-
A boszniai háború első polgári áldozatainak emlékére
2001 óta április 5-e Szarajevóban a tiszteletadásé, a fejethajtásé, az emlékezésé két fiatal lány emléktáblájánál a Miljackán átívelő róluk elnevezett kis hídon. Suada Dilberović és Olga Sučić Szarajevó ostromának első polgári áldozatai voltak 1992. április 5-én. Azon a napon a boszniai főváros lakói békés felvonulást szerveztek, ezrek vonultak keresztül a városon zászlókkal, Tito arcképével és transzparensekkel. Az összegyűlt ezrek a város kettészakítása, a viszály ellen, a szabadságért tüntettek. „Mi békét akarunk!”, „Ez Szarajevó, békét akarunk!” Ezek a feliratok voltak a táblákon. „Megyek megvédeni Szarajevómat” – mondta Suada amikor eljött otthonról, és Olgával együtt csatlakozott a sokasághoz. Amikor a tömeg az akkor Vrbanjanak nevezett hídhoz ért, lövéseket hallottak a Jugoszláv Néphadsereg…
-
A szlovén és a horvát kormányfő ott volt a kijevi csúcstalálkozón
A nyugat-balkáni országok lakói a saját bőrükön tapasztalták alig néhány évtizeddel ezelőtt a háború évekig tartó borzalmait és pusztítását. A délszláv háború Szlovéniában ugyan „csak” hét napig tartott, de nem kímélte Horvátországot. Emlékezzünk csak Vukovárra. Ezért nem volt kétséges, hogy a két ország miniszterelnöke részt vesz a Bucsa felszabadításának egyéves évfordulójára szervezett kijevi csúcstalálkozón. Robert Golob szlovén kormányfő kijelentette, hogy Szlovénia részt kíván venni Ukrajna háború utáni újjáépítésében. Andrej Plenković horvát miniszterelnök megismételte, hogy országa továbbra is támogatja Ukrajnát katonai és humanitárius segélyekkel. Hozzátette, hogy háborús bűnök jogi szakértői segítenek az ukrán ügyészségnek a bizonyítékok aktáinak létrehozásában. „A Bucsában elkövetett bűncselekmények megmutatták az orosz agresszió valódi arcát. Ha valakinek a…
Ezeket is érdemes megnézni
Dubrovnik Montenegró szégyene
Állami támogatást kap a Croatia Airlines
Kérdőjelek a zágrábi lövöldözés kapcsán
-
Szarajevó a kávéházak városa
Szarajevó a kávéházak városa. Kedvencem a Katedrálissal szemben a Strossmajer utca, amit nyáron teljes hosszában színpompás ernyők alatt kényelmes kávéházi teraszok uralnak. De az egész városra jellemző, hogy ahol van akár csak pár négyzetméternyi hely, kitesznek egy-két asztalt székekkel, és kávéznak. A kávézás kultúrája A kávézás a nyugat-balkáni országokban sokkal többet jelent, mint egy forró ital elfogyasztása. Rituálé, aminek egyik legfontosabb eleme a megfelelő hely és egy jó beszélgetőpartner. Az emberek bármilyen szegények, bármilyen körülmények vannak, arra mindig találnak módot, hogy leüljenek egy kávéra és beszélgessenek. A kávézás hagyománya Szarajevóban közel fél évezredre tekint vissza. Az Oszmán Birodalom részeként a város jelentős politikai, szellemi és kereskedelmi központtá vált, egyre épültek…
Ezeket is érdemes megnézni
Egy mozi a háború őrületében
Bosznia első női muszlim orvosnőjéről
Meghalt a “grbavicai Strauss”, Ivica Osim
-
A szarajevói csevap
Szarajevóban lenni mindig jó. Gazdag történelme, a török kort idéző városnegyedek girbe-gurba utcái, földszintes házai, a Monarchia korának feelingje semmivel össze nem hasonlítható. Ha ez még nem lenne elég vonzó, akkor ott vannak a kulináris élvezetek, amik közül magasan kiemelkedik a csevapcsicsa. Aki egyszer kóstolta a szarajevói csevapot, az tudja, hogy miről beszélek. A csevapcsicsa megszületése Kezdetben ez az egyszerű étel nem volt túl népszerű Boszniában. Faluhelyen, vagy kirándulásokon fogyasztották, amikor nem volt lehetőség komolyabb ételek elkészítésére. A 20. század elején a felgyorsult élettempó is hozzájárult a grillételek népszerűségéhez. A Jugoszláv Királyság idején Szarajevóban is megjelent az első csevapcsicsát kínáló üzlet a mai Aeroplan étterem bejáratától balra. A tulajdonost mindenki…
-
Dokumentumfilm a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon a U2 mérföldkőnek számító szarajevói koncertjéről
A „Kiss the Future” című filmnek február 19-én a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon volt a világpremierje. A film az ír rockzenekar 1997. szeptember 23-i, a háború után mérföldkőnek számító szarajevói koncertjéről, az azt megelőző négy év előkészületről készült. A producerei Ben Affleck és Matt Damon, Bono Vox és The Edge (David Howell Evans) és Jason Bourne színész. “Jugoszlávia felbomlása közepette Szarajevó polgárai arra ébrednek, hogy a város ostrom alatt áll, Boszniában háború dúl. Ahogy a blokád évekig elhúzódik, daccá válik az élet. A rock és punk zene inspirálja és elvonja a figyelmet a szerb támadások mindennapi rémálmáról, a mesterlövészek lövedékeiről” – áll a film szinopszisában. A koncert előzményei A U2 és…
