-
Srebrenica virága Bécsben
Nem jöhettem úgy haza Bécsből, hogy nem mentem el a Srebrenica virága emlékműhöz, ahogy nem jöhettem haza Szarajevóból sem úgy, hogy nem mentem el Srebrenicába. Bécs városa partner az emlékezésben Az osztrák fővárosban, az ENSZ épülete előtt, az Egyesült Nemzetek Terén áll az emlékmű, ami a 8372 boszniai férfinak és fiúgyermeknek állít emléket, akiket harminc éve az akkori Boszniai Szerb Köztársaság hadseregének katonái gyilkoltak meg. Létrehozását az Ausztriai Boszniai Egyesületek Szövetsége, a Consilium Bosniacum kezdeményezte, 2022-ben az osztrák parlament a javaslatot egyhangúlag elfogadta, és a Bécs város tulajdonában lévő telken 2025. október 24-én felavatták. Az emlékmű körben tizenegy fehér virág, emberi alakokra hasonlítanak, akiknek kinyújtott karjai védőtetőt képeznek a…
-
Szarajevó szafari
Amikor 2022-ben olvastam arról, hogy az ostromlott, körbezárt Szarajevóban a környező hegyekből gazdag külföldiek civilekre lövöldöztek, azt gondoltam, hogy ez nem lehet igaz. Nem mertem megírni, mert azt gondoltam, hogy ilyen nem létezhet, ez képtelenség. És most, néhány év múlva jön a hír, hogy Ezio Gavazzeni olasz újságíró feljelentése nyomán az Alessandro Gobbi vezette milánói ügyészek több mint három évtized elteltével nyomozást indítottak annak érdekében, hogy azonosítsák a kegyetlenség és aljas indítékok által motivált, szándékos gyilkossággal vádolt olaszokat. A nyomozás jelenleg ismeretlen elkövetők ellen folyik, de az olasz igazságszolgáltatás konkrét neveket is találhat. A milánói ügyészség a nyomozást a különleges ROS carabinieri egységre bízta, amely arról ismert, hogy összetett nemzetközi…
-
Megemlékezés Újvidéken
Óriási tömeg gyűlt össze tegnap az újvidéki vasútállomásra vezető utcákon. Tízezrek érkeztek Szerbia minden részéből, hogy leróják kegyeletüket a tizenhat ember előtt, akik tavaly ilyenkor ott haltak meg. Az áldozatok egy nemrég felújított épület betontetője alatt álltak vagy ültek, amikor az összeomlott. A legfiatalabb mindössze hatéves, a legidősebb hetvenhét éves volt. Tízezrek érkeztek Újvidékre 11:52-kor, amikor a baleset történt, az egybegyűltek 16 perces néma csendet tartottak – minden áldozatért egyet. A diaszpóra a világ több mint 60 városában, ottani helyi idők szerint 11:52-kor szervezett megemlékező tüntetéseket “Állj meg, bárhol is vagy! Visszhangozzon a csend.” szlogennel. Azok a belgrádiak, akik nem tudtak eljutni Újvidékre, 16 perces néma csenddel adóztak a Köztársaság…
-
Szarajevóban van a világ egyik legszebb bécsi kávézója
Amikor Szarajevóban éltünk, imádtam, hogy a város tele van kávéházzal. Kis török kávézók, klasszikus és modern kávéházak, cukrászdák kiülőkkel, kerthelyiséggel vagy anélkül. Kis zeg-zugos utcákban, sugárutakon, a folyó parton és a parkokban, mindenhol. De mind között a legszebb, legelegánsabb és vitathatatlanul a világ egyik legszebb kávézója az Európa szálló-beli Bécsi kávézó. Új korszak: az Osztrák-Magyar Monarchia A 450 éves oszmán uralom után az 1878-as berlini kongresszus döntésével új korszak kezdődött Bosznia-Hercegovina és különösen Szarajevó számára. Az ország az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Bosznia-Hercegovina gazdaságilag gyors fejlődésnek indult. Modern gyárakat alapítottak, megsokszorozták az infrastrukturális munkálatokat, modern politikai intézményeket, pártokat és civil társadalmat hoztak létre, a kultúra és a művészet is gyorsan…
-
Meghalt Halid Bešlić ismert boszniai énekes
Ma délután öt órakor a világ 50 városában megemlékeznek az október 7-én elhunyt Halid Bešlić boszniai népzenei énekesről. A kezdeményezés Szarajevóból indul, ahol a halála utána nap délután az emberek spontán összegyűltek a tiszteletére és vasárnap 17 órára új összejövetelt hirdettek az Örök Láng elé. Enis Bešlagić színész a közösségi hálón küldött meghívót a világ minden táján élőknek a közös, szimbolikus búcsúztatóra október 12-én délutánra. Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia, Szerbia, Németország, Ausztria, Svédország és Katar városai mellett Toronto, Sydney és Melbourne is szerveznek találkozót. Bešlić 1953-ban született a boszniai fővárostól alig 40 km-re fekvő Sokolacban. Miután leszolgálta katonaidejét a Jugoszláv Néphadseregben, Szarajevóba költözött, ahol éttermekben és kisvárosokban kezdett fellépni. Zenéjét négy…
