-
Árverés az Atlanti-óceán fölött
Az 1980-as években a JAT jugoszláv légitársaság tengerentúli járatainak fedélzetén igazi különlegességet kínáltak az utasoknak. Kevesebb, mint két hónappal az első DC10-es repülőgép érkezése után, 1979. február 16-án egyedülálló eseményre került sor a JU500 Belgrád-New York járat fedélzetén: műtárgy aukcióra 33 000 láb magasságban az Atlanti-óceán felett. Az árverést Jugoszláviában és külföldön egyaránt figyelemre méltó közérdeklődés kísérte. Ez arra ösztönözte a menedzsmentet, hogy több ilyen aukciót szervezzen. A JAT 1979 és 1989 között – 1989-ben kettőt – összesen 11 festményárverést szervezett. Mindegyiket a New York-i járatokon tartották, kivéve az utolsót. Azt a Belgrád-Los Angeles járaton. Ezeknek a járatoknak az utasai között számos hazai és nemzetközi művészetkedvelő mellett szép számmal…
-
A belgrádi Öreg repülőtér története
Egyre kevesebben tudják, hogy a Szerb, Horvát, Szlovén Királyság fővárosában a mai Új Belgrád városrészben, a jelenlegi Milutin Milanković és az Omladinski brigad utca között az 1920-as évektől Európa egyik legjelentősebb nemzetközi repülőtere üzemelt. A repülőtér építésének előkészületei A repülőtér építésének az I. világháború után lettek meg a feltételei. A nemzetközi légiközlekedésről szóló első egyezmény 1919 évi aláírásával, valamint a kötelezettségvállalás miatt, hogy a Franco- Roumanie francia-román társaságnak leszállási lehetőséget biztosítanak Belgrád közelében, 1923-ban megkezdődött a terep előkészítése az építkezéshez. A honvédelmi minisztérium ehhez megvásárolt egy körülbelül 20 négyzetkilométernyi pusztaságot, konkrétan legelőt azzal a feltétellel, hogy azon továbbra is legeltethetnek, amikor a pályát repülőgépek nem használják. Habár a környezete mocsaras,…
-
Hogyan tovább Air Serbia?
A szerb kormány megvásárolta az Air Serbia – Etihad Airways közös vállalatból az Emirátus-beli stratégiai partner légitársaságnak még meglévő 16,42 százalékos részesedését. Ezzel az idén tízéves szerb nemzeti légitársaság száz százalékban állami tulajdon lett. Siniša Mali pénzügyminiszter facebook bejegyzése szerint a közös vállalatból való kiválás az Etihad üzleti döntése volt. Az Air Serbia létrejötte 2013. augusztus 1-jén jelentették be, hogy létrejött az Etihad Airways és a JAT Airways közötti stratégiai partnerség, az arab légitársaság a JAT Airways részvények 49 százalékának tulajdonosa lett. Bejelentették, hogy az Etihad is és a szerb kormány is 40-40 millió dollárt fektet be az új légitársaságba, és egyenként legfeljebb 60 millió dolláros forrást biztosít. Megalakult a…
-
A Balkán Monacoja: a Porto Montenegro
Néhány nappal ezelőtt érkeztünk meg Montenegróból, a Fekete hegyek országából. Hajókáztunk a Kotori-öbölben és megnéztük a Porto Montenegrót is. Ez késztetett arra, hogy megkeressem egy korábbi írásomat a Balkán Monacojáról. Az egykori katonai támaszpont új élete A Porto Montenegro az egykori Jugoszláv Néphadsereg katonai bázisán épült Tivatban. Peter Munk kanadai-magyar milliárdos, egy időben Demján Sándor üzleti partnere, 2006-ban vásárolta meg az Arsenal hajógyárat és a támaszpontot a montenegrói kormánytól 23 millió euróért. A befektetés célja az volt, hogy kikötőt építsenek luxusjachtok számára. Üzlettársainak, a francia Bernard Arnaultnak, a Louis Vuitton és a Henessy elnökének, Oleg Deripaska orosz oligarchának és Lord Jacob Rothschild bankárnak a támogatásával létrehozta az ország legnagyobb magánszektorbeli…
-
A legfiatalabb lakó 65, a legidősebb 90 éves
Van egy kicsi sziget az Adrián, ahol mindössze tíz állandó lakos él. A legfiatalabb 65, a legidősebb 90 éves. Nyáron persze kicsit többen laknak itt, 30-35-en is, de a szezon végén már csak az állandó lakosok maradnak. Ošljak-sziget Ošljak Horvátország legkisebb, a legenda szerint ősidők óta lakott szigete. Területe 0,39 négyzetkilométer, körülbelül fél tengeri mérföldre Ugljan-szigettől a Zadar-csatornában. A helyiek Lazaretnek hívják. Nevét onnan kapta, hogy a 17. században kórházként, karanténként szolgált a leprás és pestisbetegek elkülönítésére Zadar térségében. Lakói ma úgy élnek, mint egy család. Ez nem is túl nehéz, a legtöbb lakosnak ugyanaz a vezetékneve – Valčić. Általában egy valaki bevásárol mindenkinek a közeli Ugljan-sziget boltjában, és gyakran…
-
A dél-szerbiai „vörös falu”
