-
A szarajevói repülőtér háború utáni megnyitása a polgári forgalom előtt
1996. augusztus 16-án a boszniai háború, Szarajevó négy éves ostroma miatti többéves zárva tartás után a repülőtér újra megnyílt a polgári forgalom előtt. A megnyitó ünnepségen részt vett Bosznia-Hercegovina akkori elnöke, Alija Izetbegović és Warren Christopher, az Egyesült Államok külügyminisztere. Az ostromlott város repülőtere A boszniai háború kezdetén a repülőteret a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) ellenőrzése alá helyezték. Amikor a rendszeres járatok leálltak, mintegy 30 000 embert evakuáltak, főként nőket és gyerekeket, az ostrom elől menekülő szerb katonatisztek házastársait, gyermekeit, illetve külföldieket. Ebben az időszakban érkezett meg az első humanitárius segély az Egyesült Államokból és Franciaországból. A jugoszláv néphadsereg távozása után a repülőtér a boszniai szerb hadsereg félkatonai egységeinek kezére került,…
-
Három szultánt szolgált a boszniai származású nagyvezér
Emlékeztek Ibrahim pasára a Szulejmán török sorozatból? A filmben többször is említette boszniai származását. A történelmi személy, akiről a filmbeli alakot mintázták, Mehmed Sokolović pasa, aki élete során három szultánt is szolgált. Nagyvezér egy kicsi faluból A jelenlegi Boszniai Szerb Köztársaság területén lévő kis falu, Sokolovići, több nagyvezért, pasát, béget adott az Oszmán Birodalomnak, mint bármelyik más település a Balkánon. A boszniai falucska leghíresebb szülötte Mehmed Sokolović pasa, aki 1505-ben Bajica Nenadić néven, a történelmi források szerint szerb ortodox keresztény vallásúként látta meg a napvilágot. 15 éves korában elszakították a szüleitől, hajóval a mai Edirnébe vitték, ahol az oszmán hadsereg elit alakulatában janicsárnak képezték ki. Bevált gyakorlat volt abban az…
Ezeket is érdemes megnézni
Egy beteg elme a háborúban
A háború emlékei Szarajevóból
Meghalt Halid Bešlić ismert boszniai énekes
-
Három évtizeddel a srebrenicai népirtás után még mintegy 1000 áldozat után kutatnak
Nem könnyű olvasmány, talán nem is egy szép, napsütéses nyári napra való. De 1995. július 11-e is szép napsütéses nyári nap volt, amikor a szerb hadsereg Ratko Mladić vezetésével bevonult Srebrenicába és a következő napokban elkövették a második világháború utáni Európa legvéresebb tömeggyilkosságát, a bosnyákok elleni népirtást. 8372 bosnyák férfit és fiúgyereket gyilkoltak meg. Emlékezés a népirtás áldozataira Harminc évvel a tömeggyilkosságok után ezrek gyűltek össze a Srebrenicai Emlékközpontban, hogy megemlékezzenek a népirtás áldozatairól. Közülük idén hetet temettek el. Husein Avdić a fiát temette el. Senajid koporsójában egyetlen csont van, az egyetlen megtalált maradvány. Husein ennek ellenére a temetés mellett döntött, mondván, szüksége van egy helyre, ahol meglátogathatja a…
-
Srebrenica 30 éve – Európa szégyene
Srebrenica. Ezüstváros. 1512-ig a magyar srebrenicai bánság központja. A balkáni háború előtt a virágok városának nevezték. Az 1991-es népszámlálási adatok szerint Srebrenica községnek közel 37 000 lakosa volt. Több mint 27 000 bosnyák, valamivel több, mint 8000 szerb, 18 horvát és 117 egyéb nemzetiségű. Ma kevesebb, mint 5000 ember él itt. Srebrenica ma a művelt Európa egyik szégyenfoltja. A második világháború után ötven évvel megismételődhetett az, amiről azt gondolták, hogy kontinensünkön még egyszer nem fordulhat elő. Ha július, akkor szomorú kötelessége, vállalása túlélőknek, hozzátartozóknak, zarándokoknak Bosznia-Hercegovinában, a Nyugat-Balkánon és szerte a világban, hogy leróják kegyeletüket az 1995. júliusi srebrenicai népirtás áldozatai előtt. Stratégiai célpont Srebrenica Bosznia keleti részén, a szerb…
Ezeket is érdemes megnézni
Nem sárga csillag – fehér szalag
Red Bull Showrun Szarajevóban
Bosznia fölött lelőtt vadászpilóta a Pentagonban
-
Menetelés a “halálúton” Srebrenicába
Több mint 6000 résztvevő járja végig a körülbelül 100 km hosszú utat, a boszniai Béke menetét, vagy ahogyan inkább nevezik, a Halálutat. Azt az utat, amelyen többezer bosnyák próbálta meg elérni a bosznia-hercegovinai hadsereg ellenőrzése alatt álló tuzlai szabad területet 1995 júliusában. Nezukból Potočariba A menet három napig tart. Július 8-án indul Nezukból és napi 25-30 kilométer megtétele után július 10-én érkezik meg Potočariba. A menetoszlophoz a világ minden tájáról csatlakoznak résztvevők kortól, nemtől, vallástól, nemzetiségtől függetlenül. Az út nehéz, hegyes terepen, sűrű erdőkön át vezet. A szervezők könnyítésként alternatív útvonalat is kijelölnek, emellett pihenőhelyeket állítanak fel, helikopter leszállóhelyeket biztosítanak és garantálják a teljes útvonal aknamentességét. A tizenegy éves szarajevói…
Ezeket is érdemes megnézni
Medjugorje – csoda vagy csalás?