-
A téli olimpiai játékok évfordulója: A legjobb dolog, ami Szarajevóval történt
1984-ben hónapokig tartó hótalanság után, február 7-e és 8-a közötti éjszakán megindult a havazás. Úgy kellett a hó, mint még soha. A szervezők jó része az egész éjszakát a Bjelašnicán és a Jahorinán töltötte sílécekkel a lábukon, hogy előkészítsék a terepet. A városban lakosok ezrei takarították a járdákat, utakat. Évek óta készültek a 14. Olimpiai Játékokra. Február 8-án a Kosevo stadionban 50 000 néző jelenlétében nyílt meg a XIV. Téli Olimpiai Játékok. A legjobb jugoszláv műkorcsolyázó, Sandra Dubravčić pontosan 15 óra 44 perckor gyújtotta meg az olimpiai lángot. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1978. május 18-án jelentette be, hogy Szarajevó lesz a XIV. Téli Olimpiai Játékok házigazdája. „Amikor elhatároztuk, hogy pályázunk, tulajdonképpen…
Ezeket is érdemes megnézni
Szerb orvosnő a boszniai pokolban
A bosnyák tél a népi kalendárium tükrében
Srebrenica az orvos szemével
-
Békefenntartók között Koszovóban 2003-ban
Szent László tábor, Murphy Line, Pristina. Ez volt 2003-ban a Koszovóban szolgálatot teljesítő magyar őr-és biztosító zászlóalj pontos címe. Harmadszor tértek vissza a térségbe a tatai Klapka György Lövészdandár katonái és tisztjei valamivel többen, mint háromszázan és velük együtt immár hagyományosan a pécsiek is. Őr-és biztosító zászlóalj Az őr-és biztosító zászlóalj a térségben a nemzeti parancsnokság szerepét töltötte be, hozzájuk tartozott a megelőző orvosi laboratórium, a repülőtér üzemeltetését biztosító részleg, a skopjei őr-és biztosító szakasz, valamint a harcállásponton és a skopjei mögöttes harcállásponton dolgozó összes magyar katona. A zászlóalj feladata a harcálláspont, a magyar tábor és a Gubes- hegy oldalában lévő egykori orosz tábor őrzése volt. Emellett biztosítási és kísérési…
-
Több mint 28 év után búcsúzik a horvát kuna
2023. január elsejétől Horvátország hivatalos fizetőeszköze az euró. 1993-ban döntött arról a parlament, hogy az ország fizetőeszközét horvát dinár helyett kunának fogják nevezni. 1994. május 30-án a nemzeti ünnepen vezették be az új pénzt. Bankjegyeket nyolc címletben, az érméket kilenc címletben. A müncheni Giesecke & Devrient GmbH, később a bécsi Österreichische Banknoten nyomdában és a horvát pénzverdében összesen egymilliárd ötszázhetvenmillió darabot nyomtattak 187 milliárd kuna értékben. Az infláció következtében az elmúlt 11 évben a forgalomban lévő pénz mennyisége megduplázódott. A kuna kivonása a forgalomból A kunát fokozatosan vonják ki, a bankjegyek korlátlanul, az érmék három évig cserélhetők. A megsemmisítés jelentős környezetszennyezéssel jár a bankjegyeken és a védőelemeken lévő színezék miatt.…
Ezeket is érdemes megnézni
Síugró sánc Ljubljana közepén
Cipők ezrei Szarajevó utcáin
Hogy kezdődött a háború a mi utcánkban?
-
Bosnyák gyerekek ajándékai a háború sújtotta Ukrajnába
Szarajevóban több mint kétezer felszalagozott és aláírt csomag készült a háború sújtotta Ukrajnában élő gyerekeknek. Az ajándékozó gyerekek szülei közül sokan emlékeznek az 1992–1995-ös boszniai háborúra, nem kevesen közülük ugyanígy kaptak ajándékot. Ahogyan annak idején Lejla: “1994-ben érkeztek a gyerekeknek szánt csomagok Cazinba. Nagy izgalommal emlékszem arra, hogy mentem a házhoz, ahol kiosztották. A cipősdoboz színes és díszített volt. Higiéniai cikkek, édességek, egy fénykép és egy bizonyos Astrid levele voltak benne. Az ajándék sokáig a mindennapjaim része volt. A fésű és a tükör évekig a kozmetikai táskámban lapult. A zsírkrétát soha nem használtam, sajnáltam, mert nem tudtam, hogy meddig tart a háború, hogy kitart-e a végéig.” A csomagok összekészítésében kis-és…
Ezeket is érdemes megnézni
A focista és a szarajevói könyvtár
A ramadant lezáró ünnep – a bajram
Edin Džeko nem játszik Oroszországban
-
Amikor a szarajevói stadion fölött nem labdák, hanem golyók repültek
A háború sújtotta városokban az emberek igyekeznek a mindennapjaikat kicsit élhetőbbé tenni, akárcsak rövid időre is kizárni a külvilág borzalmait. Nem volt ez másképp harminc évvel ezelőtt Szarajevóban sem, ahol a város Grbavica kerületében lévő stadion felett a labdák helyett a golyók repültek. A városnak két jelentős, rivális labdarúgó klubja van, az FK Sarajevo és a kékek, az FK Željezničar. Utóbbiak otthona a Grbavica stadion. A Željezničar az egyik legrégebbi hagyományokkal rendelkező klub az egykori Jugoszlávia területén. Tavaly ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. Az egyik legnagyobb sikert 1972-ben érte el, amikor megnyerte a „nagy négyes”, a Crvena Zvezda, a Partizan, a Dinamo és a Hajduk által uralt nemzeti bajnokságot. 1985-ben UEFA…
