-
Srebrenica virága Bécsben
Nem jöhettem úgy haza Bécsből, hogy nem mentem el a Srebrenica virága emlékműhöz, ahogy nem jöhettem haza Szarajevóból sem úgy, hogy nem mentem el Srebrenicába. Bécs városa partner az emlékezésben Az osztrák fővárosban, az ENSZ épülete előtt, az Egyesült Nemzetek Terén áll az emlékmű, ami a 8372 boszniai férfinak és fiúgyermeknek állít emléket, akiket harminc éve az akkori Boszniai Szerb Köztársaság hadseregének katonái gyilkoltak meg. Létrehozását az Ausztriai Boszniai Egyesületek Szövetsége, a Consilium Bosniacum kezdeményezte, 2022-ben az osztrák parlament a javaslatot egyhangúlag elfogadta, és a Bécs város tulajdonában lévő telken 2025. október 24-én felavatták. Az emlékmű körben tizenegy fehér virág, emberi alakokra hasonlítanak, akiknek kinyújtott karjai védőtetőt képeznek a…
Ezeket is érdemes megnézni
Az angol Miss Irby lányiskolája Szarajevóban
Ítélet Milorad Dodik ellen
Újra téli olimpia Szarajevóban?
-
Szarajevó szafari
Amikor 2022-ben olvastam arról, hogy az ostromlott, körbezárt Szarajevóban a környező hegyekből gazdag külföldiek civilekre lövöldöztek, azt gondoltam, hogy ez nem lehet igaz. Nem mertem megírni, mert azt gondoltam, hogy ilyen nem létezhet, ez képtelenség. És most, néhány év múlva jön a hír, hogy Ezio Gavazzeni olasz újságíró feljelentése nyomán az Alessandro Gobbi vezette milánói ügyészek több mint három évtized elteltével nyomozást indítottak annak érdekében, hogy azonosítsák a kegyetlenség és aljas indítékok által motivált, szándékos gyilkossággal vádolt olaszokat. A nyomozás jelenleg ismeretlen elkövetők ellen folyik, de az olasz igazságszolgáltatás konkrét neveket is találhat. A milánói ügyészség a nyomozást a különleges ROS carabinieri egységre bízta, amely arról ismert, hogy összetett nemzetközi…
-
Szarajevóban van a világ egyik legszebb bécsi kávézója
Amikor Szarajevóban éltünk, imádtam, hogy a város tele van kávéházzal. Kis török kávézók, klasszikus és modern kávéházak, cukrászdák kiülőkkel, kerthelyiséggel vagy anélkül. Kis zeg-zugos utcákban, sugárutakon, a folyó parton és a parkokban, mindenhol. De mind között a legszebb, legelegánsabb és vitathatatlanul a világ egyik legszebb kávézója az Európa szálló-beli Bécsi kávézó. Új korszak: az Osztrák-Magyar Monarchia A 450 éves oszmán uralom után az 1878-as berlini kongresszus döntésével új korszak kezdődött Bosznia-Hercegovina és különösen Szarajevó számára. Az ország az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Bosznia-Hercegovina gazdaságilag gyors fejlődésnek indult. Modern gyárakat alapítottak, megsokszorozták az infrastrukturális munkálatokat, modern politikai intézményeket, pártokat és civil társadalmat hoztak létre, a kultúra és a művészet is gyorsan…
Ezeket is érdemes megnézni
Srebrenica virága Bécsben
A szarajevói repülőtér és a XIV. téli olimpia
Wellness szálló a volt koncentrációs táborban
-
Meghalt Halid Bešlić ismert boszniai énekes
Ma délután öt órakor a világ 50 városában megemlékeznek az október 7-én elhunyt Halid Bešlić boszniai népzenei énekesről. A kezdeményezés Szarajevóból indul, ahol a halála utána nap délután az emberek spontán összegyűltek a tiszteletére és vasárnap 17 órára új összejövetelt hirdettek az Örök Láng elé. Enis Bešlagić színész a közösségi hálón küldött meghívót a világ minden táján élőknek a közös, szimbolikus búcsúztatóra október 12-én délutánra. Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia, Szerbia, Németország, Ausztria, Svédország és Katar városai mellett Toronto, Sydney és Melbourne is szerveznek találkozót. Bešlić 1953-ban született a boszniai fővárostól alig 40 km-re fekvő Sokolacban. Miután leszolgálta katonaidejét a Jugoszláv Néphadseregben, Szarajevóba költözött, ahol éttermekben és kisvárosokban kezdett fellépni. Zenéjét négy…
Ezeket is érdemes megnézni
A háború emlékei Szarajevóból
Az egykori katonai csoda – Željava
A szarajevói merénylet
-
A boszniai posta története
Október 9-e, a Posta világnapja alkalmából egy rövid kitekintés a boszniai posta történetére. Már az ókori rómaiak idejében is szállítottak ezen a területen üzeneteket és árukat a Boszniát Pannóniával összekötő úgynevezett „római úton”, majd később a Dubrovnikból a Gabela melletti Luka Drijevába vezető „neretvai úton”. Postaszolgáltatás a török uralom idején Az oszmán korban, különösen a 19. század második felében, a postai és kereskedelmi forgalom a karavánútvonalakat követve zajlott. Ezeket a Bosznia és Isztambul közötti postai összeköttetéseket más országok, például Ausztria és Franciaország is használták. Ezért Szarajevóban létrejött az úgynevezett Francia posta is, amelyet a Fraissinet kereskedelmi vállalat üzemeltetett. 1813-ban “Bosna Saray” bélyeggel ellátott levelet küldtek Szarajevóból Lyonba. Ez a postai…
