Huszonöt évvel ezelőtt, 1996. március 19-én feloldották a négyéves blokádot Szarajevó egyik legnagyobb kerületében, Grbavicán.  Az 1995. decemberben Párizsban aláírt daytoni békeegyezmény nyomán 1996. február 29-én kezdődött meg az 1425 napig ostrom alatt álló város „felszabadulása”, a szerb katonai erők visszavonulása. Ebben a folyamatban volt az utolsó kerület Grbavica, a Szerb Köztársaság hadserege ezt a területet hagyta el legutoljára. A kerület emblematikus, mindenki által ismert létesítményét, a Željezničar stadionját, népi nyelven a „Kupák völgyét”, pontosabban a nyugati tribünt  1992. május 4-én felgyújtották, a stadion többi részét aláaknázták. A tűzben megsemmisült 316 serleg, amiből 42 a focistáké volt, a többit az akkor 14 klubot számláló Željezničar Sportegyesület más klubjai nyerték el.…

Gondolatok Radovan Karadžić parlamenti felszólalásaiból “Ha háború lesz, annak Szarajevóban kell kezdődni és végződni.” “Szarajevó Centar önkormányzat egész területe szerb föld”. Ilyen és ehhez hasonló kijelentések vannak a Szerb Köztársaság háborús elnökének, a hadseregének legfőbb parancsnokának, Radovan Karadžić háborús bűnösnek parlamenti felszólalásaiban. A „Népirtás jegyzőkönyvei” c. kiadványt a Srebrenica Emlékközpont jelentette meg a közelmúltban. A Szerb Köztársaság parlamentje 1991 és 1996 közötti üléseinek jegyzőkönyveit tartalmazza. Ezek a dokumentumok korábban is nyilvánosak, de szinte hozzáférhetetlenek voltak. A formátumuk nem tette könnyűvé az ilyen tartalmak keresését, és az Emlékközpont megismerve azok tartalmát, fontosnak tartja nyilvánosságra hozásukat.   1992. március 27-én az úgynevezett Szerb Nép Közgyűlésének bosznia-hercegovinai ülésén Karadžić a felszólalásában arról beszélt,…

Szarajevónak 1687-ben 55 000 lakosa, 10 000 háza, 4 000 üzlethelyisége, 117 dzsámija, pravoszláv és katolikus temploma és zsinagógája volt. Amikor Savoyai Jenő 1697. október 25-én megtámadta, az épületek 85 százalékát leromboltatta, a katonái 300 szarajevói lányt elvittek rabságba. Így lett a Habsburg császárság és Magyar Királyság törökverő hőse a boszniaiak legnagyobb ellensége és ezt a címet csak a 20. században tudta tőle elvenni Radovan Karadžić. Bosznia-Hercegovinát az ötszázéves török uralom után 1878-ban a berlini kongresszus döntése az Osztrák-Magyar Monarchia politikai, közjogi irányítása alá helyezte. Az új kormány elhatározta, hogy kaszárnyát épít a hegy tetején a Stari Grad fölött. Nem sokkal az átadási ceremónia előtt jelentették be, hogy az új…

A negyedszázada véget ért, közel négy évig tartó szarajevói ostrom ismert és ismeretlen hősei voltak a városvédők mellett a művészek. Ők voltak azok, akik gondoskodtak arról, hogy a városban élők ne veszítsék el teljesen szellemi identitásukat, az ő képeik járták be a világot és hívták fel a figyelmet a kis ország szenvedéseire. A háborúval szembeni ellenállás egyik formája lett a kultúra és a kreativitás. Aktivizálódtak színészek, írók, zenészek, festők. Voltak színházi előadások, koncertek, kiállítások, könyvbemutatók. Úgy dolgoztak, mintha minden új alkotás az utolsó lenne az életben, ami lássuk be, nagyon is reális esély lehetett. A romokon játszó zenészek képei, a tudósítások a zsúfolt színházakban gyertyafénynél játszott háborúellenes előadásokról, a külföldi…

Bosznia-Hercegovina első nőiskolájának alapítója, első női írója, első női tanítója, a női egyenjogúság harcosa volt Hajji Staka Skenderova szerb ortodox apáca. Amikor az írás, olvasás tudománya szinte kizárólag a gazdag férfiak előjoga volt, 1858-ban megnyitotta a Szent Száva lányiskolát Szarajevóban. Megírta A boszniai krónikát (1825-1856), beszélt oroszul és törökül, egy ideig asszisztensként dolgozott a bosznia-hercegovinai orosz konzulátuson. Családja a szerb Prijepolje városból költözött Szarajevóba. Nincsenek pontos adatok arról, hogy mikor született, egyes írások szerint 1828-ban, mások szerint 1831-ben. Legtöbben ez utóbbit fogadják el hitelesnek. Arról sincsenek hivatalos írásos feljegyzések, hogy bármilyen iskolában tanult volna, feljegyzések arról írnak, hogy autodidakta módon tanult meg írni, olvasni. Úgy emlegették, hogy a lány, aki…