-
Szarajevóban van a világ egyik legszebb bécsi kávézója
Amikor Szarajevóban éltünk, imádtam, hogy a város tele van kávéházzal. Kis török kávézók, klasszikus és modern kávéházak, cukrászdák kiülőkkel, kerthelyiséggel vagy anélkül. Kis zeg-zugos utcákban, sugárutakon, a folyó parton és a parkokban, mindenhol. De mind között a legszebb, legelegánsabb és vitathatatlanul a világ egyik legszebb kávézója az Európa szálló-beli Bécsi kávézó. Új korszak: az Osztrák-Magyar Monarchia A 450 éves oszmán uralom után az 1878-as berlini kongresszus döntésével új korszak kezdődött Bosznia-Hercegovina és különösen Szarajevó számára. Az ország az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Bosznia-Hercegovina gazdaságilag gyors fejlődésnek indult. Modern gyárakat alapítottak, megsokszorozták az infrastrukturális munkálatokat, modern politikai intézményeket, pártokat és civil társadalmat hoztak létre, a kultúra és a művészet is gyorsan…
-
Meghalt Halid Bešlić ismert boszniai énekes
Ma délután öt órakor a világ 50 városában megemlékeznek az október 7-én elhunyt Halid Bešlić boszniai népzenei énekesről. A kezdeményezés Szarajevóból indul, ahol a halála utána nap délután az emberek spontán összegyűltek a tiszteletére és vasárnap 17 órára új összejövetelt hirdettek az Örök Láng elé. Enis Bešlagić színész a közösségi hálón küldött meghívót a világ minden táján élőknek a közös, szimbolikus búcsúztatóra október 12-én délutánra. Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia, Szerbia, Németország, Ausztria, Svédország és Katar városai mellett Toronto, Sydney és Melbourne is szerveznek találkozót. Bešlić 1953-ban született a boszniai fővárostól alig 40 km-re fekvő Sokolacban. Miután leszolgálta katonaidejét a Jugoszláv Néphadseregben, Szarajevóba költözött, ahol éttermekben és kisvárosokban kezdett fellépni. Zenéjét négy…
-
A boszniai posta története
Október 9-e, a Posta világnapja alkalmából egy rövid kitekintés a boszniai posta történetére. Már az ókori rómaiak idejében is szállítottak ezen a területen üzeneteket és árukat a Boszniát Pannóniával összekötő úgynevezett „római úton”, majd később a Dubrovnikból a Gabela melletti Luka Drijevába vezető „neretvai úton”. Postaszolgáltatás a török uralom idején Az oszmán korban, különösen a 19. század második felében, a postai és kereskedelmi forgalom a karavánútvonalakat követve zajlott. Ezeket a Bosznia és Isztambul közötti postai összeköttetéseket más országok, például Ausztria és Franciaország is használták. Ezért Szarajevóban létrejött az úgynevezett Francia posta is, amelyet a Fraissinet kereskedelmi vállalat üzemeltetett. 1813-ban “Bosna Saray” bélyeggel ellátott levelet küldtek Szarajevóból Lyonba. Ez a postai…
Ezeket is érdemes megnézni
Születésnapos a szarajevói repülőtér
Srebrenica az államfő emlékeiben
Ünnepnapok káosza Boszniában
-
Jelentős terjeszkedésre készül a WizzAir a volt Jugoszláviában
Erős téli szezonra készül a WizzAir a Nyugat-Balkánon. A téli menetrendi időszakban 25 százalékkal növeli járatainak számát, és több mint 50 százalékkal a kapacitást. Számokban kifejezve ebben az időszakban 6393 járatot tervez üzemeltetni, és 1,5 millió utashelyet kínál. A legnagyobb piac A low cost légitársaság legnagyobb piaca a régióban Macedónia. A növekedés látványos, 65 százalékos. Nyolc új járatot indítanak a macedón fővárosból: Larnaca, Prága, Budapest, Bari, Nápoly, Róma és Madrid, Stockholm repülőtereire. A macedón kormány jelentős összeggel támogatja a járatnyitásokat. A szkopjei repülőtéren lévő bázison öt repülőgép állomásozik, ezt egy hatodikkal akarják erősíteni a jövő nyári szezonban. “Észak-Macedónia az egyik legfontosabb piacunk a Nyugat-Balkánon és Szkopje továbbra is a WizzAir…
-
Trappista sajt a kolostorból a császári asztalra
Sokan szeretjük a trappista sajtot. De vajon tudjuk-e honnan származik? Tudjuk-e, hogy az első trappista sajtokat szerzetesek készítették? Hogy a titkos receptjét egy francia kolostorban őrzik? Hogy a titok kizárólag szájról szájra öröklődik? Kolostoralapítás Banja Luka Bosznia-Hercegovina második legnagyobb városa, a boszniai Szerb Köztársaság fővárosa. Az ország ötszáz éves török uralma alatt a bosnyák pasa székhelye volt. Ide, a város melletti Delibašino Seloba érkezett 1869. június 21-én egy hosszú, fekete szakállú osztrák férfi, Franz Pfanner trappista szerzetes hat társával, és megalapította a trappista kolostort. Persze nem volt ilyen egyszerű. Franz Pfanner, születési nevén Franz Wendelin, 1825. szeptember 21-én született Ausztria nyugati részén Langenben, egy nagyon szegény családban. Padovaban filozófiát, Brixenben…
