-
Három évtizeddel a srebrenicai népirtás után még mintegy 1000 áldozat után kutatnak
Nem könnyű olvasmány, talán nem is egy szép, napsütéses nyári napra való. De 1995. július 11-e is szép napsütéses nyári nap volt, amikor a szerb hadsereg Ratko Mladić vezetésével bevonult Srebrenicába és a következő napokban elkövették a második világháború utáni Európa legvéresebb tömeggyilkosságát, a bosnyákok elleni népirtást. 8372 bosnyák férfit és fiúgyereket gyilkoltak meg. Emlékezés a népirtás áldozataira Harminc évvel a tömeggyilkosságok után ezrek gyűltek össze a Srebrenicai Emlékközpontban, hogy megemlékezzenek a népirtás áldozatairól. Közülük idén hetet temettek el. Husein Avdić a fiát temette el. Senajid koporsójában egyetlen csont van, az egyetlen megtalált maradvány. Husein ennek ellenére a temetés mellett döntött, mondván, szüksége van egy helyre, ahol meglátogathatja a…
-
Srebrenica 30 éve – Európa szégyene
Srebrenica. Ezüstváros. 1512-ig a magyar srebrenicai bánság központja. A balkáni háború előtt a virágok városának nevezték. Az 1991-es népszámlálási adatok szerint Srebrenica községnek közel 37 000 lakosa volt. Több mint 27 000 bosnyák, valamivel több, mint 8000 szerb, 18 horvát és 117 egyéb nemzetiségű. Ma kevesebb, mint 5000 ember él itt. Srebrenica ma a művelt Európa egyik szégyenfoltja. A második világháború után ötven évvel megismételődhetett az, amiről azt gondolták, hogy kontinensünkön még egyszer nem fordulhat elő. Ha július, akkor szomorú kötelessége, vállalása túlélőknek, hozzátartozóknak, zarándokoknak Bosznia-Hercegovinában, a Nyugat-Balkánon és szerte a világban, hogy leróják kegyeletüket az 1995. júliusi srebrenicai népirtás áldozatai előtt. Stratégiai célpont Srebrenica Bosznia keleti részén, a szerb…
-
Menetelés a “halálúton” Srebrenicába
Több mint 6000 résztvevő járja végig a körülbelül 100 km hosszú utat, a boszniai Béke menetét, vagy ahogyan inkább nevezik, a Halálutat. Azt az utat, amelyen többezer bosnyák próbálta meg elérni a bosznia-hercegovinai hadsereg ellenőrzése alatt álló tuzlai szabad területet 1995 júliusában. Nezukból Potočariba A menet három napig tart. Július 8-án indul Nezukból és napi 25-30 kilométer megtétele után július 10-én érkezik meg Potočariba. A menetoszlophoz a világ minden tájáról csatlakoznak résztvevők kortól, nemtől, vallástól, nemzetiségtől függetlenül. Az út nehéz, hegyes terepen, sűrű erdőkön át vezet. A szervezők könnyítésként alternatív útvonalat is kijelölnek, emellett pihenőhelyeket állítanak fel, helikopter leszállóhelyeket biztosítanak és garantálják a teljes útvonal aknamentességét. A tizenegy éves szarajevói…
-
Tüntetésre készülnek Belgrádban
Ma este 6 órára nagyszabású diáktüntetést szerveznek Belgrádban. A „Találkozunk a Vidovdanon” elnevezésű rendezvényt a tavaly november óta különböző formában demonstráló egyetemisták hívták össze. Néhány nappal a tüntetés előtt a diákok ultimátumot küldtek a hatóságoknak két követeléssel: június 28-ig írjanak ki rendkívüli parlamenti választásokat, és június 28-án este 9 óráig bontsák le a diákblokádok ellenzőinek, az úgynevezett „tanulni akaró diákoknak” a sátrait, akik három hónapja táboroznak Aleksandar Vučić szerb elnök kabinetje előtt. Készülődés, feszültség A helyzet nem nyugodt, a „tanulni akaró diákok” ugyanerre az estére „irodalmi estet” szerveznek, amire már érkeznek a kormánypárt által szervezett autóbuszokkal, motorosok végtelen sora tart a helyszínre. Ezzel szemben vonattal egyelőre nem lehet a szerbiai…
Ezeket is érdemes megnézni
Roma könyvtár a marginalizálódott koszovói közösségnek
Medjugorje – csoda vagy csalás?