-
Trappista sajt a kolostorból a császári asztalra
Sokan szeretjük a trappista sajtot. De vajon tudjuk-e honnan származik? Tudjuk-e, hogy az első trappista sajtokat szerzetesek készítették? Hogy a titkos receptjét egy francia kolostorban őrzik? Hogy a titok kizárólag szájról szájra öröklődik? Kolostoralapítás Banja Luka Bosznia-Hercegovina második legnagyobb városa, a boszniai Szerb Köztársaság fővárosa. Az ország ötszáz éves török uralma alatt a bosnyák pasa székhelye volt. Ide, a város melletti Delibašino Seloba érkezett 1869. június 21-én egy hosszú, fekete szakállú osztrák férfi, Franz Pfanner trappista szerzetes hat társával, és megalapította a trappista kolostort. Persze nem volt ilyen egyszerű. Franz Pfanner, születési nevén Franz Wendelin, 1825. szeptember 21-én született Ausztria nyugati részén Langenben, egy nagyon szegény családban. Padovaban filozófiát, Brixenben…
-
Az egykori Jugoszlávia titka 280 méterrel a föld alatt
Nézem a Hadházy Ákosnak a hatvanpusztai földalatti bunkerról feltett képeit, és eszembe jut egy régebbi írásom az egykori jugoszláv elnök, Joszip Broz Tito szinte paranoiás félelméről a harmadik világháborútól. A hidegháború alatt anyagi és emberi erőforrásokat nem kímélve elképesztő katonai építkezések folytak teljes titokban. Mert az autokrata vezetők hűséges kísérője a paranoia. Atombunker 280 méterrel a föld alatt A Željava földalatti repülőtérhez hasonlóan Tito atombunkere is Bosznia-Hercegovina területén, Konjič mellett található a hegyekben. Tito érzelmi okokból választotta a helyszínt. Bízott a bosnyákokban, a II. világháború idején három évig bujkált a partizánokkal a boszniai hegyekben. Sok évvel később gyakran tért vissza vadászni. Az építkezést teljes titokban, 26 éven keresztül – 1953…
-
A szarajevói repülőtér háború utáni megnyitása a polgári forgalom előtt
1996. augusztus 16-án a boszniai háború, Szarajevó négy éves ostroma miatti többéves zárva tartás után a repülőtér újra megnyílt a polgári forgalom előtt. A megnyitó ünnepségen részt vett Bosznia-Hercegovina akkori elnöke, Alija Izetbegović és Warren Christopher, az Egyesült Államok külügyminisztere. Az ostromlott város repülőtere A boszniai háború kezdetén a repülőteret a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) ellenőrzése alá helyezték. Amikor a rendszeres járatok leálltak, mintegy 30 000 embert evakuáltak, főként nőket és gyerekeket, az ostrom elől menekülő szerb katonatisztek házastársait, gyermekeit, illetve külföldieket. Ebben az időszakban érkezett meg az első humanitárius segély az Egyesült Államokból és Franciaországból. A jugoszláv néphadsereg távozása után a repülőtér a boszniai szerb hadsereg félkatonai egységeinek kezére került,…
-
Dezertáló pilóták a szigorúan őrzött katonai objektumból
Željava, más néven 505-ös objektum, egy földalatti repülőtér a Plješevica-hegy alatt, közvetlenül a horvát-bosznia-hercegovinai határon. Az egykori Jugoszláv Néphadsereg (JNA) bázisa volt 1968-1992 között. A titokzatos földalatti objektum Építése és működése évtizedei alatt titokzatosság övezte. Azt lehetett tudni, hogy létezik, de szinte semmilyen felvétel vagy fénykép nem készült róla. Az objektumot kisebb svéd földalatti bázisok mintájára építették. Svédország, Finnországhoz hasonlóan, a decentralizált és földbe ásott repülőterek koncepcióját dolgozta ki a Szovjetunió esetleges támadását kivédendő. Úgy tartották, hogy a sáncolás nemcsak a hagyományos fegyverek, hanem a nukleáris fegyverek ellen is nyújt részleges védelmet. Mivel Svédország nem volt NATO-tag, lehetséges volt a katonai együttműködés Jugoszláviával, és ezek az elképzelések a balkáni országba…
-
Három szultánt szolgált a boszniai származású nagyvezér
Emlékeztek Ibrahim pasára a Szulejmán török sorozatból? A filmben többször is említette boszniai származását. A történelmi személy, akiről a filmbeli alakot mintázták, Mehmed Sokolović pasa, aki élete során három szultánt is szolgált. Nagyvezér egy kicsi faluból A jelenlegi Boszniai Szerb Köztársaság területén lévő kis falu, Sokolovići, több nagyvezért, pasát, béget adott az Oszmán Birodalomnak, mint bármelyik más település a Balkánon. A boszniai falucska leghíresebb szülötte Mehmed Sokolović pasa, aki 1505-ben Bajica Nenadić néven, a történelmi források szerint szerb ortodox keresztény vallásúként látta meg a napvilágot. 15 éves korában elszakították a szüleitől, hajóval a mai Edirnébe vitték, ahol az oszmán hadsereg elit alakulatában janicsárnak képezték ki. Bevált gyakorlat volt abban az…
