-
Több mint 28 év után búcsúzik a horvát kuna
2023. január elsejétől Horvátország hivatalos fizetőeszköze az euró. 1993-ban döntött arról a parlament, hogy az ország fizetőeszközét horvát dinár helyett kunának fogják nevezni. 1994. május 30-án a nemzeti ünnepen vezették be az új pénzt. Bankjegyeket nyolc címletben, az érméket kilenc címletben. A müncheni Giesecke & Devrient GmbH, később a bécsi Österreichische Banknoten nyomdában és a horvát pénzverdében összesen egymilliárd ötszázhetvenmillió darabot nyomtattak 187 milliárd kuna értékben. Az infláció következtében az elmúlt 11 évben a forgalomban lévő pénz mennyisége megduplázódott. A kuna kivonása a forgalomból A kunát fokozatosan vonják ki, a bankjegyek korlátlanul, az érmék három évig cserélhetők. A megsemmisítés jelentős környezetszennyezéssel jár a bankjegyeken és a védőelemeken lévő színezék miatt.…
-
Szarajevó – Sportoltak a gyerekek
Nem is keveset. Teniszeztek, korcsolyáztak, síeltek. Ez utóbbi kettő itt nem is volt kérdés. Nem lehetett nem kihasználni azt a kivételes lehetőséget, hogy a bosnyák fővárost téli olimpiai létesítmények veszik körül. Szarajevó adott otthont 1984-ben a XIV. Téli Olimpiai Játékoknak, a környező hegyek kitűnő lehetőségeket kínálnak a téli sportok szerelmeseinek. Olimpiai város Amikor mi kint éltünk, 1999-2003 között, ahogy távolabb került a háború, egyre többen hódoltak ismét ezen szenvedélyüknek. És borzasztóan el vannak kényeztetve. Egy órányi autózással több síterep is kényelmesen elérhető. A háború nyomait akkorra még nem sikerült teljesen eltüntetni. A szállodákban turisták helyett még menekültek laktak, a Igmanon a síugró sáncok még romosan árválkodtak. Voltak azonban már használható…
-
Bosnyák gyerekek ajándékai a háború sújtotta Ukrajnába
Szarajevóban több mint kétezer felszalagozott és aláírt csomag készült a háború sújtotta Ukrajnában élő gyerekeknek. Az ajándékozó gyerekek szülei közül sokan emlékeznek az 1992–1995-ös boszniai háborúra, nem kevesen közülük ugyanígy kaptak ajándékot. Ahogyan annak idején Lejla: “1994-ben érkeztek a gyerekeknek szánt csomagok Cazinba. Nagy izgalommal emlékszem arra, hogy mentem a házhoz, ahol kiosztották. A cipősdoboz színes és díszített volt. Higiéniai cikkek, édességek, egy fénykép és egy bizonyos Astrid levele voltak benne. Az ajándék sokáig a mindennapjaim része volt. A fésű és a tükör évekig a kozmetikai táskámban lapult. A zsírkrétát soha nem használtam, sajnáltam, mert nem tudtam, hogy meddig tart a háború, hogy kitart-e a végéig.” A csomagok összekészítésében kis-és…
-
Amikor a szarajevói stadion fölött nem labdák, hanem golyók repültek
A háború sújtotta városokban az emberek igyekeznek a mindennapjaikat kicsit élhetőbbé tenni, akárcsak rövid időre is kizárni a külvilág borzalmait. Nem volt ez másképp harminc évvel ezelőtt Szarajevóban sem, ahol a város Grbavica kerületében lévő stadion felett a labdák helyett a golyók repültek. A városnak két jelentős, rivális labdarúgó klubja van, az FK Sarajevo és a kékek, az FK Željezničar. Utóbbiak otthona a Grbavica stadion. A Željezničar az egyik legrégebbi hagyományokkal rendelkező klub az egykori Jugoszlávia területén. Tavaly ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. Az egyik legnagyobb sikert 1972-ben érte el, amikor megnyerte a „nagy négyes”, a Crvena Zvezda, a Partizan, a Dinamo és a Hajduk által uralt nemzeti bajnokságot. 1985-ben UEFA…
-
Mikor és miért jöttek az oroszok a Balkánra?
