-
A bosnyák tél a népi kalendárium tükrében
Bosznia-Hercegovinában a muszlimok a téli évszakot két szakaszra osztják és külön kifejezésekkel illetik. Ezek arab és török eredetű szavak, amik meghonosodtak a bosnyák nyelvben. 2023. december 22-én 04:27-kor köszöntött be a tél hivatalosan Szarajevóban. Ez az év legrövidebb napja, és ezen a napon kezdődik a zemherija. A zemherija arab szó, a leghidegebb téli napok időszakát jelenti. Negyven napig, január 30-ig tart. Január 31-én kezdődik a tél második, 50 napig tartó szakasza, a hamsin. A hamsin is arab szó, ötvenet jelent, a tél március 21-ig, a csillagászati tavasz kezdetéig tartó időszakát jelöli. A hamsint a tél fordulópontjának tekintik, amely időszak alatt az ún. három dzsemre hatására a tél lassan alábbhagy, és…
Ezeket is érdemes megnézni
Wellness szálló a volt koncentrációs táborban
Szarajevó ikonikus villamosai
A szarajevói somun illata a hegyekig ér
-
Árverés az Atlanti-óceán fölött
Az 1980-as években a JAT jugoszláv légitársaság tengerentúli járatainak fedélzetén igazi különlegességet kínáltak az utasoknak. Kevesebb, mint két hónappal az első DC10-es repülőgép érkezése után, 1979. február 16-án egyedülálló eseményre került sor a JU500 Belgrád-New York járat fedélzetén: műtárgy aukcióra 33 000 láb magasságban az Atlanti-óceán felett. Az árverést Jugoszláviában és külföldön egyaránt figyelemre méltó közérdeklődés kísérte. Ez arra ösztönözte a menedzsmentet, hogy több ilyen aukciót szervezzen. A JAT 1979 és 1989 között – 1989-ben kettőt – összesen 11 festményárverést szervezett. Mindegyiket a New York-i járatokon tartották, kivéve az utolsót. Azt a Belgrád-Los Angeles járaton. Ezeknek a járatoknak az utasai között számos hazai és nemzetközi művészetkedvelő mellett szép számmal…
-
A belgrádi Öreg repülőtér története
Egyre kevesebben tudják, hogy a Szerb, Horvát, Szlovén Királyság fővárosában a mai Új Belgrád városrészben, a jelenlegi Milutin Milanković és az Omladinski brigad utca között az 1920-as évektől Európa egyik legjelentősebb nemzetközi repülőtere üzemelt. A repülőtér építésének előkészületei A repülőtér építésének az I. világháború után lettek meg a feltételei. A nemzetközi légiközlekedésről szóló első egyezmény 1919 évi aláírásával, valamint a kötelezettségvállalás miatt, hogy a Franco- Roumanie francia-román társaságnak leszállási lehetőséget biztosítanak Belgrád közelében, 1923-ban megkezdődött a terep előkészítése az építkezéshez. A honvédelmi minisztérium ehhez megvásárolt egy körülbelül 20 négyzetkilométernyi pusztaságot, konkrétan legelőt azzal a feltétellel, hogy azon továbbra is legeltethetnek, amikor a pályát repülőgépek nem használják. Habár a környezete mocsaras,…
Ezeket is érdemes megnézni
Novak Djoković a csúcson
Újra téli olimpia Szarajevóban?
Új légitársasága lesz Szlovéniának
-
Hogyan tovább Air Serbia?
A szerb kormány megvásárolta az Air Serbia – Etihad Airways közös vállalatból az Emirátus-beli stratégiai partner légitársaságnak még meglévő 16,42 százalékos részesedését. Ezzel az idén tízéves szerb nemzeti légitársaság száz százalékban állami tulajdon lett. Siniša Mali pénzügyminiszter facebook bejegyzése szerint a közös vállalatból való kiválás az Etihad üzleti döntése volt. Az Air Serbia létrejötte 2013. augusztus 1-jén jelentették be, hogy létrejött az Etihad Airways és a JAT Airways közötti stratégiai partnerség, az arab légitársaság a JAT Airways részvények 49 százalékának tulajdonosa lett. Bejelentették, hogy az Etihad is és a szerb kormány is 40-40 millió dollárt fektet be az új légitársaságba, és egyenként legfeljebb 60 millió dolláros forrást biztosít. Megalakult a…
-
A Balkán Monacoja: a Porto Montenegro
Néhány nappal ezelőtt érkeztünk meg Montenegróból, a Fekete hegyek országából. Hajókáztunk a Kotori-öbölben és megnéztük a Porto Montenegrót is. Ez késztetett arra, hogy megkeressem egy korábbi írásomat a Balkán Monacojáról. Az egykori katonai támaszpont új élete A Porto Montenegro az egykori Jugoszláv Néphadsereg katonai bázisán épült Tivatban. Peter Munk kanadai-magyar milliárdos, egy időben Demján Sándor üzleti partnere, 2006-ban vásárolta meg az Arsenal hajógyárat és a támaszpontot a montenegrói kormánytól 23 millió euróért. A befektetés célja az volt, hogy kikötőt építsenek luxusjachtok számára. Üzlettársainak, a francia Bernard Arnaultnak, a Louis Vuitton és a Henessy elnökének, Oleg Deripaska orosz oligarchának és Lord Jacob Rothschild bankárnak a támogatásával létrehozta az ország legnagyobb magánszektorbeli…
Ezeket is érdemes megnézni
Novak Djoković a csúcson
A szarajevói villamos meséje
