Franco Di Mare olasz újságíró 68 éves korában, súlyos betegség után elhunyt. Haditudósítóként dolgozott Bosznia-Hercegovinában a háború alatt, majd a világ más hadszínterein. 1992-ben Szarajevóban örökbe fogadott egy 10 hónapos kislányt, Stellát. Stella örökbefogadásáról a “Ne kérdezd, miért” című könyvében ír. A könyv az alapja a Giuseppe Fiorellóval írt Rai-fikció, a “Szarajevói angyal” című filmnek. Egy másik könyvet is szentelt a balkáni háborúnak, „A mesterlövész és a kislány-t”, amiben a háború borzalmait mesélték el. Érzelmek, hétköznapok, borzalmak naplója. Elmesélte, hogy mi késztette rá, hogy jutott el odáig, hogy örökbe fogadja a lányát. Háborús riporteri munkája során egy lebombázott árvaházba látogatott, ott látta meg a kislányt. “Szerencsére akkor csak két gyerek…

Több mint 15 ezer pár cipő szegélyezi a boszniai fővárosban az „Emlékezet ösvényét”. A Szarajevói gyermekek terétől a Maršala Tita, a Ferhadija, a Sarači utcákon keresztül a Baščaršija szívéig sorakoznak néma mementóként. A 32 évvel ezelőtt kezdődött ostrom meggyilkolt polgárait, a bosnyák hadsereg és rendőrség elesett veteránjait szimbolizálják. Bosznia-Hercegovina fővárosának ostroma 1992. április 5-én kezdődött és 1996. február 29-én ért véget. 1425 napig tartott, a modernkori hadviselés történetének egyik leghosszabb ostroma, melynek során 11 541 szarajevói polgár halt meg, köztük 1 601 gyerek. Körülbelül 50 000 ember sebesült meg súlyosan, vagy könnyebben.    Az ostrom első polgári áldozatait, Suada Dilberovićot és Olga Sučićot az első napon ölték meg a Vrbanja hídon, nem messze…

Egy boszniai barátom mondta, hogy Szarajevó háromszor került a világ figyelmének középpontjába. 1914-ben és 1992-ben, mindkettő véres háborúval összefüggésben és 1984-ben, amikor ez a gyönyörű nyugat-balkáni város adott otthont a téli olimpiai játékoknak.  Negyven évvel ezelőtt, 1984. február 8-án délután 15 óra 44 perckor 60 000 néző előtt a Kosevo stadionban a legjobb jugoszláv műkorcsolyázó, Sandra Dubravčić meggyújtotta az olimpiai lángot. Az olimpiai láng a görögországi Olimpiából indult, repülővel érkezett Dubrovnikba, Jugoszlávián keresztül 2289 kilométert tett meg, hogy elérkezzen az olimpiai stadionba. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1978. május 18-án döntött Athénban, hogy Szarajevó rendezheti a XIV. Téli Olimpiai Játékokat. A Szarajevói Rádió addigi történetében először azon a napon szakította meg adását és…

Szarajevó Bistrik kerületében van Bosznia-Hercegovina egyik legmisztikusabb és legérdekesebb helye, a Jedileri tekki, más néven Hét testvér mecset (Jedileri török szó, jelentése: hét sír), ahova a szarajevóiak rendszeresen elzarándokolnak hagyománytiszteletből, babonából. Van hogy azért, hogy sikeres legyen a következő vizsga. Ez egy türbe, egy síremlék, ami Szulejmán Szkopljak pasa adományából épült 1815 körül a már meglévő sírok köré. Hétablakos fal és sírőrző helyiség, ahol minden ablak mögött van egy sír. A neve ugyan hét testvér, de nem vérségi rokonságban lévőkről van szó, hanem hét férfiról, akiket különböző körülmények között különböző időszakokban öltek meg. A szarajevóiak úgy vélik, ők „hittestvérek”. A sírok A szájhagyomány szerint itt temették el Dogunja sejket, aki…