-
Rakétákkal támadták az Oslobođenje székházát
Ezen a napon, 1992. május 29-én gyújtották fel Szarajevó egyik ikonikus épületét, az Oslobođenje székházát a szerb állásokról indított rakéták. Először, de nem utoljára. A valaha modern irodaépület hirtelen ott találta magát mindössze 50 méterre a frontvonaltól, a mesterlövészek, a gránátok, rakéták kereszttüzében. A támadások hónapokig folytatódtak. A szerbek nem titkolt szándéka volt ellehetetleníteni, akadályozni minden média működését, megjelenését Boszniában. Az épület összeomlott, de az emberek, az újságírók maradtak. Másnap reggel 6 órakor a címlapon a lángoló épülettel megjelent a lap ezzel a főcímmel: az „Oslobođenje megy tovább!”. Három hónappal később, augusztus 29-én újabb támadás érte az épületet, a tűz következtében leomlott az egyik tornya, majd két héttel később ledőlt…
Ezeket is érdemes megnézni
Szarajevó szimbóluma, a Vijećnica
A szarajevói jogi fakultás minden vezetője nő
Születésnapos a szarajevói repülőtér
-
Megfigyelnek. Lehallgatnak.
Azt írják a lapok, hogy az igazságügyminiszter április közepéig 499 esetben adott engedélyt a titkosszolgálatoknek, hogy valakit tudta nélkül akár rejtett kamerával is megfigyeljenek, lehallgassanak, a lakását titokban átkutassák, vagy hogy éppen a leveleit elolvassák. és akkor még nem beszéltünk a bíróságok által kiadott határozatokról, vagy azokról az esetekről, amihez elég a szakszolgálat főigazgatójának engedélye. Emberek százait követik titkosszolgálati eszközökkel az országban. Békeidőben. Arról nem szólnak a hírek, hogy miért kellett ennyi esetben kihagyni a bíróságokat? Elfogadom a lehallgatás, megfigyelés szükségességét, ha az alaposan megindokolt, annak elkerülhetetlensége minden oldalról megerősített, és arra az engedélyt a bíróság adja ki. Ha ez nincs meg, akkor az ember elkezd gyanakodni. Megfélemlítés? Kicsinyes bosszú?…
-
Város a város alatt. A maribori Luftfahrtwerke Steiermark
Sokan, még maguk a mariboriak sem tudják, hogy a város alatt van a volt Jugoszlávia egyik legnagyobb alagútlabirintusa. Az alagút néhány éve látogatható, a 12 fokos, állandóan nedves alagútba kilencven lépcsőfokon jutnak le 15 méter mélyre az érdeklődők. De mit is rejtett az alagút? Az alagútrendszert a német hadsereg építette a második világháború idején. Eredetileg menedékhelyként szolgált volna a szövetségesek bombázása ellen, később azonban igazi földalatti gyárrá lett. Az építőknek, az ott dolgozóknak szigorúan tilos volt róla beszélni, és hogy ezt ne felejtsék el, a munkakönyv hátsó borítója is erre figyelmeztetett: „Tedd a kezed a szádra és ne beszélj!” A német hadsereg 1941. április 6-án foglalta el Maribort, a Dráva-menti…
-
Menekülhelyzet a Nyugat-Balkánon
A szervezett bűnözés elleni globális kezdeményezés egy jelentést adott ki a közelmúltban a nyugat-balkáni migráció helyzetéről. Nagy piacról beszélünk, a térségben az embercsempészet évente legalább 50 millió euró bevételt hoz az abban résztvevőknek. A „balkáni út” lezárására irányuló erőfeszítések nem hoztak jelentős eredményt. a koronavírus járvány sem zavarta meg jelentősen az illegális forgalmat. Menekültek a “balkáni úton” A „balkáni út” az 1970-es évek óta a kábítószercsempészet, főként a heroin keletről nyugatra irányuló mozgásának hírhedt útja. Korábban is használták embercsempészek, de 2015-től az emberkereskedelem útvonala is. Azóta becslések szerint mintegy másfél millió menekült haladt át a Balkánon többnyire a Közel-Keletről és Észak-Afrikából. Többségük a szíriai háború elől menekült Törökországon és…
Ezeket is érdemes megnézni
Milorad Dodik nem utazhat be Ausztriába és Németországba
Szarajevó szafari
Ukrán békefenntartók a boszniai háborúban
-
Psszt!