-
Tito diplomáciai szuperjachtja
Rijekában, a Molo Lungón horgonyoz Joszip Broz Tito szuperjachja, a Galeb (Sirály). Tito ezzel a hajóval Jugoszlávia vezetőjeként körbehajózta a világot, megtett 86 062 tengeri mérföldet (159 387 km). A diplomáciai utak során az El nem kötelezettek országok mozgalma egyik alapítójaként több mint száz államfővel és vezető politikussal találkozott és utazott a Galeben. A hajó története A később Galeb néven ismert hajót 1938-ban építették Genovában. Az Ansaldo hajógyárban készült az állami tulajdonban lévő Regia Azienda Monopolio Banane (RAMB) Királyi Banánmonopólium számára. Négy ilyen hajót építettek egyszerre a cégnek Afrika és Olaszország közötti banánszállításra. A RAMB III. 117 méter hosszú és 15 méter széles volt, két Fiat dízelmotor hajtotta, ezek együttes teljesítménye 5000…
-
Az egykori Jugoszlávia titka 280 méterrel a föld alatt
Nézem a Hadházy Ákosnak a hatvanpusztai földalatti bunkerról feltett képeit, és eszembe jut egy régebbi írásom az egykori jugoszláv elnök, Joszip Broz Tito szinte paranoiás félelméről a harmadik világháborútól. A hidegháború alatt anyagi és emberi erőforrásokat nem kímélve elképesztő katonai építkezések folytak teljes titokban. Mert az autokrata vezetők hűséges kísérője a paranoia. Atombunker 280 méterrel a föld alatt A Željava földalatti repülőtérhez hasonlóan Tito atombunkere is Bosznia-Hercegovina területén, Konjič mellett található a hegyekben. Tito érzelmi okokból választotta a helyszínt. Bízott a bosnyákokban, a II. világháború idején három évig bujkált a partizánokkal a boszniai hegyekben. Sok évvel később gyakran tért vissza vadászni. Az építkezést teljes titokban, 26 éven keresztül – 1953…
-
A szarajevói repülőtér háború utáni megnyitása a polgári forgalom előtt
1996. augusztus 16-án a boszniai háború, Szarajevó négy éves ostroma miatti többéves zárva tartás után a repülőtér újra megnyílt a polgári forgalom előtt. A megnyitó ünnepségen részt vett Bosznia-Hercegovina akkori elnöke, Alija Izetbegović és Warren Christopher, az Egyesült Államok külügyminisztere. Az ostromlott város repülőtere A boszniai háború kezdetén a repülőteret a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) ellenőrzése alá helyezték. Amikor a rendszeres járatok leálltak, mintegy 30 000 embert evakuáltak, főként nőket és gyerekeket, az ostrom elől menekülő szerb katonatisztek házastársait, gyermekeit, illetve külföldieket. Ebben az időszakban érkezett meg az első humanitárius segély az Egyesült Államokból és Franciaországból. A jugoszláv néphadsereg távozása után a repülőtér a boszniai szerb hadsereg félkatonai egységeinek kezére került,…
Ezeket is érdemes megnézni
Mudzsahedek Boszniában
A szarajevói Teleki Blanka
Ünnepnapok káosza Boszniában
-
Dezertáló pilóták a szigorúan őrzött katonai objektumból
Željava, más néven 505-ös objektum, egy földalatti repülőtér a Plješevica-hegy alatt, közvetlenül a horvát-bosznia-hercegovinai határon. Az egykori Jugoszláv Néphadsereg (JNA) bázisa volt 1968-1992 között. A titokzatos földalatti objektum Építése és működése évtizedei alatt titokzatosság övezte. Azt lehetett tudni, hogy létezik, de szinte semmilyen felvétel vagy fénykép nem készült róla. Az objektumot kisebb svéd földalatti bázisok mintájára építették. Svédország, Finnországhoz hasonlóan, a decentralizált és földbe ásott repülőterek koncepcióját dolgozta ki a Szovjetunió esetleges támadását kivédendő. Úgy tartották, hogy a sáncolás nemcsak a hagyományos fegyverek, hanem a nukleáris fegyverek ellen is nyújt részleges védelmet. Mivel Svédország nem volt NATO-tag, lehetséges volt a katonai együttműködés Jugoszláviával, és ezek az elképzelések a balkáni országba…
-
Három szultánt szolgált a boszniai származású nagyvezér
Emlékeztek Ibrahim pasára a Szulejmán török sorozatból? A filmben többször is említette boszniai származását. A történelmi személy, akiről a filmbeli alakot mintázták, Mehmed Sokolović pasa, aki élete során három szultánt is szolgált. Nagyvezér egy kicsi faluból A jelenlegi Boszniai Szerb Köztársaság területén lévő kis falu, Sokolovići, több nagyvezért, pasát, béget adott az Oszmán Birodalomnak, mint bármelyik más település a Balkánon. A boszniai falucska leghíresebb szülötte Mehmed Sokolović pasa, aki 1505-ben Bajica Nenadić néven, a történelmi források szerint szerb ortodox keresztény vallásúként látta meg a napvilágot. 15 éves korában elszakították a szüleitől, hajóval a mai Edirnébe vitték, ahol az oszmán hadsereg elit alakulatában janicsárnak képezték ki. Bevált gyakorlat volt abban az…
