-
Az egykori Jugoszlávia titka 280 méterrel a föld alatt
Nézem a Hadházy Ákosnak a hatvanpusztai földalatti bunkerról feltett képeit, és eszembe jut egy régebbi írásom az egykori jugoszláv elnök, Joszip Broz Tito szinte paranoiás félelméről a harmadik világháborútól. A hidegháború alatt anyagi és emberi erőforrásokat nem kímélve elképesztő katonai építkezések folytak teljes titokban. Mert az autokrata vezetők hűséges kísérője a paranoia. Atombunker 280 méterrel a föld alatt A Željava földalatti repülőtérhez hasonlóan Tito atombunkere is Bosznia-Hercegovina területén, Konjič mellett található a hegyekben. Tito érzelmi okokból választotta a helyszínt. Bízott a bosnyákokban, a II. világháború idején három évig bujkált a partizánokkal a boszniai hegyekben. Sok évvel később gyakran tért vissza vadászni. Az építkezést teljes titokban, 26 éven keresztül – 1953…
-
A szarajevói repülőtér háború utáni megnyitása a polgári forgalom előtt
1996. augusztus 16-án a boszniai háború, Szarajevó négy éves ostroma miatti többéves zárva tartás után a repülőtér újra megnyílt a polgári forgalom előtt. A megnyitó ünnepségen részt vett Bosznia-Hercegovina akkori elnöke, Alija Izetbegović és Warren Christopher, az Egyesült Államok külügyminisztere. Az ostromlott város repülőtere A boszniai háború kezdetén a repülőteret a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) ellenőrzése alá helyezték. Amikor a rendszeres járatok leálltak, mintegy 30 000 embert evakuáltak, főként nőket és gyerekeket, az ostrom elől menekülő szerb katonatisztek házastársait, gyermekeit, illetve külföldieket. Ebben az időszakban érkezett meg az első humanitárius segély az Egyesült Államokból és Franciaországból. A jugoszláv néphadsereg távozása után a repülőtér a boszniai szerb hadsereg félkatonai egységeinek kezére került,…
-
Dezertáló pilóták a szigorúan őrzött katonai objektumból
Željava, más néven 505-ös objektum, egy földalatti repülőtér a Plješevica-hegy alatt, közvetlenül a horvát-bosznia-hercegovinai határon. Az egykori Jugoszláv Néphadsereg (JNA) bázisa volt 1968-1992 között. A titokzatos földalatti objektum Építése és működése évtizedei alatt titokzatosság övezte. Azt lehetett tudni, hogy létezik, de szinte semmilyen felvétel vagy fénykép nem készült róla. Az objektumot kisebb svéd földalatti bázisok mintájára építették. Svédország, Finnországhoz hasonlóan, a decentralizált és földbe ásott repülőterek koncepcióját dolgozta ki a Szovjetunió esetleges támadását kivédendő. Úgy tartották, hogy a sáncolás nemcsak a hagyományos fegyverek, hanem a nukleáris fegyverek ellen is nyújt részleges védelmet. Mivel Svédország nem volt NATO-tag, lehetséges volt a katonai együttműködés Jugoszláviával, és ezek az elképzelések a balkáni országba…
-
Három szultánt szolgált a boszniai származású nagyvezér
Emlékeztek Ibrahim pasára a Szulejmán török sorozatból? A filmben többször is említette boszniai származását. A történelmi személy, akiről a filmbeli alakot mintázták, Mehmed Sokolović pasa, aki élete során három szultánt is szolgált. Nagyvezér egy kicsi faluból A jelenlegi Boszniai Szerb Köztársaság területén lévő kis falu, Sokolovići, több nagyvezért, pasát, béget adott az Oszmán Birodalomnak, mint bármelyik más település a Balkánon. A boszniai falucska leghíresebb szülötte Mehmed Sokolović pasa, aki 1505-ben Bajica Nenadić néven, a történelmi források szerint szerb ortodox keresztény vallásúként látta meg a napvilágot. 15 éves korában elszakították a szüleitől, hajóval a mai Edirnébe vitték, ahol az oszmán hadsereg elit alakulatában janicsárnak képezték ki. Bevált gyakorlat volt abban az…
-
Három évtizeddel a srebrenicai népirtás után még mintegy 1000 áldozat után kutatnak
Nem könnyű olvasmány, talán nem is egy szép, napsütéses nyári napra való. De 1995. július 11-e is szép napsütéses nyári nap volt, amikor a szerb hadsereg Ratko Mladić vezetésével bevonult Srebrenicába és a következő napokban elkövették a második világháború utáni Európa legvéresebb tömeggyilkosságát, a bosnyákok elleni népirtást. 8372 bosnyák férfit és fiúgyereket gyilkoltak meg. Emlékezés a népirtás áldozataira Harminc évvel a tömeggyilkosságok után ezrek gyűltek össze a Srebrenicai Emlékközpontban, hogy megemlékezzenek a népirtás áldozatairól. Közülük idén hetet temettek el. Husein Avdić a fiát temette el. Senajid koporsójában egyetlen csont van, az egyetlen megtalált maradvány. Husein ennek ellenére a temetés mellett döntött, mondván, szüksége van egy helyre, ahol meglátogathatja a…