Savoyai Jenő és a Jajce kaszárnya
A háborúban elhunyt szarajevóiak emléknapja
-
Tüntetésre készülnek Belgrádban
Ma este 6 órára nagyszabású diáktüntetést szerveznek Belgrádban. A „Találkozunk a Vidovdanon” elnevezésű rendezvényt a tavaly november óta különböző formában demonstráló egyetemisták hívták össze. Néhány nappal a tüntetés előtt a diákok ultimátumot küldtek a hatóságoknak két követeléssel: június 28-ig írjanak ki rendkívüli parlamenti választásokat, és június 28-án este 9 óráig bontsák le a diákblokádok ellenzőinek, az úgynevezett „tanulni akaró diákoknak” a sátrait, akik három hónapja táboroznak Aleksandar Vučić szerb elnök kabinetje előtt. Készülődés, feszültség A helyzet nem nyugodt, a „tanulni akaró diákok” ugyanerre az estére „irodalmi estet” szerveznek, amire már érkeznek a kormánypárt által szervezett autóbuszokkal, motorosok végtelen sora tart a helyszínre. Ezzel szemben vonattal egyelőre nem lehet a szerbiai…
Ezeket is érdemes megnézni
Menekülhelyzet a Nyugat-Balkánon
Mekkai zarándoklat
Milorad Dodik nem utazhat be Ausztriába és Németországba
-
Novak Djoković aranyvízumot kapott Görögországban
Szerbia – eddig úgy tudtuk – nemzeti büszkesége, minden idők legeredményesebb teniszezője, Novak Djoković aranyvízum birtokában a családjával együtt Athénba költözik. Miért Athén? Erről az elmúlt héten a görög Glow.gr nagy terjedelemben írt. A választás hátteréről azt írják, hogy nem hirtelen jött ötlet. Többször is járt Görögországban, nyaralt Krétán és Míkonosz szigetén, elzarándokolt az Athosz-hegyre, amelynek nagy spirituális jelentősége van számára. Az ország iránti szeretete nemcsak a kultúrára és a természetre korlátozódik. Többször is kiemelte, hogy megérintette az emberek melegsége, a hagyomány és a modernitás egyensúlya, az ortodoxia spiritualitása, valamint az Athosz-hegyi szerzetesekkel való kapcsolata. A portál szerint a választásnak gyakorlati okai is vannak. Athén közel van a legtöbb olyan…
-
Goli otok, a jugoszláv Alcatraz
A turizmus egyik speciális ága, a sötét turizmus látogatásra ajánlott helyeinek egyike az adriai Goli otok. A jugoszláv Alcatraz 4,7 négyzetkilométer területű sziget Isztriától keletre a Velebit-csatornában Rab, Sveti Grgur i Prvić szigetek között. Politikai átnevelőtábor 1949-1956 között politikai átnevelő tábor volt. Ide kerületek a rendszer vélt vagy valós ellenségei legtöbbször bármiféle bírósági ítélet nélkül. Abban az időben nagyon könnyű volt ellenséggé válni. A túlélők elmondása szerint ehhez elég volt egy szó, egy vicc, egy tekintet, egy mosoly vagy éppen felhúzott szemöldök, ami nem tetszett valakinek a „hatalmasságok”, vagy az „aggódó polgárok” közül, hogy sokéves kényszermunkán találja magát Goli otokon. A foglyok első csoportja 1949. július 9-én érkezett meg. A…
-
Anyák napjára
Amikor néhány napja, május 2-án Szarajevó ostromának első napjáról írtam emlékezést, rábukkantam egy akkori orvostanhallgató néhány sorára és tudtam, hogy ezt fogom idézni anyák napjára. „Egy újabb dátum, ami végleg megváltoztatott mindent. 1992. május 2. Harminchárom év telt el. Azt hiszem, kezdem érteni, mennyire fontos ez a dátum. Számomra. Azoknak, akiket szeretek. Emlékszem egy sötétkék sporttáskára, sötétpiros pánttal. Van benne pár póló, egy ing és egy pulóver, borotválkozókészlet, fogkefe és fogkrém, dezodor, egy világosbarna borítójú napló és a naplóban néhány fotó… És az egyetemi index. És a Kórélettan című könyv. Előző nap csomagoltam be. A szülői házban. Szarajevóban. Hogy minden meglegyen – így gondoltam és terveztem – három, négy nap…
-
Sötét turizmus – kilépés a komfortzónából
Az elmúlt évtizedben egyre inkább tért hódít a turizmusnak egy speciális ága, amit sötét turizmusnak neveznek. Olyan helyek felkeresését foglalja magában, mint koncentrációs táborok, tömeggyilkosságok, népirtások helyszínei, csataterek, természeti katasztrófák és más emberi szenvedések helyszínei. A definíció szerint a sötét turizmus halál, erőszak vagy szenvedés által fémjelzett helyszínekre való utazást jelent azzal a céllal, hogy megértsük a történelmi eseményeket és azok társadalomra gyakorolt hatását, hogy saját szemünkkel lássuk a történelemkönyvekből tanult események helyszíneit. A fogalmat J. John Lennon és Malcolm Foley, a Glasgow Caledonian University professzorai alkották meg 1996-ban, és azóta már jelentős szakirodalma van. Maga a sötét turizmus gyakorlata egyidős az ősi kultúrákkal. Gondoljunk a nyilvános kivégzésekre, a keresztre feszítésekre,…
Ezeket is érdemes megnézni
Angliai börtönben fogja tölteni büntetését Radovan Karadžić
Mekkai zarándoklat
Szarajevó szafari
