-
Taps nélküli ugrás a mostari Öreg-hídról
A mostari Öreg-híd lerombolásának 31. évfordulójára emlékeztek. Armin Karalić hídugró a háború alatt veszélyt jelző sziréna hangjára pontosan 10.16 perckor ugrott a Neretvába. 1993. november 9-én kétnapos ágyúzás után a horvát hadsereg újabb lövése 10.16 perckor lerombolta az Öreg-hidat. A folyóba zuhant a híd kőboltozata, ami évszázadokon át összekötötte a Neretva két partját. A Hídugrók klubjának elnöke, Lorens Listo elmondta, hogy ez a hagyományos ugrás minden évben ugyanezen a napon, ugyanebben a percben történik. Abban a percben, amikor az Öreg-híd összeomlott. Nincs taps, nincs gratuláció. Emlékezés van, és a Hídugrók klubja így emlékezik. Mert fontos, hogy ne felejtsük el, mit tett a háború Mostarral, ne felejtsük a legsúlyosabb tettet,…
-
Medjugorje – csoda vagy csalás?
Néhány hete Ferenc pápa áldását adta az évtizedek óta vitatott, ámde rendkívül népszerű zarándokhelyre, a boszniai Medjugorjére. A pápa ezt mondta: “Itt az idő, hogy lezárjuk a Medjugorje szellemi jelenségeit övező hosszú és összetett történetet.” A Vatikán hivatalosan elismeri a zarándokhelyet, és „nihil obstat”-ot (lat: semmi akadálya) ad ki. Ez lehetővé teszi Szűz Mária tiszteletét, és ártalmatlannak minősíti a Medjugorje felé vezető zarándoklatokat. Egy zarándokhely, amelyről a katolikusok évtizedek óta vitatkoznak A Mostartól alig 30 kilométerre, a hegyekben lévő kis faluban a legenda szerint 1981. június25-én délután 6 óra körül jelent meg hat helyi fiatalnak – négy lánynak és két fiúnak – Szűz Mária. Ők hatan: Ivanka Ivanković, Mirjana Dragićević,…
-
Tömegturizmus
Miközben Európa-szerte terjed a tömegturizmus elleni tiltakozás, Horvátországban az idei turisztikai szezon miatt aggódnak. A horvátországi “túlturizmus” A tavalyi drágulás miatt Horvátország a Földközi-tenger legdrágább nyaralóhelyeivel került versenybe. Érzékelhető a német turisták számának kismértékű visszaesése és ők adják a beutazók legnagyobb számát. Júliusban Dubrovnik-Neretva kivételével valamennyi Adria-menti megyét kevesebb turista kereste fel. A turizmus részesedése a horvát gazdaságban 11,3 százalék, jóval több, mint az Európai Unió országainak átlaga, ami 4,5 százalék. Nem meglepő, hogy az ország inkább támaszkodik a turizmusra, mint lázad ellene. Azért a zsúfoltság enyhítésére igyekeznek racionális döntéseket hozni. Split napi két nyaraló hajóra korlátozta a kikötést, és megpróbálják róluk elosztani a turistákat. El akarják érni, hogy az…
-
A szerb kormány felszólítja a VINCI-t, hogy “tegyen valamit”
A belgrádi Nikola Tesla repülőtér üzemeltetője, a VINCI Airports az utóbbi hetek problémái miatt arra indította a szerb kormányt, hogy felszólítsa: „tegyen már valamit!”, és ennek érdekében tárgyalást kezdeményez a repülőtér francia vezetésével. Az elmúlt hetekben sorozatos járatkésések voltak a számítógépes szoftverrel, egyebek mellett a check-in szoftverrel kapcsolatos technikai gondok miatt. Szinte minden második nap volt szoftverleállás. Járattörlésre nem került sor, de jelentős késéseket generált, leginkább az Air Serbia járatainál. A közlekedési miniszter úgy nyilatkozott, hogy „a repülőtér koncessziós jogosultjának össze kell szednie magát, és ilyen esetekben tartalék megoldást kell biztosítania. Többször kértünk magyarázatot a VINCI-től az ügyben. A közelmúltban felmerülő problémák elfogadhatatlanok, mivel a VINCI a koncessziós szerződés…
-
Három évtized filmvarázslat – Elkezdődött a 30. Szarajevói Filmfesztivál
Három évtized nem kis jubileum a háború utáni Bosznia-Hercegovinánál gazdaságilag fejlettebb országok, fejlettebb társadalmak számára sem. Harminc év folyamatos munka és eltökéltség eredményeként a dacos, “csakazértis” egykori vállalkozásból Délkelet-Európa legnagyobb, legrangosabb filmfesztiválja lett. Filmesek találkozóhelye Szarajevó négyéves ostromának vége felé, 1995-ben az Obala Művészeti Központ elindította a szarajevói filmfesztivált. A még mindig ostrom alatt álló város olyan fesztiválnak adott otthont, amely a civilizáció összes pozitív értékét tükrözte. A város, amely éppen túlélte hosszú történelmének legsúlyosabb traumáját, úgy döntött, hogy a háború utáni újjáépítés egyik fontos eleme az ország kulturális megerősítése. A szarajevói filmfesztivál tökéletesen illeszkedett ezekhez a törekvésekhez, és rövid idő alatt a háború sújtotta régió legjelentősebb filmeseinek és…