Donna Corleone, mondta kajánul tegnap a Laci, amikor elindultunk az Ikea felé. Mondta ezt azért, mert most átmenetileg egy nagy, fekete, sötétített üvegű városi terepjáróval poroszkálunk az utakon. A fényképen a szám elé tett mutatóujj egy kis magyarázatra szorul. A kétezres évek elején Pristinán két „család” osztozott, a Malév vezérképviselője az egyiknek a tagja volt. Laci kinevezésekor persze ezt nem tudtuk, aztán a dolgok szép lassan megvilágosodtak. Hogy a légitársaság képviselője miért éppen pont az az ember lett, azt a szüleimtől sokszor hallott, bár nem mindig alkalmazott „ne szólj szám, nem fáj fejem” elve miatt ennyi év után sem fogom leírni, de ő volt. Történt, hogy egyszer együtt ültek a…
Ezeket is érdemes megnézni
A szarajevói háborús alagút
A mi maléves Zsigulink
A ramadant lezáró ünnep – a bajram
-
Angliai börtönben fogja tölteni büntetését Radovan Karadžić
Hágából Nagy-Britanniába szállítják Radovan Karadžić elítélt háborús bűnöst. Megállapodás született arról, hogy a Srebrenicában elkövetett népirtás miatt életfogytiglani börtönre ítélt boszniai szerb vezető a szigetország egyik börtönébe kerül. “Radovan Karadžić azon kevesek egyike, akit bűnösnek találtak népirtásban. Felelős férfiak, nők és gyermekek lemészárlásáért a srebrenicai népirtásban, és segített fenntartani Szarajevó ostromát, ami civilek elleni támadás volt. Büszkének kell lennünk arra, hogy Nagy-Britannia ott volt a letartóztatásának biztosításától egészen a börtöncellába zárásáig”– mondta Dominic Raab brit külügyminiszter. Hasan Nuhanović egész családját megölték Srebrenicában.“Nem mondhatom, hogy nem érdekel, hogy Karadžić hol tölti a büntetését” – mondta. “Fontosnak tartom tudni a büntetési módszertan különbségeit a hágai és az Egyesült Királyságbeli börtönökben, de…
-
A ramadant lezáró ünnep – a bajram
Sok minden más volt Szarajevóban, mint itthon, más kultúra, más szokások. Ismerkedtünk, tanultuk, tiszteletben tartottuk. Különleges élmény volt az első ramadan, a kígyózó sorok látványa napnyugta előtt a pékségeknél somunra várva, az első iftar és az első bajram. A böjti hónapot lezáró háromnapos ünnep a ramadan kezdetéhez hasonlóan az Újhold első megpillantásával kezdődik, ezért ugyanúgy országonként földrajzi fekvésüktől függően változó. Ha a hold nem látszik, akkor a böjti hónap harminc napig tart. A bajram kezdetét hivatalosan bejelentik a mecsetekben és a médiákban. A boszniai újságok, internetes portálok napokkal előtte tájékoztatnak az ünnep első napjának hivatalos programjáról. A központi ünnepség helyszíne hagyományosan a szarajevói Gazi-Husrev bég dzsámi. Itt tartják a hajnali…
Ezeket is érdemes megnézni
A mostari repülőgépgyár története
A mostari Öreg-híd
Mudzsahedek Boszniában
-
Újra téli olimpia Szarajevóban?
Egy nagyszabású, érzelemdús elképzelés szerint majdnem öt évtizeddel az 1984-es téli olimpia után Szarajevó – legalábbis részben – ismét otthont adhatna az olimpiai játékoknak. Barcelona tervezi benyújtani a pályázatát a 2030-as téli olimpiai játékokra és ennek a projektnek a része lenne Szarajevó. Különleges kapcsolat van a két város között. A boszniai fővárosban sokan emlékeznek rá, hogy 1995-ben, a még megosztott városban Barcelona irodát nyitott a Skenderija-híd mellett, hogy kezelje a tőlük érkező segélyeket. Barcelona városi tanácsa a boszniai főváros újjáépítésének támogatásaként Szarajevót a tizenegyedik kerületévé nyilvánította. Harminc éve testvérvárosi kapcsolatban vannak. Az elképzelés szerint a versenyeket a Pireneusokban, a jeges versenyeket Barcelonában rendezik. A Pireneusok az egyetlen hegyvidéki üdülőhely Európában,…
-
Jugoszlávia első női pilótája a Jumbo balülésében
Nem volt könnyű eljutnia álma megvalósításához Jugoszlávia első női kereskedelmi pilótájának. Karrierje kezdetén valódi szélmalomharcot vívott az előítéletekkel csak azért, mert nő. A kezdetek A szlovén Marjana Dežnak 17 éves korában Lesceben kezdett el vitorlázó repülni, és 1976-ban elhatározta, hogy repülős iskolába megy. Abban az időben csak két pilótaiskola volt, az egyik a JAT akadémia Belgrádban, a másik mindenki más számára Zágrábban. A nagymama kivételével az egész család ellenezte a döntését, apja azt mondta, ha Ljubljanában marad, mindent megkap, ha elmegy Zágrábba, akkor magának kell eltartania magát. A nagymama azonban az apa kijelentésére, miszerint nincsenek nők a repülésben azt mondta: “Mit számít, hogy nincsenek? Itt a mi Marjanánk, ő…
-
Nyolcvan éves Ivica Osim
A legendás boszniai labdarúgó, edző május 6-án ünnepelte nyolcvanadik születésnapját. Jugoszlávia válogatottjának utolsó szövetségi kapitánya 1941. május 6-án született Szarajevóban, 13 éves volt, amikor elkezdett focizni a Željezničar csapatában. Az első felnőtt mérkőzését 1959-ben játszotta az eszéki Proletár Labdarúgó Klub ellen. Kivételes labdakezelése, technikája, könnyedsége miatt nagyon gyorsan a közönség kedvence lett. Tizenegy évet játszott a felnőtt csapatban, 250 mérkőzésen 75 gólt rúgott. 1967-ben Jugoszlávia legjobb játékosának választották. 1970-ben Franciaországba igazolt, ahol több klubban is megfordult, végül 1978-ig, játékos pályafutása végéig a Strasbourgban játszott. 1962-1963-ban az U21 tagja volt, a felnőtt válogatottban 16 mérkőzésen lépett pályára. Tagja volt az 1964-es tokiói olimpiai csapatnak. Öt mérkőzésen négy gólt rúgott. Aktív labdarúgó…
Ezeket is érdemes megnézni
A boszniai háborút lezáró Daytoni megállapodás
Srebrenica
A nap, amikor egész Szarajevóban végetért a háború