A berlini kongresszus, a Balkán újrafelosztása
-
A legfiatalabb lakó 65, a legidősebb 90 éves
Van egy kicsi sziget az Adrián, ahol mindössze tíz állandó lakos él. A legfiatalabb 65, a legidősebb 90 éves. Nyáron persze kicsit többen laknak itt, 30-35-en is, de a szezon végén már csak az állandó lakosok maradnak. Ošljak-sziget Ošljak Horvátország legkisebb, a legenda szerint ősidők óta lakott szigete. Területe 0,39 négyzetkilométer, körülbelül fél tengeri mérföldre Ugljan-szigettől a Zadar-csatornában. A helyiek Lazaretnek hívják. Nevét onnan kapta, hogy a 17. században kórházként, karanténként szolgált a leprás és pestisbetegek elkülönítésére Zadar térségében. Lakói ma úgy élnek, mint egy család. Ez nem is túl nehéz, a legtöbb lakosnak ugyanaz a vezetékneve – Valčić. Általában egy valaki bevásárol mindenkinek a közeli Ugljan-sziget boltjában, és gyakran…
-
A dél-szerbiai „vörös falu”
Donja Lokošnica kevesebb, mint ezer lakosú kis falu dél-Szerbiában. Úgy is nevezik, hogy a „vörös falu”, mert itt termesztik Európa legjobb pirospaprikáját. Ősszel minden ház homlokzatát, minden kerítést, minden épületet paprikafüzérek borítják. A paprika birodalom ilyenkor úgy néz ki, mint egy mesebeli település. Nemzedékről nemzedékre A lokošnicai paprika vetőmagját próbálták más területeken, országon kívül is ültetni, de ennek a több mint kétszáz éves magnak sehol nem volt jobb termése, mint Donja Lokošnicán. A paprikafűzés művészete, termesztési hagyománya nemzedékről nemzedékre öröklődik. Nem tudni biztosan, hogy ebben a faluban mikorra nyúlik vissza, sok helybeli azt állítja, hogy még arra az időszakra, amikor a terület az Oszmán Birodalom része volt. A faluban minden…
Ezeket is érdemes megnézni
Régi idők szimbóluma a Zastava 101, a „Stojadin”
Szarajevó ikonikus villamosai
A szarajevói merénylet
-
Bosznia első női muszlim orvosnőjéről
Sok a hasonlóság az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma és Bosznia első muszlim orvosnője, Ševala Iblizović küzdelme között, hogy tanulhassanak, hogy hivatásukat gyakorolhassák. Kövekkel dobálták Ševala Iblizović 1903. január 9-én született Szarajevóban a tehetős Zildžić családban. Abban az időben a legtöbb muszlim nő írástudatlan volt, és nem volt gyakorlat a lányok, különösen a muszlim lányok oktatása. Ha mégis, akkor megelégedtek azzal, hogy elvégezték az általános iskolát, megtanultak írni, olvasni. Ševala szülei fontosnak tartották a tanulást, és mindent megtettek azért, hogy a lányaik számára biztosítsák. 1919-ben megpróbált beiratkozni a fiúgimnáziumba, amit az iskolavezetés elutasított. Ezután a szülei teljes támogatásával reisul-ulema Džemaludin Čauševićhoz fordult engedélyért, amit a főmufti meg is adott.…
-
Egy mozi a háború őrületében
A Szarajevói Filmfesztiválon fotókiállítás nyílt a legendás háborús mozi, az Apolló működése során készült képekből. A legtöbbet a jelenleg Párizsban élő Milomir Kovačević Strašni, az egyik legjobb bosznia-hercegovinai fotós készítette és állította ki. Az első háború mozi, az Apolló A háború kitörése, a város blokád alá vonása után 1992-ben az egy évtizeddel ezelőtt megalakult Előadóművészeti Akadémia még megmaradt tagjai Obala Művészeti Központ néven Mirsad Purivatra vezetésével. Az emberek idegei megkoptak, miután hónapokig áram, víz, étel, gáz nélkül voltak. A tüzérség éjjel-nappal bombázta a várost. Akik elhagyták a menedékeket, hogy utánpótlást keressenek, azt kockáztatták, hogy szerb mesterlövészek lelövik őket. De az ostrom folyamatos mindennapjai is súlyosan igénybe vették az embereket pszichésen.…
Ezeket is érdemes megnézni
Srebrenica emlékére
A boszniai háború hős könyvtárosa
A szarajevói háborús alagút
-
A szarajevói vörös szőnyegen Bono és Christiane Amanpour
A Kiss the Future című dokumentumfilm nyitotta meg a 29. Szarajevói Filmfesztivált. A film rendezője Nenad Čičin-Šain, producere Matt Damon, Ben Affleck és Sarah Anthony. A Kiss the Future annak a rendkívüli közösségnek az élményeit írja le, amely az ostrom alatt a városban dolgozott, alkotott és élt. Ahogy az évekig tartó blokád védekezésül inspirálta a rock- és punkzenét, hogy elvonja a figyelmet a gránátok és mesterlövészek mindennapos rémületéről. A film a U2 együttes 1993-as ígéretének és a háború utáni koncertnek a történetét követi nyomon. A filmben szerepel Bono, The Edge, Adam Clayton, Bill Clinton, Christiane Amanpour is. A filmfesztivál Több mint három éve tartott a boszniai főváros ostroma. A…
Ezeket is érdemes megnézni
Ferences-rendi templom Szarajevóban
A szarajevói repülőtér és a XIV. téli olimpia
Srebrenica emlékezik