-
Novak Djoković a csúcson
Novak Djoković Párizsban karrierje csúcsára ért. Az olimpiai aranyéremmel feltette a koronát eddigi versenyzői pályafutására. „A legkülönlegesebb érzés. Az eddigi legjobb érzés 2012-ben a londoni olimpia megnyitóján volt, ahol engem ért az a megtiszteltetés, hogy az ország zászlaját vihettem. Most ez az érem felülmúlta mindazt, amit valaha átéltem. Mindent, amit valaha is elképzeltem, reméltem, szerettem volna… Most 37 évesen legyőztem egy 16 évvel fiatalabb játékost, aki megnyerte a Garrost és a Wimbledont. Ez pályafutásom legnagyobb sportsikere – mondta a sajtótájékoztatón. – Ez a sport nagyon sokat adott nekem az életben, vissza akarok fizetni neki. Olyan keményen dolgozom, mint bármelyik fiatal játékos a világon, talán még keményebben is. Éppen ezért…
-
Szarajevó ikonikus villamosai
“A villamos hangja nélkül Szarajevó halott” – mondja Indira Husejnović, a tizenkét női villamosvezető egyike. A Szarajevói Közlekedési Vállalat 1944 óta alkalmaz női villamosvezetőket, mert sok férfi kollégájukat besorozták a második világháború alatt, és néhányan soha többé nem tértek vissza. A szarajevói villamosok évtizedek óta formálják a város arculatát. Egyes modellek, mint a Tatra T3SUCS, még ma is szállítanak utasokat. A legtöbbet a prágai ČKD-Tatra gyárban gyártották, és ritkán még láthatók Kelet-Németországban, például Magdeburgban, Gerában, Görlitzben és Plauenben. Itt is, ott is kultusszá váltak. Európa egyik legrégebbi villamoshálózata Európa egyetlen városa sem kapcsolódik annyira történelmileg a villamosokhoz, mint Szarajevó. A kapcsolat egyik oka, hogy Szarajevóban 1885 óta közlekedik a villamos.…
-
Repültek a „mostari fecskék”
Ha július utolsó vasárnapja, akkor hídugrás Mostarban. Idén 458-dik alkalommal gyűltek össze versenyzők a régióból és nézők távolabbi országokból is. Az ugrásnak több évszázados hagyománya van. Először rögtön az átadás után, 1566-ban ugrottak. „Amikor odafutnak és elrugaszkodnak a hídról, ugranak a folyóba, szinte repülnek a levegőben, mint a madarak, az mindegyikük számára egyfajta akrobatika. Az egyik meredeken ugrik, a másik mintha ülne, felhúzott lábbal, néhányan kétszer, háromszor is ugranak, aztán boldogan kimásznak a vízből, felmásznak a sziklákon, feljönnek a hídra és fogadják az elismeréseket, az ajándékokat, az elsők jutalmát” – írta 1644-ben a kor neves oszmán történész-utazója Evlija Čelebi. A versenyek évszázadok alatt alig változtak, Mostar féltékenyen őrzi ezt a…
-
Megemlékezés a népirtás áldozatairól Srebrenicában és New Yorkban
Július 11-e minden évben emlékezés a srebrenicai népirtásra, tiszteletadás az áldozatoknak, az azonosított áldozatok közös temetése a városka melletti Potočari Emlékközpontban. Idén először az ENSZ-ben is megemlékezést tartottak az 1995. júliusban a boszniai szerb hadsereg támadása után meggyilkolt 8372 srebrenicai muzulmán férfi és fiúgyerek tiszteletére. A megemlékezést Bosznia-Hercegovina állandó ENSZ képviselete szervezte. Az ENSZ közgyűlés 2024. május 23-án határozatot fogadott el, amely július 11-ét a népirtás nemzetközi emléknapjává nyilvánította. A határozatot Németország és Ruanda javasolta, a szöveget Szerbia és Montenegró kivételével az összes volt jugoszláv köztársaság támogatta. A határozat kegyeleti döntés, ami elítéli a népirtás minden tagadását, az elítélt háborús bűnösök dicsőítését. Az állásfoglalás emlékezteti valamennyi államot a népirtásról szóló…
-
Az 1995-ös „halálút” nyomvonalán Srebrenicába
Július 10-én érkeznek Potočariba az idén huszadik alkalommal megszervezett Béke menete résztvevői. A több mint ötezer ember három nappal ezelőtt indult el a gyalogos zarándokútra Nezuk községből, hogy lerója tiszteletét az 1995. júliusi srebrenicai népirtásban meggyilkolt férfiak és fiúk ezrei előtt. A „halálút” nyomvonalán A világ minden tájáról csatlakoznak a Béke menetéhez különböző nemzetiségű, etnikumú és vallású emberek ezrei. A menet Nezukból indul és három nap alatt teszik meg a kicsivel több mint 100 kilométer hosszú utat Potočariba. Július 8-án indulnak és naponta 25-30 kilométert haladnak. A menet ugyanazon az útvonalon halad, amin Ratko Mladić katonái elől menekültek ezrek abban a reményben, hogy elérik a bosnyák hadsereg által ellenőrzött szabad…