-
A boszniai posta története
Október 9-e, a Posta világnapja alkalmából egy rövid kitekintés a boszniai posta történetére. Már az ókori rómaiak idejében is szállítottak ezen a területen üzeneteket és árukat a Boszniát Pannóniával összekötő úgynevezett „római úton”, majd később a Dubrovnikból a Gabela melletti Luka Drijevába vezető „neretvai úton”. Postaszolgáltatás a török uralom idején Az oszmán korban, különösen a 19. század második felében, a postai és kereskedelmi forgalom a karavánútvonalakat követve zajlott. Ezeket a Bosznia és Isztambul közötti postai összeköttetéseket más országok, például Ausztria és Franciaország is használták. Ezért Szarajevóban létrejött az úgynevezett Francia posta is, amelyet a Fraissinet kereskedelmi vállalat üzemeltetett. 1813-ban “Bosna Saray” bélyeggel ellátott levelet küldtek Szarajevóból Lyonba. Ez a postai…
-
Jelentős terjeszkedésre készül a WizzAir a volt Jugoszláviában
Erős téli szezonra készül a WizzAir a Nyugat-Balkánon. A téli menetrendi időszakban 25 százalékkal növeli járatainak számát, és több mint 50 százalékkal a kapacitást. Számokban kifejezve ebben az időszakban 6393 járatot tervez üzemeltetni, és 1,5 millió utashelyet kínál. A legnagyobb piac A low cost légitársaság legnagyobb piaca a régióban Macedónia. A növekedés látványos, 65 százalékos. Nyolc új járatot indítanak a macedón fővárosból: Larnaca, Prága, Budapest, Bari, Nápoly, Róma és Madrid, Stockholm repülőtereire. A macedón kormány jelentős összeggel támogatja a járatnyitásokat. A szkopjei repülőtéren lévő bázison öt repülőgép állomásozik, ezt egy hatodikkal akarják erősíteni a jövő nyári szezonban. “Észak-Macedónia az egyik legfontosabb piacunk a Nyugat-Balkánon és Szkopje továbbra is a WizzAir…
-
Trappista sajt a kolostorból a császári asztalra
Sokan szeretjük a trappista sajtot. De vajon tudjuk-e honnan származik? Tudjuk-e, hogy az első trappista sajtokat szerzetesek készítették? Hogy a titkos receptjét egy francia kolostorban őrzik? Hogy a titok kizárólag szájról szájra öröklődik? Kolostoralapítás Banja Luka Bosznia-Hercegovina második legnagyobb városa, a boszniai Szerb Köztársaság fővárosa. Az ország ötszáz éves török uralma alatt a bosnyák pasa székhelye volt. Ide, a város melletti Delibašino Seloba érkezett 1869. június 21-én egy hosszú, fekete szakállú osztrák férfi, Franz Pfanner trappista szerzetes hat társával, és megalapította a trappista kolostort. Persze nem volt ilyen egyszerű. Franz Pfanner, születési nevén Franz Wendelin, 1825. szeptember 21-én született Ausztria nyugati részén Langenben, egy nagyon szegény családban. Padovaban filozófiát, Brixenben…
-
Tito diplomáciai szuperjachtja
Rijekában, a Molo Lungón horgonyoz Joszip Broz Tito szuperjachja, a Galeb (Sirály). Tito ezzel a hajóval Jugoszlávia vezetőjeként körbehajózta a világot, megtett 86 062 tengeri mérföldet (159 387 km). A diplomáciai utak során az El nem kötelezettek országok mozgalma egyik alapítójaként több mint száz államfővel és vezető politikussal találkozott és utazott a Galeben. A hajó története A később Galeb néven ismert hajót 1938-ban építették Genovában. Az Ansaldo hajógyárban készült az állami tulajdonban lévő Regia Azienda Monopolio Banane (RAMB) Királyi Banánmonopólium számára. Négy ilyen hajót építettek egyszerre a cégnek Afrika és Olaszország közötti banánszállításra. A RAMB III. 117 méter hosszú és 15 méter széles volt, két Fiat dízelmotor hajtotta, ezek együttes teljesítménye 5000…
-
Az egykori Jugoszlávia titka 280 méterrel a föld alatt
Nézem a Hadházy Ákosnak a hatvanpusztai földalatti bunkerról feltett képeit, és eszembe jut egy régebbi írásom az egykori jugoszláv elnök, Joszip Broz Tito szinte paranoiás félelméről a harmadik világháborútól. A hidegháború alatt anyagi és emberi erőforrásokat nem kímélve elképesztő katonai építkezések folytak teljes titokban. Mert az autokrata vezetők hűséges kísérője a paranoia. Atombunker 280 méterrel a föld alatt A Željava földalatti repülőtérhez hasonlóan Tito atombunkere is Bosznia-Hercegovina területén, Konjič mellett található a hegyekben. Tito érzelmi okokból választotta a helyszínt. Bízott a bosnyákokban, a II. világháború idején három évig bujkált a partizánokkal a boszniai hegyekben. Sok évvel később gyakran tért vissza vadászni. Az építkezést teljes titokban, 26 éven keresztül – 1953…
