• Bosznia-Hercegovina,  Egyéb

    A mostari Öreg-híd

    A mostari Öreg-híd a béke, a megbékélés, a remény szimbóluma. Az újjáépített hidat 2004. július 23-án adták át. Építészeti remekmű A híd Bosznia-Hercegovina egyik jelképe, a 16. századi építészet remekműve volt évszázadokon keresztül. Túlélte a török elleni harcokat, a világháborúkat, de nem menekülhetett az esztelen pusztítástól. A horvát-bosnyák háborúban 1993. november 9-én a horvát hadsereg a hidat a Neretvába ágyúzta és súlyosan megrongálta a két végén álló 17. századi tornyokat. 1557-ben a mostari polgárok azt kérték Nagy Szulejman szultántól, hogy kapjanak egy új hidat, mert a régi fahíd, amit még az édesapja, Mehmed Fatiha szultán idejében raktak le, elavult. A hidat a kor neves építész Mimar Hajrudin, az isztambuli Kék…

  • Egyéb

    Kurban bajram a lelki békesség ünnepe

    Ma kezdődik és négy napig tart a muzulmán hívők második legnagyobb ünnepe, a kurban bajram, az áldozati ünnep. A böjti hónapot lezáró ramadan bajram utáni hetvenedik napon, idén a mekkai zarándoklat harmadik napján kezdődik a lelki békesség, a családi együttlét, a rokoni, szomszédi kapcsolatok ápolásának ünnepe. Kedves emlékek ébrednek, a Szarajevóban megélt bajramok emléke, az ünneplőbe öltözött város hangulata, az utcákat betöltő baklava illata. Szigorú szabálya van az ünnepnek: a hajnali ima után a család legidősebb tagjánál gyűlnek össze, kávét és kalácsot fogyasztanak, majd ezután kerül sor a az áldozati állat levágására. A napi első főételt a frissen vágott állat húsából kell elkészíteni, majd a család legfiatalabb tagja a húst…

  • Egyéb

    Mekkai zarándoklat

    A járvány miatt külföldi zarándokokat 2021-ben sem engednek Mekkába. Összesen hatvanezer 18 és 65 év közötti beoltott szaúd-arábiai lakos vehet részt rajta. A koronavírus-járvány előtt átlagosan 2,5 – 3 millió zarándok látogatott Mekkába az ötnapos hadzs alatt. A zarándoklat július 18-án kezdődik, a kurban bajram első napja július 20-a. A története Az iszlám tanításai szerint a Kába és a körülötte lévő tér a Föld és az ember létezése óta szent hely. Az első Kábát Isten sugallatára maga Ádám építette, ez lett az első templom, amelyben a Földön egyedüli Istent imádják. Beitullah-nak (Allah háza) hívták. Később, miután az özönvíz alatt összeomlott és feledésbe merült, Ábrahám és Izmael Isten parancsára újjáépítette. Ezután…

  • Egyéb,  EX-YU,  Horvátország

    Goran Ivanišević halhatatlan teniszező

    2021. július 18-án az amerikai Newportban Goran Ivanišević egykori horvát teniszező a halhatatlan teniszezők közé került, felvették a Tenisz Hírességek Csarnokába. Minden idők legjobb horvát teniszezőjét először 2018-ban jelölték, ám akkor nem kapott elegendő számú szavazatot, az egy évvel későbbi jelölés eredménye Conchita Martínez spanyol teniszezővel együtt azonban már nem volt kétséges, de az ünnepséget a koronavírus miatt 2021-re kellett halasztani.   Ivaniševićet  a legendás John McEnroe mutatta be. Azzal kezdte: „Ő az egyetlen srác a teniszben, aki őrültebb volt nálam. Szeretem Goran Ivaniševićet, sokszor játszottam ellene, sokszor néztem és kommentáltam a mérkőzéseit. Soha nem tudtam, mi fog történni, és még abban sem vagyok biztos, hogy ő tudta. Kiszámíthatatlansága az…

  • Bosznia-Hercegovina,  Repülős

    Szarajevói interjú Váradi Józseffel

    A Klix.ba boszniai internetes portál készített interjút a Wizz Air vezérigazgatójával. Milyen éve volt tavaly a Wizz Air-nek a járvány, a korlátozások és a lezárt határok miatt? A Covid-19 mindenkinek, a légitársaságoknak is gondokat okozott. Egy igazi hullámvasút, nagyon nehéz időszak volt, amikor az összes piacon korlátozások voltak érvényben. A repüléseket is betiltották. Tavaly nyáron 80 százalékos kapacitással dolgoztunk, idén nyáron 100 százalékot értünk el, ami jobb, mint 2019-ben volt. Kevés légitársaság volt olyan helyzetben a világjárvány idején, hogy befektetni tudjon, de nekünk sikerült új piacokat nyitni. Tizennyolc új bázist nyitottunk, többek között Szarajevóban is. Beszereztünk 22 új repülőgépet.   Az egyik legolcsóbb légitársaság vagyunk, és az egyik leglikvidebb vállalkozásunk…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb,  EX-YU

