• Bosznia-Hercegovina,  Egyéb,  EX-YU

    Dokumentumfilm a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon a U2 mérföldkőnek számító szarajevói koncertjéről

    A „Kiss the Future” című filmnek február 19-én a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon volt a világpremierje. A film az ír rockzenekar 1997. szeptember 23-i, a háború után mérföldkőnek számító szarajevói koncertjéről, az azt megelőző négy év előkészületről készült. A producerei Ben Affleck és Matt Damon, Bono Vox és The Edge (David Howell Evans) és Jason Bourne színész. “Jugoszlávia felbomlása közepette Szarajevó polgárai arra ébrednek, hogy a város ostrom alatt áll, Boszniában háború dúl. Ahogy a blokád évekig elhúzódik, daccá válik az élet. A rock és punk zene inspirálja és elvonja a figyelmet a szerb támadások mindennapi rémálmáról, a mesterlövészek lövedékeiről” – áll a film szinopszisában. A koncert előzményei A U2 és…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb,  EX-YU

    A téli olimpiai játékok évfordulója: A legjobb dolog, ami Szarajevóval történt

    1984-ben hónapokig tartó hótalanság után, február 7-e és 8-a közötti éjszakán megindult a havazás. Úgy kellett a hó, mint még soha. A szervezők jó része az egész éjszakát a Bjelašnicán és a Jahorinán töltötte sílécekkel a lábukon, hogy előkészítsék a terepet. A városban lakosok ezrei takarították a járdákat, utakat. Évek óta készültek a 14. Olimpiai Játékokra.  Február 8-án a Kosevo stadionban 50 000 néző jelenlétében nyílt meg a XIV. Téli Olimpiai Játékok. A legjobb jugoszláv műkorcsolyázó, Sandra Dubravčić pontosan 15 óra 44 perckor gyújtotta meg az olimpiai lángot.  A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1978. május 18-án jelentette be, hogy Szarajevó lesz a XIV. Téli Olimpiai Játékok házigazdája.  „Amikor elhatároztuk, hogy pályázunk, tulajdonképpen…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb,  EX-YU

    Bosnyák gyerekek ajándékai a háború sújtotta Ukrajnába

    Szarajevóban több mint kétezer felszalagozott és aláírt csomag készült a háború sújtotta Ukrajnában élő gyerekeknek. Az ajándékozó gyerekek szülei közül sokan emlékeznek az 1992–1995-ös boszniai háborúra, nem kevesen közülük ugyanígy kaptak ajándékot. Ahogyan annak idején Lejla: “1994-ben érkeztek a gyerekeknek szánt csomagok Cazinba. Nagy izgalommal emlékszem arra, hogy mentem a házhoz, ahol kiosztották. A cipősdoboz színes és díszített volt. Higiéniai cikkek, édességek, egy fénykép és egy bizonyos Astrid levele voltak benne. Az ajándék sokáig a mindennapjaim része volt. A fésű és a tükör évekig a kozmetikai táskámban lapult. A zsírkrétát soha nem használtam, sajnáltam, mert nem tudtam, hogy meddig tart a háború, hogy kitart-e a végéig.” A csomagok összekészítésében kis-és…

  • Bosznia-Hercegovina,  EX-YU

    Amikor a szarajevói stadion fölött nem labdák, hanem golyók repültek

    A háború sújtotta városokban az emberek igyekeznek a mindennapjaikat kicsit élhetőbbé tenni, akárcsak rövid időre is kizárni a külvilág borzalmait. Nem volt ez másképp harminc évvel ezelőtt Szarajevóban sem, ahol a város Grbavica kerületében lévő stadion felett a labdák helyett a golyók repültek. A városnak két jelentős, rivális labdarúgó klubja van, az FK Sarajevo és a kékek, az FK Željezničar. Utóbbiak otthona a Grbavica stadion.  A Željezničar az egyik legrégebbi hagyományokkal rendelkező klub az egykori Jugoszlávia területén. Tavaly ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. Az egyik legnagyobb sikert 1972-ben érte el, amikor megnyerte a „nagy négyes”, a Crvena Zvezda, a Partizan, a Dinamo és a Hajduk által uralt nemzeti bajnokságot. 1985-ben UEFA…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb,  EX-YU

    „Börtönterror” alatt a háborús bűnös Radovan Karadžić

    Legalábbis ezt állítja Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság újra megválasztott elnöke. Levelet írt Hágába a Büntetőbíróságok Nemzetközi Fennmaradó Mechanizmusa elnökének, Graciela Gati Santanának. Arra kérte, hogy befolyását felhasználva „hasson oda” a brit kormánynál a Karadžić elleni „börtönterror” megállítására. Az egykori boszniai szerb elnök a Nagy-Britanniához tartozó Wight-sziget börtönében tölti életfogytiglani börtönbüntetését.   Dodik szerint nincs indok arra, hogy a büntetésvégrehajtás szerinte rendkívül embertelenül bánjon Karadžić-csal és megtagadja tőle a nemzetközi egyezmények által biztosított alapvető emberi jogokat. Úgy véli, hogy a Mechanizmus elnökének haladéktalanul független bizottságot kell küldeni a Wight-szigetre, hogy személyesen ellenőrizzék, milyen körülmények között tölti büntetését Karadžić, és közvetlenül beszéljenek vele. Dodik biztos abban, hogy beigazolódnak a lelki kimerültségre…

