-
A szarajevói olimpiai múzeum
Amikor Szarajevóban Ágiért mentem a Prva Bošnjačka gimnáziumba, az autóval mindig az olimpiai múzeum előtt kialakított kis parkolóban várakoztam, és nap, mint nap karnyújtásnyira volt tőlem a háború pusztítása. Néztem a gyönyörű monarchia korabeli épületet, a beszakadt tetőt, a kiégett belsőt és összeszorult a szívem. Láttam tanítás után kirajzani a diákokat, akiknek többsége a városban élte át a hároméves ostromot, biztos olyan is volt közöttük, akit a rombolás előtt a szülei elvittek a múzeumba. Három éve voltam utoljára Szarajevóban, és szomorúan láttam, hogy a múzeumot sok más rombadőlt épülettel ellentétben, nem újították fel, de most örömmel olvastam, hogy október 8-án ünnepélyesen átadták az újjáépített múzeumot. A Petrarkijina utcai villakomplexum a…
-
Kérdőjelek a zágrábi lövöldözés kapcsán
Sorjáznak a kérdések a horvát médiában, a közösségi hálón, hogy történhetett meg a hétfői lövöldözés Zágrábban a Szent Márk téren? Mi volt Daniel Bezuk tettének indoka? Hogyan és hol szerezte a fegyvert? Egy kalasnyikovval felfegyverkezve hogyan jutott el háborítatlanul az ország legfontosabb intézményeivel – kormányzati épület, parlament, alkotmánybíróság – körülvett térre? Volt-e segítője? Jött-e vele valaki, látta-e valaki, hogy automata puska van nála? Ha a rendőrségnek vannak is válaszai ezekre a kérdésekre, azokat a közvéleménnyel egyelőre nem osztják meg. Nagyon kevés információt adnak arról, hogy hol tart a vizsgálat, így szakértők, újságírók, ismerősök és ismeretlenek találgatnak, hogy mi vezetett el odáig, hogy a mindössze 22 éves Daniel Bezuk egy automata…
-
Repülőgép katasztrófa Krk szigeten – A hetvenes évek légibalesetei a volt Jugoszláviában
A halálos áldozatok számát tekintve a második legsúlyosabb légiszerencsétlenség a horvát légtérben 1971. május 23-án 19.45 perckor történt Krk szigeten, Omišalj repülőterén. Leszállás után kigyulladt a JAT TU-134A típusú repülőgépe, a 76 utasból egy, a személyzet hét tagjából négy maradt életben. Az Aviogenex charter céghez tartozó YU-AHZ lajstromjelű repülőgép helyi idő szerint 16 óra 33 perckor szállt fel Gatwickről. A járaton a belgrádi Jugoturs szervezte 72 fős brit turistacsoport, egy zágrábi egyetemista és Josip Pupačić ismert horvát költő, egyetemi tanár utazott a feleségével és ötéves kislányával. Az út Londonból eseménytelenül telt egészen Rijekáig, ahol erős viharba kerültek. Körülbelül 4 kilométerre Omišalj pályaküszöbtől, körülbelül 300 méteres magasságban a gép erős…
-
Győzelem vagy puccs volt?
Húsz évvel azután, hogy Slobodan Miloševićet október 5-én elzavarták a hatalomból, Szerbiának hasonló, ha nem ugyanazokkal a problémákkal kell szembenéznie, mint két évtizeddel ezelőtt: törékeny demokratikus intézmények, intoleráns közbeszéd, kibékíthetetlen politikai megosztottság, az 1990-es évek óta megoldatlan nemzetiségi viták. Ha bármi hasonlóság van a magyar és a szerb társadalom előtt álló kihívásokban, az talán nem véletlen. Visszatértek a hatalomba a kilencvenes évekbeli, Miloševićhez közeli emberek, elemzők szerint most éppúgy, mint 2000-ben, olyan a helyzet, amiben szinte lehetetlen rendes választásokon kormányt váltani. Dubravka Stojanović történész, Dimitar Bechev, az észak-karolinai egyetem professzora és Leonard Cohen, a kanadai Simon Fraser egyetem emeritus professzora beszélgettek a Szabad Európa Rádióban a jelen Szerbiájáról. A 2000.…
-
A nap, amikor egy diktatúra véget ért
Nincs ember Szerbiában, aki ne tudná megmondani, hol volt 2000. október 5-én. Mindenkinek megvan a maga története, a maga emlékei. Húsz évvel ezelőtt 2000. október 5-én véget ért Slobodan Milosević uralma. Szeptember 24-én általános választások voltak, amin államelnököt, a szövetségi parlament képviselőit és helyhatósági képviselőket választottak. Az ország alig egy évvel volt a NATO bombázások, két évvel a koszovói és öt évvel a boszniai háború vége után. A választás napján az ellenzéki koalíció, a DOS, amit 18 párt és egyesülés közösen hozott létre azon év januárban, minden szinten győzelmet hirdetett, ezzel szemben a Milosević vezette Szerbiai Szocialista Párt és felesége, Mirjana Marković Jugoszláv Baloldal koalíciója csak a helyhatósági választásokban…
Ezeket is érdemes megnézni
Srebrenica emlékére
Élete végéig börtönben marad Ratko Mladić
Padlóra küldik a Croatia Airlinest?