-
Srebrenica 30 éve – Európa szégyene
Srebrenica. Ezüstváros. 1512-ig a magyar srebrenicai bánság központja. A balkáni háború előtt a virágok városának nevezték. Az 1991-es népszámlálási adatok szerint Srebrenica községnek közel 37 000 lakosa volt. Több mint 27 000 bosnyák, valamivel több, mint 8000 szerb, 18 horvát és 117 egyéb nemzetiségű. Ma kevesebb, mint 5000 ember él itt. Srebrenica ma a művelt Európa egyik szégyenfoltja. A második világháború után ötven évvel megismételődhetett az, amiről azt gondolták, hogy kontinensünkön még egyszer nem fordulhat elő. Ha július, akkor szomorú kötelessége, vállalása túlélőknek, hozzátartozóknak, zarándokoknak Bosznia-Hercegovinában, a Nyugat-Balkánon és szerte a világban, hogy leróják kegyeletüket az 1995. júliusi srebrenicai népirtás áldozatai előtt. Stratégiai célpont Srebrenica Bosznia keleti részén, a szerb…
-
Menetelés a “halálúton” Srebrenicába
Több mint 6000 résztvevő járja végig a körülbelül 100 km hosszú utat, a boszniai Béke menetét, vagy ahogyan inkább nevezik, a Halálutat. Azt az utat, amelyen többezer bosnyák próbálta meg elérni a bosznia-hercegovinai hadsereg ellenőrzése alatt álló tuzlai szabad területet 1995 júliusában. Nezukból Potočariba A menet három napig tart. Július 8-án indul Nezukból és napi 25-30 kilométer megtétele után július 10-én érkezik meg Potočariba. A menetoszlophoz a világ minden tájáról csatlakoznak résztvevők kortól, nemtől, vallástól, nemzetiségtől függetlenül. Az út nehéz, hegyes terepen, sűrű erdőkön át vezet. A szervezők könnyítésként alternatív útvonalat is kijelölnek, emellett pihenőhelyeket állítanak fel, helikopter leszállóhelyeket biztosítanak és garantálják a teljes útvonal aknamentességét. A tizenegy éves szarajevói…
-
Tüntetésre készülnek Belgrádban
Ma este 6 órára nagyszabású diáktüntetést szerveznek Belgrádban. A „Találkozunk a Vidovdanon” elnevezésű rendezvényt a tavaly november óta különböző formában demonstráló egyetemisták hívták össze. Néhány nappal a tüntetés előtt a diákok ultimátumot küldtek a hatóságoknak két követeléssel: június 28-ig írjanak ki rendkívüli parlamenti választásokat, és június 28-án este 9 óráig bontsák le a diákblokádok ellenzőinek, az úgynevezett „tanulni akaró diákoknak” a sátrait, akik három hónapja táboroznak Aleksandar Vučić szerb elnök kabinetje előtt. Készülődés, feszültség A helyzet nem nyugodt, a „tanulni akaró diákok” ugyanerre az estére „irodalmi estet” szerveznek, amire már érkeznek a kormánypárt által szervezett autóbuszokkal, motorosok végtelen sora tart a helyszínre. Ezzel szemben vonattal egyelőre nem lehet a szerbiai…
Ezeket is érdemes megnézni
Gyerek menekültek a balkáni úton
A szerb kormány felszólítja a VINCI-t, hogy “tegyen valamit”
A böjt és az egészség
-
Airbus vs. Boeing
Úgy tartják, hogy a hosszútávú utazásra a legbiztonságosabb a légi közlekedés. Statisztikailag a repülőtérre vezető út is veszélyesebb az utasok számára, mint maga a repülés. Statisztikailag. Ám amikor egy repülőgép lezuhan, és meghal 269 ember, köztük a fedélzeten tartózkodó 242 utasból 241 a közelmúltban az Air India 171-es járatán, a statisztika mit sem számít. Ez volt az első Boeing 787-8-as repülőgép teljes pusztulása. Emberileg bármennyire is tragikus egy ilyen baleset, gazdasági következményei messzemenőek. Mert a költséghatékonyság és a környezetbarát jelleg mellett a személyszállító repülőgép eladásának legfontosabb érve a biztonsága. Élen az Airbus Az amerikai mammutcég évtizedek óta vezető szereplő a polgári repülésben. Az utóbbi években azonban az üzlet hanyatlásnak indult,…
-
A repülést szolgálták 4.
“Egészen közel lakom a repülőtérhez. A 18. kerületben, Vecsés határánál. Itt élek születésemtől kezdve. Számomra a felszálló gépmadarak látványa megszokott kép volt kicsi gyermekkorom óta, csak úgy, mint a repülőtérről jövő ilyen-olyan, hol morajló, hol süvítő zajok, amelyek az éjszaka csendjében még sejtelmesebben hangzanak. Nem beszélve a repülőtérről érkező éjszakai fényorgiáról, ami időnként szintén hozzátesz a hangulathoz. Az itteni életünk megtanította, hogy képesek legyünk megkülönböztetni a zajforrások okait. Egy-egy jól ismert és rutinosan ismétlődő „zajból” pontosan tudjuk, hogy a gép most fordul rá a kifutóra, most éppen bemelegít és hamarosan rákapcsol, majd rohanni kezd a pályán, aztán máris szökken a magasba, és a következő pillanatban már láthatóvá is válik a…