  • Bosznia-Hercegovina,  EX-YU

    Iskola ostrom idején – Szarajevó

    A pedagógusok világnapja alkalmával eszembe jutottak a gyerekek szarajevói tanárai, akik közül többen a háború alatt is tanítottak. A boszniai főváros 1992-től 1995-ig tartó négy éves ostroma alatt az iskolák nem működtek, ennek ellenére diákok tízezrei tanultak nem „szabvány szerinti” tantermekben, sokszor életük kockáztatásával. Humanitárius segélyek A háború kitörése váratlanul érte az oktatást. Ott álltak a pedagógusok néhány tankönyvvel, órákra felkészítő anyagokkal, és a diákok néhány füzettel, tollal és könyvvel. Amikor már megindultak a humanitárius segélyszállítmányok, akkor érkeztek tankönyvek, füzetek, ceruzák, egyéb iskolai felszerelések. A hiányok pótlására utcai árusoktól is vásároltak régi tankönyveket. Nem szabványos tantermek A háborús körülmények miatt az Oktatási Titkárság nem ragaszkodott ahhoz, hogy a diákoknak iskolába…

  • Bosznia-Hercegovina,  EX-YU

    És megindultak a NATO fegyveres erői – a szarajevói Markale piac elleni támadás évfordulójára

    1992 óta gyilkolták egymást a délszláv polgárháborúban szerbek, horvátok, bosnyákok, a nemzetközi közösségek békefenntartókat küldtek szinte semmi jogosítással, béketerveket dolgoztak ki, amiket valamelyik fél biztosan nem írt alá, és folyt az öldöklés. Szarajevó 1992 május óta blokád alatt volt, az emberek éheztek és fáztak. A belvárosban lévő Markale csarnok mögött lévő Városi piac egyike volt azoknak a helyeknek, ahol az ostrom ideje alatt is be lehetett szerezni élelmiszert.  Támadások a piac ellen 1995. augusztus 28-án délelőtt 11 órakor öt erős robbanás hallatszott. A 120 mm-es löveggránátokat a Trebević irányából lőtték ki, a piac északi bejáratánál robbantak fel. Negyvenhárom embert megöltek, több mint 84-et megsebesítettek. Nem ez volt az első támadás…

  • Bosznia-Hercegovina,  EX-YU

    A boszniai háború hős könyvtárosa

    Harminc évvel ezelőtt, 1992. augusztus 25-26-ra virradó éjszaka a boszniai Szerb Köztársaság hadserege lángba borította Szarajevó szimbólumát, a Vijećnicat. A város három évtizeddel később emléktáblát állított egy könyvtárosnőnek, Aida Buturovićnak. Aida a boszniai háború kitörésekor a Nemzeti Könyvtárban dolgozott, mint a nemzetközi dokumentumcseréért felelős könyvtáros, és közben az egyetem Általános Irodalmi és Filozófiai Tanszékén a doktori disszertációján dolgozott. Azon az augusztusi éjszakán kollégáival, szarajevói lakosokkal együtt igyekezett megmenteni néhány ritka kéziratot a könyvgyűjteményből. Augusztus 26-án hazafelé menet egy repeszgránát megölte.   Andras Riedlmayer, a Harvard könyvtárosa 1994-ben kezdeményezte a Kéziratgyűjtési projektet azzal a céllal, hogy Aida nővérének, Amila Buturovićnak segítségével összegyűjtsék a tűz során leégett kéziratokat tartalmazó mikrofilmeket. Riedlmayer egyszer…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb,  EX-YU

    A boszniai Keraterm koncentrációs tábor egyetlen éjszakája

    Haláltábor. Én azon szerencsés nemzedék tagja vagyok, akik ezt a szót a II. világháború történelmét tanulva a könyvekből ismertem meg. Majd már felnőtt fejjel, a délszláv háború idején újra megtanultam. Negyvenhét évvel a második világháború után Európában újra haláltáborokat hoztak létre.  Bosznia-Hercegovina területén hat koncentrációs tábor működött. Az Omarska és a Trnopolje táborok mellett a Keraterm volt az egyik leghírhedtebb. A tábort a prijedori válságstáb határozatára hozták létre az egykori kerámiagyár területén, a korábban késztermékek raktárának használt helyiségekben, amiket egytől négyig jelöltek. Működtetéséért a prijedori közbiztonsági központ és a katonai rendőrség volt a felelős. Ők adták a tábor személyzetét. A táborba főleg a Matarusko Brdon élőket vitték, illetve a Sana…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb,  EX-YU

    Srebrenica az orvos szemével

    „Nincs jogunk csendben maradni arról, ami történt, mert ha a tanúk hallgatnak, azok fognak beszélni, akik a bűnöket elkövették, és elkezdik átírni a történelmet úgy, ahogy nekik megfelel” – mondta Dr. Pilav. Dr. Ilijaz Pilav a boszniai háború mind a négy évét Srebrenicában töltötte. 1995. július 11-én az utolsó csoporttal hagyta el a várost. A 28 éves háziorvos a hadikórházban minden lehetséges sebesülést kezelt, lőtt sebeket, súlyos, taposóakna okozta sérüléseket, végtagot amputált, hasi műtéteket végzett. A város elestének napjaiban megszervezte a sebesültek átszállítását Potočariba, a holland békefenntartók táborába, és csak ezután, együtt a katonákkal, a helyiekkel indult el az erdőn keresztül a szabad területek felé.  Amikor Szarajevóban befejezte az orvosi…