-
A boszniai posta története
Október 9-e, a Posta világnapja alkalmából egy rövid kitekintés a boszniai posta történetére. Már az ókori rómaiak idejében is szállítottak ezen a területen üzeneteket és árukat a Boszniát Pannóniával összekötő úgynevezett „római úton”, majd később a Dubrovnikból a Gabela melletti Luka Drijevába vezető „neretvai úton”. Postaszolgáltatás a török uralom idején Az oszmán korban, különösen a 19. század második felében, a postai és kereskedelmi forgalom a karavánútvonalakat követve zajlott. Ezeket a Bosznia és Isztambul közötti postai összeköttetéseket más országok, például Ausztria és Franciaország is használták. Ezért Szarajevóban létrejött az úgynevezett Francia posta is, amelyet a Fraissinet kereskedelmi vállalat üzemeltetett. 1813-ban “Bosna Saray” bélyeggel ellátott levelet küldtek Szarajevóból Lyonba. Ez a postai…
-
Trappista sajt a kolostorból a császári asztalra
Sokan szeretjük a trappista sajtot. De vajon tudjuk-e honnan származik? Tudjuk-e, hogy az első trappista sajtokat szerzetesek készítették? Hogy a titkos receptjét egy francia kolostorban őrzik? Hogy a titok kizárólag szájról szájra öröklődik? Kolostoralapítás Banja Luka Bosznia-Hercegovina második legnagyobb városa, a boszniai Szerb Köztársaság fővárosa. Az ország ötszáz éves török uralma alatt a bosnyák pasa székhelye volt. Ide, a város melletti Delibašino Seloba érkezett 1869. június 21-én egy hosszú, fekete szakállú osztrák férfi, Franz Pfanner trappista szerzetes hat társával, és megalapította a trappista kolostort. Persze nem volt ilyen egyszerű. Franz Pfanner, születési nevén Franz Wendelin, 1825. szeptember 21-én született Ausztria nyugati részén Langenben, egy nagyon szegény családban. Padovaban filozófiát, Brixenben…
-
Az egykori Jugoszlávia titka 280 méterrel a föld alatt
Nézem a Hadházy Ákosnak a hatvanpusztai földalatti bunkerról feltett képeit, és eszembe jut egy régebbi írásom az egykori jugoszláv elnök, Joszip Broz Tito szinte paranoiás félelméről a harmadik világháborútól. A hidegháború alatt anyagi és emberi erőforrásokat nem kímélve elképesztő katonai építkezések folytak teljes titokban. Mert az autokrata vezetők hűséges kísérője a paranoia. Atombunker 280 méterrel a föld alatt A Željava földalatti repülőtérhez hasonlóan Tito atombunkere is Bosznia-Hercegovina területén, Konjič mellett található a hegyekben. Tito érzelmi okokból választotta a helyszínt. Bízott a bosnyákokban, a II. világháború idején három évig bujkált a partizánokkal a boszniai hegyekben. Sok évvel később gyakran tért vissza vadászni. Az építkezést teljes titokban, 26 éven keresztül – 1953…
-
A szarajevói repülőtér háború utáni megnyitása a polgári forgalom előtt
1996. augusztus 16-án a boszniai háború, Szarajevó négy éves ostroma miatti többéves zárva tartás után a repülőtér újra megnyílt a polgári forgalom előtt. A megnyitó ünnepségen részt vett Bosznia-Hercegovina akkori elnöke, Alija Izetbegović és Warren Christopher, az Egyesült Államok külügyminisztere. Az ostromlott város repülőtere A boszniai háború kezdetén a repülőteret a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) ellenőrzése alá helyezték. Amikor a rendszeres járatok leálltak, mintegy 30 000 embert evakuáltak, főként nőket és gyerekeket, az ostrom elől menekülő szerb katonatisztek házastársait, gyermekeit, illetve külföldieket. Ebben az időszakban érkezett meg az első humanitárius segély az Egyesült Államokból és Franciaországból. A jugoszláv néphadsereg távozása után a repülőtér a boszniai szerb hadsereg félkatonai egységeinek kezére került,…
-
Dezertáló pilóták a szigorúan őrzött katonai objektumból
Željava, más néven 505-ös objektum, egy földalatti repülőtér a Plješevica-hegy alatt, közvetlenül a horvát-bosznia-hercegovinai határon. Az egykori Jugoszláv Néphadsereg (JNA) bázisa volt 1968-1992 között. A titokzatos földalatti objektum Építése és működése évtizedei alatt titokzatosság övezte. Azt lehetett tudni, hogy létezik, de szinte semmilyen felvétel vagy fénykép nem készült róla. Az objektumot kisebb svéd földalatti bázisok mintájára építették. Svédország, Finnországhoz hasonlóan, a decentralizált és földbe ásott repülőterek koncepcióját dolgozta ki a Szovjetunió esetleges támadását kivédendő. Úgy tartották, hogy a sáncolás nemcsak a hagyományos fegyverek, hanem a nukleáris fegyverek ellen is nyújt részleges védelmet. Mivel Svédország nem volt NATO-tag, lehetséges volt a katonai együttműködés Jugoszláviával, és ezek az elképzelések a balkáni országba…
