta, amely arról ismert, hogy összetett nemzetközi…
-
Szarajevóban van a világ egyik legszebb bécsi kávézója
Amikor Szarajevóban éltünk, imádtam, hogy a város tele van kávéházzal. Kis török kávézók, klasszikus és modern kávéházak, cukrászdák kiülőkkel, kerthelyiséggel vagy anélkül. Kis zeg-zugos utcákban, sugárutakon, a folyó parton és a parkokban, mindenhol. De mind között a legszebb, legelegánsabb és vitathatatlanul a világ egyik legszebb kávézója az Európa szálló-beli Bécsi kávézó. Új korszak: az Osztrák-Magyar Monarchia A 450 éves oszmán uralom után az 1878-as berlini kongresszus döntésével új korszak kezdődött Bosznia-Hercegovina és különösen Szarajevó számára. Az ország az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Bosznia-Hercegovina gazdaságilag gyors fejlődésnek indult. Modern gyárakat alapítottak, megsokszorozták az infrastrukturális munkálatokat, modern politikai intézményeket, pártokat és civil társadalmat hoztak létre, a kultúra és a művészet is gyorsan…
-
Meghalt Halid Bešlić ismert boszniai énekes
Ma délután öt órakor a világ 50 városában megemlékeznek az október 7-én elhunyt Halid Bešlić boszniai népzenei énekesről. A kezdeményezés Szarajevóból indul, ahol a halála utána nap délután az emberek spontán összegyűltek a tiszteletére és vasárnap 17 órára új összejövetelt hirdettek az Örök Láng elé. Enis Bešlagić színész a közösségi hálón küldött meghívót a világ minden táján élőknek a közös, szimbolikus búcsúztatóra október 12-én délutánra. Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia, Szerbia, Németország, Ausztria, Svédország és Katar városai mellett Toronto, Sydney és Melbourne is szerveznek találkozót. Bešlić 1953-ban született a boszniai fővárostól alig 40 km-re fekvő Sokolacban. Miután leszolgálta katonaidejét a Jugoszláv Néphadseregben, Szarajevóba költözött, ahol éttermekben és kisvárosokban kezdett fellépni. Zenéjét négy…
-
A boszniai posta története
Október 9-e, a Posta világnapja alkalmából egy rövid kitekintés a boszniai posta történetére. Már az ókori rómaiak idejében is szállítottak ezen a területen üzeneteket és árukat a Boszniát Pannóniával összekötő úgynevezett „római úton”, majd később a Dubrovnikból a Gabela melletti Luka Drijevába vezető „neretvai úton”. Postaszolgáltatás a török uralom idején Az oszmán korban, különösen a 19. század második felében, a postai és kereskedelmi forgalom a karavánútvonalakat követve zajlott. Ezeket a Bosznia és Isztambul közötti postai összeköttetéseket más országok, például Ausztria és Franciaország is használták. Ezért Szarajevóban létrejött az úgynevezett Francia posta is, amelyet a Fraissinet kereskedelmi vállalat üzemeltetett. 1813-ban “Bosna Saray” bélyeggel ellátott levelet küldtek Szarajevóból Lyonba. Ez a postai…
-
Trappista sajt a kolostorból a császári asztalra
Sokan szeretjük a trappista sajtot. De vajon tudjuk-e honnan származik? Tudjuk-e, hogy az első trappista sajtokat szerzetesek készítették? Hogy a titkos receptjét egy francia kolostorban őrzik? Hogy a titok kizárólag szájról szájra öröklődik? Kolostoralapítás Banja Luka Bosznia-Hercegovina második legnagyobb városa, a boszniai Szerb Köztársaság fővárosa. Az ország ötszáz éves török uralma alatt a bosnyák pasa székhelye volt. Ide, a város melletti Delibašino Seloba érkezett 1869. június 21-én egy hosszú, fekete szakállú osztrák férfi, Franz Pfanner trappista szerzetes hat társával, és megalapította a trappista kolostort. Persze nem volt ilyen egyszerű. Franz Pfanner, születési nevén Franz Wendelin, 1825. szeptember 21-én született Ausztria nyugati részén Langenben, egy nagyon szegény családban. Padovaban filozófiát, Brixenben…
Ezeket is érdemes megnézni
Velencei filmfesztivál – Quo vadis, Aida?
Névtelen sírok a balkáni úton
Ilidža a Monarchia idején