Oroszország Ukrajna elleni inváziójának februári 24-i kezdete óta tartó orosz kivándorlási hullám új lendületet vett azután, hogy Putyin szeptember 21-én a második világháború után először elrendelte a mozgósítást. Sokan keltek útra, akik nem akarnak részt venni a háborúban. A célország kiválasztásának fontos előfeltétele a vízummentesség, különösen, mióta az Európai Unió országai szigorították az orosz állampolgárok beutazási feltételeit, és a légi összeköttetés. Belgrád február óta az egyetlen elérhető európai repülőtér Oroszországból. Migráció a Balkán és Oroszország között A Balkán és Oroszország közötti migráció esetenként kétirányú volt, amit a geopolitikai változások, a gazdaság és a háborúk szabtak meg. Szent Száva – akkor Rastko Nemanjić – már a 12. században érintkezett orosz…
-
„Börtönterror” alatt a háborús bűnös Radovan Karadžić
Legalábbis ezt állítja Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság újra megválasztott elnöke. Levelet írt Hágába a Büntetőbíróságok Nemzetközi Fennmaradó Mechanizmusa elnökének, Graciela Gati Santanának. Arra kérte, hogy befolyását felhasználva „hasson oda” a brit kormánynál a Karadžić elleni „börtönterror” megállítására. Az egykori boszniai szerb elnök a Nagy-Britanniához tartozó Wight-sziget börtönében tölti életfogytiglani börtönbüntetését. Dodik szerint nincs indok arra, hogy a büntetésvégrehajtás szerinte rendkívül embertelenül bánjon Karadžić-csal és megtagadja tőle a nemzetközi egyezmények által biztosított alapvető emberi jogokat. Úgy véli, hogy a Mechanizmus elnökének haladéktalanul független bizottságot kell küldeni a Wight-szigetre, hogy személyesen ellenőrizzék, milyen körülmények között tölti büntetését Karadžić, és közvetlenül beszéljenek vele. Dodik biztos abban, hogy beigazolódnak a lelki kimerültségre…
-
Az EX YU nemzeti légitársaságai jelentős hálózatbővítésre készülnek
A volt Jugoszlávia mindhárom nemzeti légitársasága jelentős hálózatbővítést tervez. Air Serbia Az Air Serbia bővíti együttműködését a Turkish Airlines-szal. A Belgrád-Isztambul és az Ankara-Belgrád mellett menetrend szerinti járatokat indítanak Izmir és Belgrád között. A téli szezonban a szerb légitársaság a jelenlegi heti tíz isztambuli járatát tizenhétre emeli. A Turkish Airlines ezen a vonalon napi három járatot üzemeltet. A szerb légitársaság Belgrád mellett heti két járatot indít Isztambulba Kraljevo-Moravából és Nišből. A 2023-as nyári menetrendi időszakban a tervek szerint Belgrád és Isztambul között heti 42 járat közlekedik, amin fele-fele arányban osztozik a szerb és a török légitársaság. New York mellett újabb tengerentúli járatot indítanak heti kétszer Chicagoba, de piackutatásokat végeznek Azerbajdzsán,…
-
Iskola ostrom idején – Szarajevó
A pedagógusok világnapja alkalmával eszembe jutottak a gyerekek szarajevói tanárai, akik közül többen a háború alatt is tanítottak. A boszniai főváros 1992-től 1995-ig tartó négy éves ostroma alatt az iskolák nem működtek, ennek ellenére diákok tízezrei tanultak nem „szabvány szerinti” tantermekben, sokszor életük kockáztatásával. Humanitárius segélyek A háború kitörése váratlanul érte az oktatást. Ott álltak a pedagógusok néhány tankönyvvel, órákra felkészítő anyagokkal, és a diákok néhány füzettel, tollal és könyvvel. Amikor már megindultak a humanitárius segélyszállítmányok, akkor érkeztek tankönyvek, füzetek, ceruzák, egyéb iskolai felszerelések. A hiányok pótlására utcai árusoktól is vásároltak régi tankönyveket. Nem szabványos tantermek A háborús körülmények miatt az Oktatási Titkárság nem ragaszkodott ahhoz, hogy a diákoknak iskolába…
-
A Belgrádi Nagydíj a II. világháború árnyékában
Nyolcvanhárom év után ismét versenyautó dübörgött Belgrád utcáin. A szerb fővárosban a Red Bull Show Run alatt David Coulthard brit Forma-1-es pilóta Sebastian Vettel bajnoki címet nyert RB7-es autójával hajtott az Egyetem tértől a Terazijeig. Nyolcvanhárom évvel ezelőtt Nem sokkal Hitler hatalomra jutása után Németország hatalmas erőforrásokat pumpált a motorsportba. Az Adolf Hühnlein vezette Nemzeti Szocialista Motoros Testület (NSKK) az Auto Uniont és a Mercedes-Benzt évente 500 000 birodalmi márka erejéig finanszírozta. A világ versenypályáit a Silberpfeilen, az Ezüstnyilak uralták, a háború előtti Grand Prix versenyeken 1935 és 1939 között minden Európa-bajnoki futamot megnyertek. 1939-re a háború előszele elérte az autóversenyzést. A szezon elején Mussolini megtiltotta az olasz pilótáknak,…
-
Erzsébet királynő történelmi látogatása Jugoszláviában
II. Erzsébet királynő ötven évvel ezelőtt, 1972-ben Fülöp herceg és Anna hercegnő kíséretében ötnapos látogatáson járt Jugoszláviában. A királynőnek ez volt az első látogatása egy kelet-európai kommunista országban, amiért egyes nyugati médiákban éles kritikával illették. Belgrádban Josip Broz Tito vendégei voltak, aminek kapcsán még tartja magát az a történet, hogy a jugoszláv elnök arra utasított, hogy a szálláshelyként szolgáló Fehér Palota környékén fogják össze a békákat, hogy azok ne zavarják a királynő pihenését. Meglepetésre azonban II. Erzsébetnek ez egyáltalán nem tetszett. – “Nagyon szép itt, de meglep, hogy itt nincsenek békák. Békákat hallgatva nőttem fel, a hangjuk nagyon megnyugtat” – mondta állítólag Titonak, aki ezután visszavonta a parancsot. A beszámolók…