-
Mega-alagút Boszniában: a régió legmerészebb építkezése
Bosznia-Hercegovina hegyvidéki tájai évszázadok óta jelentős próbatétel mind az utazóknak, mind a mérnököknek. Most egy olyan vállalkozás vette kezdetét, amely alapjaiban írja át a régió közlekedési térképét. A Prenj-alagút megépítése nem csupán egy újabb szakasz az 5C korridoron. Az ország történetének eddigi legnagyobb, legdrágább és legösszetettebb mérnöki kihívása, valódi mérnöki bravúr. A Szarajevót és Mostart összekötő szakaszt évek óta “lehetetlen” küldetésként emlegetik a rendkívüli domborzati viszonyok és a projekt körüli bürokratikus akadályok miatt. A jelenlegi, a Neretva-völgyön át kanyargó, kétségtelenül lélegzetelállító út lassú és nehézkes. Az új mega-alagút ígérete valódi közelségbe hozza a modern, gyors észak-déli összeköttetést. Európa egyik legmélyebb alagútja – 1,3 kilométerrel a sziklák alatt A Prenj-alagút technikai…
-
Misszionáriusok és bőrlabdák: A balkáni futball története
A jelenleg zajló labdarúgó világbajnokságon két egykori jugoszláv tagköztársaság, Horvátország és Bosznia-Hercegovina nemzeti válogatottja is kiharcolta a részvételt. Úri passzió, nem munkássport A futball európai térhódítása során egy különös társadalmi mutáció ment végbe. Míg Nagy-Britannia, Hollandia és Belgium kikötővárosaiban, a skandináv országokban, Észak-Németországban a foci a bányászok és gyári munkások sportja volt, egyfajta szelep a kemény fizikai munka után, addig a kontinens belseje felé haladva a játék „polgárivá” vált. A munkásosztálynak esélye sem volt a sportolásra: a napi 17 órás munkaidő után az életben maradás volt a cél, nem a kikapcsolódás. Ezzel szemben a helyi polgárság és a felső középosztály fiataljai – ellentétben brit kortársaikkal, akik a konzervatív vadászatot vagy…
-
Egy szisztematikus etnikai tisztogatás előjátéka: május 31, Prijedor fehér szalagjai
Május 31-e a Fehér Szalag Napja. 1992. május 31-én az észak-nyugat-boszniai kisvárosban, Prijedorban a nem szerb lakosságnak elrendelték, hogy fehér lepedőkkel jelöljék meg házaikat, és fehér szalagot viseljenek a karjukon. Borzalmas előjátéka volt ez a szisztematikus etnikai tisztogatásnak, haláltáboroknak és 3176 civil, köztük 258 nő és 102 gyermek meggyilkolásának. Ezen a napon Bosznia-szerte, és a világ számos városának utcáin, házain jelennek meg a fehér lepedők, fehér zászlók, fehér szalagok. Ami 1992-ben a kirekesztés és a megalázás eszköze volt, az mára a dac, az emlékezés és a fasizmus, valamint a történelmi revizionizmus elleni küzdelem globális szimbólumává nőtte ki magát. Voltak előzmények A prijedori bűncselekmény nem egyik napról a másikra történt. A…
-
Mudzsahedek Boszniában
Az egyik poszt alatt egy kommentelő megjegyezte, hogy olvasna a boszniai mudzsahedekről. Nos, előkerestem a régi jegyzeteimet. A mudzsahedek érkezése Boszniába A boszniai háború alatt, 1992-1995 között iszlám fundamentalisták, mudzsahedek érkeztek az országba. Az első „szent harcosok”, vagy „iszlám önkéntesek” már 1992. februárban megérkeztek. Iráni mudzsahedek voltak az elsők, őket követték harcosok Szaúd-Arábiából, Palesztinából, Jordániából, Jemenből, Afganisztánból, Katarból. A legnagyobb katonai tapasztalattal és tudással rendelkezők Egyiptomból, Algériából, Marokkóból és Tunéziából érkeztek különféle csatornákon nyugati titkosszolgálatok segítségével. Az érkezésük jól szervezett volt. Zágrábon és Spliten keresztül humanitárius segélykonvojjal jutottak el a gyűjtőközpontokba Travnikba és Zenicára. Többségük 1992-ig a lábát sem tette európai földre, nem is hallott, semmit nem tudott Boszniáról. Nemcsak…
-
Amerikai befektetők Szarajevó és Mostar repülőtereinek üzemeltetéséért
Bosznia-Hercegovina és Montenegró az a két nyugat-balkáni ország, amely még nem adta koncesszióba vagy magánkézbe fő repülőtereit. Ez Boszniában a közeljövőben változni látszik. A Föderáció Közlekedési és Kommunikációs Minisztériumában „közérdekű vizsgálat” fázisában van az amerikai AAFS Infrastructure Energy LLC ajánlata, akik átvennék a szarajevói és mostari repülőtér irányítását. A szarajevói repülőtér Bosznia-Hercegovina Föderáció kormányának tulajdonában van. A mostari repülőtérre vonatkozó ajánlatot továbbították Mostar városának, mivel a regionális repülőteret ők üzemeltetik. Mit ajánlanak az amerikaiak? Az AAFS javaslata a szarajevói repülőtér koncesszióba vétele 30 évre, további 20 évre történő meghosszabbítási lehetőséggel. A pályázó kijelentette, hogy az első öt-hét évben körülbelül 250 millió eurót tervez befektetni szakaszosan. Az amerikaiak belépése több…
Ezeket is érdemes megnézni
A szarajevói villamos meséje
Taps nélküli ugrás a mostari Öreg-hídról
Oscar-díjra jelölték a bosnyák rendezőnő filmjét