Megkezdődött a ramadán
-
Novak Djoković aranyvízumot kapott Görögországban
Szerbia – eddig úgy tudtuk – nemzeti büszkesége, minden idők legeredményesebb teniszezője, Novak Djoković aranyvízum birtokában a családjával együtt Athénba költözik. Miért Athén? Erről az elmúlt héten a görög Glow.gr nagy terjedelemben írt. A választás hátteréről azt írják, hogy nem hirtelen jött ötlet. Többször is járt Görögországban, nyaralt Krétán és Míkonosz szigetén, elzarándokolt az Athosz-hegyre, amelynek nagy spirituális jelentősége van számára. Az ország iránti szeretete nemcsak a kultúrára és a természetre korlátozódik. Többször is kiemelte, hogy megérintette az emberek melegsége, a hagyomány és a modernitás egyensúlya, az ortodoxia spiritualitása, valamint az Athosz-hegyi szerzetesekkel való kapcsolata. A portál szerint a választásnak gyakorlati okai is vannak. Athén közel van a legtöbb olyan…
-
Dohányzási tilalom Boszniában
Amikor először olvastam arról, hogy Boszniában betiltják nyilvános helyen a dohányzást, azt mondtam, ez kizárt. Az ott töltött négy év alatt az volt az érzésem, hogy mindenki dohányzik. Mindenki és mindenhol. Lementünk a lépcsőn a Skenderiján és állt a füst az üzletek között. Senkit nem zavart, hogy játékboltok és kávézók között számtalan divatárubolt is volt, ahol szintén dohányoztak. De az akkor megnyílt Mercator bevásárlóközpont éttermében sem zavart senkit, hogy a szomszéd asztalnál esznek, vagy éppen a velünk együtt ebédelő szarajevói ismerős sem zavartatta magát, és teljes természetességgel rágyújtott. Cigiztek Ági középiskolás osztálytársai és Öcsi óvónénijei. Úgyhogy, kizártnak tartottam. Szigorú dohányzási tilalom Nem lett igazam. 2024. december 13-án Bosznia-Hercogovinai Föderációban szigorú…
-
Goli otok, a jugoszláv Alcatraz
A turizmus egyik speciális ága, a sötét turizmus látogatásra ajánlott helyeinek egyike az adriai Goli otok. A jugoszláv Alcatraz 4,7 négyzetkilométer területű sziget Isztriától keletre a Velebit-csatornában Rab, Sveti Grgur i Prvić szigetek között. Politikai átnevelőtábor 1949-1956 között politikai átnevelő tábor volt. Ide kerületek a rendszer vélt vagy valós ellenségei legtöbbször bármiféle bírósági ítélet nélkül. Abban az időben nagyon könnyű volt ellenséggé válni. A túlélők elmondása szerint ehhez elég volt egy szó, egy vicc, egy tekintet, egy mosoly vagy éppen felhúzott szemöldök, ami nem tetszett valakinek a „hatalmasságok”, vagy az „aggódó polgárok” közül, hogy sokéves kényszermunkán találja magát Goli otokon. A foglyok első csoportja 1949. július 9-én érkezett meg. A…
-
„Tito elvtárs meghalt”
1980. május 4-én 18.50-kor Jugoszláviában 30 másodpercre elsötétültek a tv képernyők, majd Miodrag Zdravković tv-bemondó könnyes szemmel közölte a hírt: “Tito elvtárs meghalt.” 45 éve, 1980. május 4-én hunyt el Josip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (SFRJ) és a Jugoszláv Kommunisták Uniója (SKJ) elnöke, a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) fegyveres erőinek főparancsnoka és az El nem Kötelezettek Mozgalmának egyik alapítója. Horvát-szlovén szülők hetedik gyermeke Josip Broz Kumrovacban született tizenötgyerekes horvát-szlovén szülők hetedik gyermekeként 1892. május 7-én. A hivatalos önéletrajzokban megjelenő május 25-ét leginkább azzal magyarázzák, hogy az illegális tevékenysége során több hamis iratot is használt, ezt a dátumot jegyezték be a hadseregben is, végül ez maradt. A szocialista Jugoszláviában…
-
Sötét turizmus – kilépés a komfortzónából
Az elmúlt évtizedben egyre inkább tért hódít a turizmusnak egy speciális ága, amit sötét turizmusnak neveznek. Olyan helyek felkeresését foglalja magában, mint koncentrációs táborok, tömeggyilkosságok, népirtások helyszínei, csataterek, természeti katasztrófák és más emberi szenvedések helyszínei. A definíció szerint a sötét turizmus halál, erőszak vagy szenvedés által fémjelzett helyszínekre való utazást jelent azzal a céllal, hogy megértsük a történelmi eseményeket és azok társadalomra gyakorolt hatását, hogy saját szemünkkel lássuk a történelemkönyvekből tanult események helyszíneit. A fogalmat J. John Lennon és Malcolm Foley, a Glasgow Caledonian University professzorai alkották meg 1996-ban, és azóta már jelentős szakirodalma van. Maga a sötét turizmus gyakorlata egyidős az ősi kultúrákkal. Gondoljunk a nyilvános kivégzésekre, a keresztre feszítésekre,…
-
Privatizálják a montenegrói repülőtereket
A montenegrói kormány 30 évre koncesszióba adná az ország két nemzetközi repülőterét, Podgoricát és Tivatot. A szakszervezetek, a dolgozók, légiközlekedési szakemberek, gazdasági szakértők is határozottan ellenzik a lépést. A privatizáció története Nem először kerül szóba az Aerodromi Crne Gore állami vállalat üzemeltetésében lévő két repülőtér bérbeadása. 2019-ben a Szocialisták Demokrata Pártjának (DPS) kormánya már kiírt egy pályázatot. Akkor négy ajánlattevő jutott túl az előminősítő szakaszon: a francia-török Groupe ADP Consorcium-TAV és az Aeroports de Paris konzorcium, az indiai GMR Airports Limited, a dél-koreai Incheon Nemzetközi Repülőtér, valamint a luxemburgi székhelyű Corporacion America Airports vállalat. A koncessziós díj 100 millió euró, a beruházás összege 200 millió euró volt. A DPS kormány…
Ezeket is érdemes megnézni
Srebrenica az államfő emlékeiben
Mudzsahedek Boszniában
Padlóra küldik a Croatia Airlinest?