Donja Lokošnica kevesebb, mint ezer lakosú kis falu dél-Szerbiában. Úgy is nevezik, hogy a „vörös falu”, mert itt termesztik Európa legjobb pirospaprikáját. Ősszel minden ház homlokzatát, minden kerítést, minden épületet paprikafüzérek borítják. A paprika birodalom ilyenkor úgy néz ki, mint egy mesebeli település. Nemzedékről nemzedékre A lokošnicai paprika vetőmagját próbálták más területeken, országon kívül is ültetni, de ennek a több mint kétszáz éves magnak sehol nem volt jobb termése, mint Donja Lokošnicán. A paprikafűzés művészete, termesztési hagyománya nemzedékről nemzedékre öröklődik. Nem tudni biztosan, hogy ebben a faluban mikorra nyúlik vissza, sok helybeli azt állítja, hogy még arra az időszakra, amikor a terület az Oszmán Birodalom része volt. A faluban minden…
-
Bosznia első női muszlim orvosnőjéről
Sok a hasonlóság az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma és Bosznia első muszlim orvosnője, Ševala Iblizović küzdelme között, hogy tanulhassanak, hogy hivatásukat gyakorolhassák. Kövekkel dobálták Ševala Iblizović 1903. január 9-én született Szarajevóban a tehetős Zildžić családban. Abban az időben a legtöbb muszlim nő írástudatlan volt, és nem volt gyakorlat a lányok, különösen a muszlim lányok oktatása. Ha mégis, akkor megelégedtek azzal, hogy elvégezték az általános iskolát, megtanultak írni, olvasni. Ševala szülei fontosnak tartották a tanulást, és mindent megtettek azért, hogy a lányaik számára biztosítsák. 1919-ben megpróbált beiratkozni a fiúgimnáziumba, amit az iskolavezetés elutasított. Ezután a szülei teljes támogatásával reisul-ulema Džemaludin Čauševićhoz fordult engedélyért, amit a főmufti meg is adott.…
Ezeket is érdemes megnézni
A szarajevói Rómeó és Júlia története
A szarajevói csevap
A szarajevói olimpiai múzeum
-
Egy mozi a háború őrületében
A Szarajevói Filmfesztiválon fotókiállítás nyílt a legendás háborús mozi, az Apolló működése során készült képekből. A legtöbbet a jelenleg Párizsban élő Milomir Kovačević Strašni, az egyik legjobb bosznia-hercegovinai fotós készítette és állította ki. Az első háború mozi, az Apolló A háború kitörése, a város blokád alá vonása után 1992-ben az egy évtizeddel ezelőtt megalakult Előadóművészeti Akadémia még megmaradt tagjai Obala Művészeti Központ néven Mirsad Purivatra vezetésével. Az emberek idegei megkoptak, miután hónapokig áram, víz, étel, gáz nélkül voltak. A tüzérség éjjel-nappal bombázta a várost. Akik elhagyták a menedékeket, hogy utánpótlást keressenek, azt kockáztatták, hogy szerb mesterlövészek lelövik őket. De az ostrom folyamatos mindennapjai is súlyosan igénybe vették az embereket pszichésen.…
Ezeket is érdemes megnézni
A focista és a szarajevói könyvtár
Srebrenica – emlékezés az áldozatokra
A szarajevói repülőtér és a XIV. téli olimpia
-
A szarajevói vörös szőnyegen Bono és Christiane Amanpour
A Kiss the Future című dokumentumfilm nyitotta meg a 29. Szarajevói Filmfesztivált. A film rendezője Nenad Čičin-Šain, producere Matt Damon, Ben Affleck és Sarah Anthony. A Kiss the Future annak a rendkívüli közösségnek az élményeit írja le, amely az ostrom alatt a városban dolgozott, alkotott és élt. Ahogy az évekig tartó blokád védekezésül inspirálta a rock- és punkzenét, hogy elvonja a figyelmet a gránátok és mesterlövészek mindennapos rémületéről. A film a U2 együttes 1993-as ígéretének és a háború utáni koncertnek a történetét követi nyomon. A filmben szerepel Bono, The Edge, Adam Clayton, Bill Clinton, Christiane Amanpour is. A filmfesztivál Több mint három éve tartott a boszniai főváros ostroma. A…
Ezeket is érdemes megnézni
Szarajevó – Balkán
A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja
Szarajevó a kávéházak városa
-
Roma könyvtár a marginalizálódott koszovói közösségnek
A koszovói Prizrenben 2022. április 22-én, a Roma Nemzetközi Nap előestéjén avatták fel az első roma nyelvű könyvtárat. A könyvtár különleges siker az ország roma közössége számára, lehetőséget ad identitásuk mélyebb megismerésére, megtartására. Koszovói romák Az EBESZ 2010-ben nyilvánosságra hozott adatai szerint Koszovóban körülbelül 35 000 roma él. Nyelvüket általában indoárjának tekintik, ami rokonságban áll az indiai szubkontinens nyelveivel, török és görög hatásokkal, és nincs kapcsolata az albánnal. A jugoszláv időben a koszovói roma közösségekhez tartozók mind albánnak vallották magukat. A 2011-es népszámláláskor 8824 romát, (a lakosság 0,5 százaléka) 15 436 ashkalit (0,9 százalék) és 11 524 balkáni egyiptomit (0,7 százalék) regisztráltak. A balkáni egyiptomiak eredete homályos. Lehetséges, hogy az oszmán-egyiptomi…