-
Hétvégi orvvadászok: Szarajevó szafari
A német Der Spiegel magazin is terjedelmes cikkben írt a boszniai háború alatti „embervadászatról”. Idézik Guido Salvini nyugalmazott olasz bírót, aki Ezio Gavazzeni újságíróval együtt pert indított egy milánói bíróságon ismeretlen személyek ellen aljas indítékból elkövetett gyilkosság miatt. „Az, hogy valami kimondhatatlan dolog történt Szarajevóban, hogy hobbivadászok szórakozásból lőttek ott embereket, minden kétséget kizáróan fennáll. Számos különböző forrásnak köszönhetően efelől már nincs kétség” – mondta Salvini egy televíziós interjúban. A Spiegel állításokat idéz Gavazzeni könyvéből, amelyek „230 olaszról, valamint számos franciáról, belga és osztrákról” beszélnek, akik állítólag részt vettek civilek meggyilkolásában”. Figyelmeztetés a másik oldalról Naser Husić, a Boszniai-Hercegovinai Hadsereg egykori tagja a háború alatt Grbavica kerülettel szemben állomásozott. „Különösen…
-
A böjti hónapot lezáró ünnep – a bajram
Sok minden más volt Szarajevóban, mint itthon. Más kultúra, más szokások. Ismerkedtünk, tanultuk, tiszteletben tartottuk. Különleges élmény volt az első ramadan, a kígyózó sorok látványa napnyugta előtt a pékségeknél somunra várva, az első iftar és az első bajram. A böjti hónapot lezáró háromnapos ünnep a ramadan kezdetéhez hasonlóan az Újhold első megpillantásával kezdődik, ezért ugyanúgy országonként földrajzi fekvésüktől függően változó. Ha a hold nem látszik, akkor a böjti hónap harminc napig tart. A bajram kezdetét hivatalosan bejelentik a mecsetekben és a médiákban. Bosznia-Hercegovinai Iszlám Közössége naptára szerint a bajram első napja ebben az évben március 20., péntek. Az egyik legfontosabb iszlám ünnep A bajram az egyik legfontosabb iszlám ünnep, a…
-
1992. március 2.: Szarajevó ostromának főpróbája
Az ország függetlenségéről szóló népszavazás utáni napon, 1992. március 2-án olyan napra virradt Szarajevó lakossága, ami a következő négy év kegyetlen mindennapja lett. Barikádok árnyékában ébredtek. Ez volt az a nap, amikor megkezdődött a hadviselés modern történetének leghosszabb ostromának főpróbája. Kitervelt stratégiai katonai művelet Bosznia-Hercegovina fővárosa megbénult. Minden forgalom leállt, az üzletek bezártak, közvetlenül a teherautóból árulták a kenyeret azoknak, akik kimerészkedtek az utcára. A jelentések drámaiak voltak. A Szerb Demokrata Párt (SDS) közleményt adott ki, amelyben azt állította, hogy a barikádokat válaszul emelték Nikola Gardović előző napi baščaršijai meggyilkolására. Az akkori Bosznia-Hercegovina Köztársaság politikai vezetése azonban másképp vélekedett. Az SDS-t vádolták a blokád megszervezésével. A köztársaság elnöksége egyhangúlag elítélte…
-
Bosznia-Hercegovina függetlenségének napja
Március elseje nemzeti ünnep Bosznia-Hercegovinában az 1992. február 29-én és március 1-jén szervezett népszavazás emlékére, amelyen Bosznia-Hercegovina állampolgárainak túlnyomó többsége Bosznia-Hercegovina független államként való létrehozását választotta. „Támogat Ön egy szuverén és független Bosznia-Hercegovinát, egy olyan államot, ahol az állampolgárok egyenlőek, Bosznia-Hercegovina népe – muszlimok, szerbek, horvátok és más nemzetek tagjai – élnek ott?” Ez a kérdés szerepelt a függetlenségi népszavazás szavazólapján. Annak ellenére, hogy a jelenleg háborús bűnökért elítélt Radovan Karadžić vezette Szerb Demokrata Párt (SDS) akadályozta a népszavazás végrehajtását, a népszavazás sikeres volt. A bosnyákok és horvátok részt vettek a népszavazáson, és a függetlenségre szavaztak. A szerbek többsége nem vett részt, mivel azt akarták, hogy Bosznia-Hercegovina mindenáron a Szerbia…
-
Aki bebizonyította, hogy a kulturális örökség elpusztítása háborús bűncselekmény
A Szarajevói Egyetem Keleti Intézete bejelentette, hogy 2026. február 9-én, 79 éves korában elhunyt András Riedlmayer művészettörténész. Kulcsszerepet játszott a könyvtárak, levéltárak és vallási helyek pusztulásának dokumentálásában a Bosznia-Hercegovina és Koszovó elleni háború során. Ki volt Riedlmayer? Budapesten született 1947-ben, a családjával 1956-ban az Egyesült Államokba emigrált. Chicagóban telepedtek le, az egyetemen történész diplomát szerzett, ezután Fulbright-ösztöndíjasként a Közel-Keleten és a Balkánon utazott és tanult. Posztgraduális diplomát szerzett a Princeton Egyetemen és a Simmons College-ban. Az Oszmán és Török Tanulmányok Egyesületének elnöke volt, az Iszlám Kéziratok Egyesületének igazgatótanácsában és a Közel-Keleti Könyvtárosok Egyesületének tisztségviselőjeként is tevékenykedett. A Harvard Egyetem Aga Khan Programján belül az Iszlám Építészeti Dokumentációs Központ igazgatója volt.…
