A negyedszázada véget ért, közel négy évig tartó szarajevói ostrom ismert és ismeretlen hősei voltak a városvédők mellett a művészek. Ők voltak azok, akik gondoskodtak arról, hogy a városban élők ne veszítsék el teljesen szellemi identitásukat, az ő képeik járták be a világot és hívták fel a figyelmet a kis ország szenvedéseire. A háborúval szembeni ellenállás egyik formája lett a kultúra és a kreativitás. Aktivizálódtak színészek, írók, zenészek, festők. Voltak színházi előadások, koncertek, kiállítások, könyvbemutatók. Úgy dolgoztak, mintha minden új alkotás az utolsó lenne az életben, ami lássuk be, nagyon is reális esély lehetett. A romokon játszó zenészek képei, a tudósítások a zsúfolt színházakban gyertyafénynél játszott háborúellenes előadásokról, a külföldi…

Bosznia-Hercegovina első nőiskolájának alapítója, első női írója, első női tanítója, a női egyenjogúság harcosa volt Hajji Staka Skenderova szerb ortodox apáca. Amikor az írás, olvasás tudománya szinte kizárólag a gazdag férfiak előjoga volt, 1858-ban megnyitotta a Szent Száva lányiskolát Szarajevóban. Megírta A boszniai krónikát (1825-1856), beszélt oroszul és törökül, egy ideig asszisztensként dolgozott a bosznia-hercegovinai orosz konzulátuson. Családja a szerb Prijepolje városból költözött Szarajevóba. Nincsenek pontos adatok arról, hogy mikor született, egyes írások szerint 1828-ban, mások szerint 1831-ben. Legtöbben ez utóbbit fogadják el hitelesnek. Arról sincsenek hivatalos írásos feljegyzések, hogy bármilyen iskolában tanult volna, feljegyzések arról írnak, hogy autodidakta módon tanult meg írni, olvasni. Úgy emlegették, hogy a lány, aki…

Višegrad a boszniai Szerb Köztársaság keleti részén fekvő, festői környezetű kisváros. A 16. században épült hídat Ivo Andrić tette világszerte ismertté a Híd a Drinán című regényével. Ide álmondta és építette Emir Košturica Andrićgradot és ez az a város, aminek környékéről az Oszmán Birodalom legtöbb nagyvezére származott. És ez az a város (igaz, Bosznia-Hercegovinában nem az egyetlen), ahol a háború alatt koncentrációs táborként használt szállodát wellness szállóként üzemeltetik. Egy idegenvezető szerint a Vilina Vlas gyógyfürdő „tökéletes hely egy romantikus estéhez”. Én ebben egyáltalán nem vagyok biztos. A boszniai háború idején, 1992-ben Vilina Vlas parancsnoka Milán Lukić, a Fehér Sasok szerb félkatonai csoport vezetője volt, de ott voltak Arkan és Šešelj…

Amikor Szarajevóban Ágiért mentem a Prva Bošnjačka gimnáziumba, az autóval mindig az olimpiai múzeum előtt kialakított kis parkolóban várakoztam, és nap, mint nap karnyújtásnyira volt tőlem a háború pusztítása. Néztem a gyönyörű monarchia korabeli épületet, a beszakadt tetőt, a kiégett belsőt és összeszorult a szívem. Láttam tanítás után kirajzani a diákokat, akiknek többsége a városban élte át a hároméves ostromot, biztos olyan is volt közöttük, akit a rombolás előtt a szülei elvittek a múzeumba. Három éve voltam utoljára Szarajevóban, és szomorúan láttam, hogy a múzeumot sok más rombadőlt épülettel ellentétben, nem újították fel, de most örömmel olvastam, hogy október 8-án ünnepélyesen átadták az újjáépített múzeumot. A Petrarkijina utcai villakomplexum a…

Nem hiszem, hogy sokat tévedek, ha azt gondolom, hogy az egész világ elborzadva nézte azokat a képeket, amik a boszniai háború egyik legnagyobb veszteségét mutatták, a szarajevói Vijećnica, a nemzeti és egyetemi könyvtár lángokban álló épületét. 1992. augusztus 25-26 éjszaka több mint kétmillió könyv, újság, térképek, folyóiratok, pótolhatatlan dokumentumok semmisültek meg. Az épületben tárolt értékek kilencven százaléka. A szarajevóiak a város ikonikus épületének felgyújtásán túl döbbenten álltak azelőtt, hogy a Szerb Köztársaság hadseregének a várost bombázó egységét Tomislav Šipčić vezérőrnagy, hadtestparancsnok irányította. Šipčić 1960-ban érkezett Szarajevóba a dél-boszniai Bilećaból és igazolt Bosznia-Hercegovina minden bizonnyal leghíresebb labdarúgó klubjába, a Željezničarba. Középpályásként lett játékostársa a legendás focistáknak, köztük Ivica Osimnak. Rövid ideig…