-
Három szultánt szolgált a boszniai származású nagyvezér
Emlékeztek Ibrahim pasára a Szulejmán török sorozatból? A filmben többször is említette boszniai származását. A történelmi személy, akiről a filmbeli alakot mintázták, Mehmed Sokolović pasa, aki élete során három szultánt is szolgált. Nagyvezér egy kicsi faluból A jelenlegi Boszniai Szerb Köztársaság területén lévő kis falu, Sokolovići, több nagyvezért, pasát, béget adott az Oszmán Birodalomnak, mint bármelyik más település a Balkánon. A boszniai falucska leghíresebb szülötte Mehmed Sokolović pasa, aki 1505-ben Bajica Nenadić néven, a történelmi források szerint szerb ortodox keresztény vallásúként látta meg a napvilágot. 15 éves korában elszakították a szüleitől, hajóval a mai Edirnébe vitték, ahol az oszmán hadsereg elit alakulatában janicsárnak képezték ki. Bevált gyakorlat volt abban az…
-
Három évtizeddel a srebrenicai népirtás után még mintegy 1000 áldozat után kutatnak
Nem könnyű olvasmány, talán nem is egy szép, napsütéses nyári napra való. De 1995. július 11-e is szép napsütéses nyári nap volt, amikor a szerb hadsereg Ratko Mladić vezetésével bevonult Srebrenicába és a következő napokban elkövették a második világháború utáni Európa legvéresebb tömeggyilkosságát, a bosnyákok elleni népirtást. 8372 bosnyák férfit és fiúgyereket gyilkoltak meg. Emlékezés a népirtás áldozataira Harminc évvel a tömeggyilkosságok után ezrek gyűltek össze a Srebrenicai Emlékközpontban, hogy megemlékezzenek a népirtás áldozatairól. Közülük idén hetet temettek el. Husein Avdić a fiát temette el. Senajid koporsójában egyetlen csont van, az egyetlen megtalált maradvány. Husein ennek ellenére a temetés mellett döntött, mondván, szüksége van egy helyre, ahol meglátogathatja a…
-
Srebrenica 30 éve – Európa szégyene
Srebrenica. Ezüstváros. 1512-ig a magyar srebrenicai bánság központja. A balkáni háború előtt a virágok városának nevezték. Az 1991-es népszámlálási adatok szerint Srebrenica községnek közel 37 000 lakosa volt. Több mint 27 000 bosnyák, valamivel több, mint 8000 szerb, 18 horvát és 117 egyéb nemzetiségű. Ma kevesebb, mint 5000 ember él itt. Srebrenica ma a művelt Európa egyik szégyenfoltja. A második világháború után ötven évvel megismételődhetett az, amiről azt gondolták, hogy kontinensünkön még egyszer nem fordulhat elő. Ha július, akkor szomorú kötelessége, vállalása túlélőknek, hozzátartozóknak, zarándokoknak Bosznia-Hercegovinában, a Nyugat-Balkánon és szerte a világban, hogy leróják kegyeletüket az 1995. júliusi srebrenicai népirtás áldozatai előtt. Stratégiai célpont Srebrenica Bosznia keleti részén, a szerb…
-
Menetelés a “halálúton” Srebrenicába
Több mint 6000 résztvevő járja végig a körülbelül 100 km hosszú utat, a boszniai Béke menetét, vagy ahogyan inkább nevezik, a Halálutat. Azt az utat, amelyen többezer bosnyák próbálta meg elérni a bosznia-hercegovinai hadsereg ellenőrzése alatt álló tuzlai szabad területet 1995 júliusában. Nezukból Potočariba A menet három napig tart. Július 8-án indul Nezukból és napi 25-30 kilométer megtétele után július 10-én érkezik meg Potočariba. A menetoszlophoz a világ minden tájáról csatlakoznak résztvevők kortól, nemtől, vallástól, nemzetiségtől függetlenül. Az út nehéz, hegyes terepen, sűrű erdőkön át vezet. A szervezők könnyítésként alternatív útvonalat is kijelölnek, emellett pihenőhelyeket állítanak fel, helikopter leszállóhelyeket biztosítanak és garantálják a teljes útvonal aknamentességét. A tizenegy éves szarajevói…
-
Dohányzási tilalom Boszniában
Amikor először olvastam arról, hogy Boszniában betiltják nyilvános helyen a dohányzást, azt mondtam, ez kizárt. Az ott töltött négy év alatt az volt az érzésem, hogy mindenki dohányzik. Mindenki és mindenhol. Lementünk a lépcsőn a Skenderiján és állt a füst az üzletek között. Senkit nem zavart, hogy játékboltok és kávézók között számtalan divatárubolt is volt, ahol szintén dohányoztak. De az akkor megnyílt Mercator bevásárlóközpont éttermében sem zavart senkit, hogy a szomszéd asztalnál esznek, vagy éppen a velünk együtt ebédelő szarajevói ismerős sem zavartatta magát, és teljes természetességgel rágyújtott. Cigiztek Ági középiskolás osztálytársai és Öcsi óvónénijei. Úgyhogy, kizártnak tartottam. Szigorú dohányzási tilalom Nem lett igazam. 2024. december 13-án Bosznia-Hercogovinai Föderációban szigorú…


