    Huszonéves haditudósító utolsó kiáltása Srebrenicából

    Haditudósítók, újságírók, akik háború sújtotta országokból küldik a híreket a nagyvilágba, hadifotósok, akik életveszélyes körülmények között dokumentálják az eseményeket. Vannak, akiket világszerte ismernek, nagy társaságok munkatársai, és vannak ismeretlen, névtelen hősök. Egy fiatal, huszonéves, kezdő bosnyák újságíró megrázó története, aki nem akart sem hős, sem haditudósító lenni. Nihad  Ćatić, vagy ahogyan mindenki hívta: Nino az újvidéki egyetem filozófia szakán végzett, az egyik legjobb hallgató volt. 1992. áprilisban hazament Srebrenicába, hogy a családjával ünnepelje a bajramot. Az a hónap végzetes volt a boszniai kisváros számára. A Jugoszláv Néphadsereg csapatai Arkan félkatonai egységeivel megtámogatva hatalmas, összehangolt támadást indítottak ellene. A következő hetekben a bombázás, a gyilkosságok, rablás, fosztogatás uralta az ostromlott várost. …

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb,  EX-YU

    Srebrenica – emlékezés az áldozatokra

    Srebrenica. Ezüstváros. 1512-ig a magyar srebrenicai bánság központja. A balkáni háború előtt a virágok városának nevezték, ma a művelt Európa egyik szégyenfoltja. A második világháború után ötven évvel megismételődhetett az, amiről azt gondolták, hogy kontinensünkön még egyszer nem fordulhat elő.  Ha július, akkor szomorú kötelessége, vállalása túlélőknek, hozzátartozóknak, zarándokoknak Bosznia-Hercegovinában, a Nyugat-Balkánon és szerte a világban, hogy leróják kegyeletüket az 1995. júliusi srebrenicai népirtás áldozatai előtt. Több ezren indulnak el gyalog, kerékpárral, motorral különböző helyszínekről, Dubrovniktól Tuzláig, Ljubljanától Zágrábig, hogy fejet hajtsanak és emlékezzenek. Az út hosszú, esetenként többszáz kilométer. A Béke menete egy zarándokút azon az útvonalon, amin 1995-ben Ratko Mladić katonái elől menekültek ezrek abban a reményben, hogy…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb,  EX-YU

    A szarajevói merénylet

    Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét, Chotek Zsófiát 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolta Gavrilo Princip. A trónörökös elfogadta a boszniai kormányzó, Oscar Potiorek tábornok kérését, hogy vegyen részt a Szarajevó környéki hadgyakorlaton, nézze meg Európa első villamosát és látogassa meg a Nemzeti Múzeumot. A látogatás egybeesett a trónörökös pár tizennegyedik házassági évfordulójával. Mivel Zsófia nem volt királyi vér, Bécsben nem engedték, hogy egy autóban utazzon a férjével, de Szarajevóban ilyen tiltásokat és protokolláris előírásokat nem követtek. A látogatás során Zsófia ugyanabban az autóban utazhatott a férjével, ami Ferenc Ferdinánd ajándéka volt az évfordulóra. Korábban nem látogatott ilyen magasrangú vendég Szarajevóba, a biztonság nem volt különösebben szigorú. Az út során a…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb,  EX-YU

    Ferences-rendi templom Szarajevóban

    Szarajevóban vallási hovatartozás nélkül mindenki a sajátjának érzi a Szent Antal templomot a város Bistrik negyedében, a sörgyár tőszomszédságában. A ferencesek népszerűek, hét évszázada vannak Boszniában, és megalapítása óta Szarajevóban. A város ostroma alatt osztoztak a helyiek sorsában, ételt, gyógyszert, ruhát osztottak. Nem meglepő, hogy a ferenceseket “Bosznia őrzőinek” is nevezik. A Szent Antal templom története A Szent Antal templom helyén ugyanilyen néven korábban is templom volt. A szerény méretű, 18 méter hosszú és 9 méter széles épületet 1881-1882-ben építették. Akkor ez volt az egyetlen katolikus istentiszteleti hely Szarajevóban, a Szent Szív katedrális építésének befejezéséig (1889) ez volt a székhelye Josip Štadler szarajevói érseknek. A templom építéséhez használt silány minőségű…

  • EX-YU,  Szlovénia

    Szlovénia függetlenségének 30. évfordulóját ünnepli

    Harminc évvel ezelőtt, 1991. június 25-én este a ljubljanai Köztársaság téren a Szlovénia Volt Jugoszláv Köztársaság zászlaját felváltotta az új szlovén állam zászlója. Az ide vezető út az 1990. áprilisi választásokon kezdődött. Az egész Jugoszláviát jellemző politikai sokszínűsödés először Szlovéniában, a „legnyugatosabb” köztársaságban bontakozott ki. A választáson a köztársasági elnök Milan Kučan  lett, kormányt a hatpárti tömörülés, a DEMOS (szlovén demokratikus ellenzék) kereszténydemokrata jelöltje, Lojze Peterle alakíthatott.   Az új, többpárti parlament még az év decemberében népszavazást írt ki, amin több mint 90 százalékos részvétel mellett a voksolók elsöprő többsége Szlovénia függetlenségét támogatta. A szlovének célja az volt, hogy a népszavazástól számított hat hónapon belül kivívják a köztársaság függetlenségét lehetőleg…