-
Légiutaskísérő a Guinness rekordok könyvében – A hetvenes évek légibalesetei a volt Jugoszláviában
1972. január 26-án történt a JAT egyik legnagyobb légikatasztrófája. A Stockholmból Zágrábba tartó 367-es járat DC-9-es típusú repülőgépe az akkori Csehszlovákiában, Srpska Kamenica falu közelében 10 050 méterről lezuhant a havas hegyekbe. A zuhanást egyedül a 22 éves légiutaskísérő Vesna Vulović élte túl, a 23 utas és az ötfős személyzet többi tagja életét vesztette. A gép pontosan 16.00 órakor indult Koppenhágából, a járat kapitánya a légitársaság DC-9-es típusfőpilótája, Ludwig Razdrih volt. A robbanás 17.05 perckor történt. Hideg téli délután volt, a csöndes csehszlovák faluban a hatalmas robajra kirohantak az emberek az utcára és csak hallgatták a tompa puffanásokat. Holttestek zuhantak a házak tetejére. Vesna a hóval borított hegyoldalra esett, testét…
-
Az ötvenes évek légibalesetei az egykori Jugoszláviában
A második világháború utáni első nagyobb repülőgép esemény a volt Jugoszlávia területén 1947. szeptember 27-én történt. A korábban a katonaságnál használt Li-2-es típusú repülőgép Belgrádból Podgoricába (akkor Titográd) repült. Vasa Vračarević kapitány oktató volt a légierőnél. A belgrádi felszállás után a sűrű köd és az erős szél ellenére folytatta útját Podgoricába, ahol az idő még rosszabb volt. Minden irányból villámlott, a szél egyre erősödött, rádiókapcsolat nem volt, minden arra mutatott, hogy vissza kell fordulni Belgrádba, ám a kapitány attól tartott, ha ezt teszi, nevetség tárgya lesz a kollégák, a főnökök között, hogy ez alapján fogják minősíteni a munkáját. Ezért a józan ész ellenére folytatta a repülést, a gép a Rumija…
-
A focista és a szarajevói könyvtár
Nem hiszem, hogy sokat tévedek, ha azt gondolom, hogy az egész világ elborzadva nézte azokat a képeket, amik a boszniai háború egyik legnagyobb veszteségét mutatták, a szarajevói Vijećnica, a nemzeti és egyetemi könyvtár lángokban álló épületét. 1992. augusztus 25-26 éjszaka több mint kétmillió könyv, újság, térképek, folyóiratok, pótolhatatlan dokumentumok semmisültek meg. Az épületben tárolt értékek kilencven százaléka. A szarajevóiak a város ikonikus épületének felgyújtásán túl döbbenten álltak azelőtt, hogy a Szerb Köztársaság hadseregének a várost bombázó egységét Tomislav Šipčić vezérőrnagy, hadtestparancsnok irányította. Šipčić 1960-ban érkezett Szarajevóba a dél-boszniai Bilećaból és igazolt Bosznia-Hercegovina minden bizonnyal leghíresebb labdarúgó klubjába, a Željezničarba. Középpályásként lett játékostársa a legendás focistáknak, köztük Ivica Osimnak. Rövid ideig…
-
A volt Jugoszlávia legsúlyosabb légikatasztrófája
Negyvennégy évvel ezelőtt, 1976. szeptember 10-én a horvátországi Vrbovec felett tízezer méter magasban összeütközött két repülőgép, az Inex-Adria Aviopromet DC-9-es és a British Airways Trident 3B típusú gépe. A katasztrófában mindkét gép valamennyi utasa és személyzete, összesen százhetvenhatan életüket vesztették. A BA476-os járata a Heathrow-ról repült Istanbul Atatürk repülőtérre, fedélzetén 54 utassal és kilencfőnyi személyzettel. Az Inex-Adria JP550-es járata Splitből tartott Köln-Bonn repülőterére 108 utassal és ötfős személyzettel. Jože Krumpak kapitány reggel 9.48 perckor szállt fel Splitben a többségében nyugat-német állampolgárságú nyaralókkal, és alig fél órával később bekövetkezett az európai légikatasztrófák egyik legsúlyosabbika. „Jó napot, Zágráb, itt a BeaLine 476” – jelentkezett be a brit Trident 3 repülőgép pilótája. Az…
-
Ukrán békefenntartók a boszniai háborúban
A srebrenicai mészárlással összefüggésben kevesen vannak, akik ne hallottak volna az ott állomásozó holland békefenntartókról. Milyen szerepük volt abban, hogy a város eleste után több mint nyolcezer muzulmán férfit és fiúgyermeket megöltek, hogy tízezreket üldöztek el otthonukból a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének katonái? Tehettek volna ellene? Lehetett volna másként? Nem tudom erre a választ, de a hasonlóan veszélyeztetett helyzetben lévő žepai enklávéban szolgálatot teljesítő ukrán békefenntartók máshogy jártak el. Az ENSZ békefenntartó erői 1992 júniusban érkeztek Szarajevóba, a nemzetközi szervezet 1993 tavaszán ún. „biztonságos zónákat” alakított ki a kelet-boszniai Srebrenica, Žepa és Goražde enklávékban. A žepai biztonsági zónát ukrán békefenntartók felügyelték. 1992. július 15-én érkezett az ukrán kontingens Boszniába, az…
