-
A háború emlékei Szarajevóból
Egy szarajevói facebook csoportban találkoztam ezzel a bejegyzéssel. „Végül is PTSD (poszttraumás stressz szindróma) … Az ukrajnai háború ébresztett fel szarajevói háborús emlékeket. Íme néhány: – Egész nap üvegeztük az ablakokat törött ablakokból kiszedett üveggel, amit a fiam hozott a barátaival… este egy gránát esett az épület tetejére, megrázta az épületet és kitörte az egészet. Nem próbálkoztunk. Másnap felragasztottuk az UNHCR fóliáit, és csak a háború végéig szedtük le. – A kilencéves lányom kenyeret sütött (én szolgálatban voltam). A műanyag tálat az ablakba tette, hogy megkeljen a tészta. A tál megcsúszott, lezuhant az utcára, mint egy gránát, majdnem megölt egy embert. – A fiam a romos Holiday Inn-ből elhozott egy…
-
A szarajevói háborús alagút
Amikor 1999-ben kiköltöztünk Szarajevóba, annyit tudtunk a délszláv háborúról, amit a híradók mutattak. Egész más azonban a TV képernyőjén látni, hogy többszáz kilométerre békés otthonunktól házakat rombolnak le, emberek lőnek egymásra, mint fizikális közelségbe kerülni a pusztítással. Helyi barátainktól nem is nagyon mertük kérdezni, hol és hogyan élték át a háborút, akkor beszéltünk csak róla, ha ők kezdeményezték. Egy ilyen beszélgetés alkalmával mesélte a repülőtér egyik vezetője, hogy a reptér dokumentációit az „alagúton” mentette ki a városból. Különösebb jelentőséget nem tulajdonítottam neki, érdekesnek találtuk, aztán mástól is hallottunk a háborús alagútról, a helyén létrejött múzeumról és elhatároztuk, hogy utánajárunk, mi is az. A háború előkészületei 1992-ben a Jugoszláv Néphadsereg fenntartások…
Ezeket is érdemes megnézni
Iskola ostrom idején – Szarajevó
Születésnapos a szarajevói repülőtér
Meghalt a “grbavicai Strauss”, Ivica Osim
-
A balkáni légitársaságok és Oroszország a szankciók szorításában
Az Oroszország elleni szankciók egyik első döntése volt, hogy az Európai Unió felfüggesztette a polgári légiforgalmat Oroszországgal. Elsőként a szomszédos balti országok, és Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Bulgária jelentette be, hogy az orosz gépek ezután kerülőutakra kényszerülnek, de február 28-tól az Unió teljes légterét lezárták előttük. A tiltás minden orosz jogi vagy természetes személy tulajdonában lévő, lízingelt vagy ellenőrzése alatt álló légijárműre vonatkozik. Magasabb költségek, hosszabb repültidő A szankciókhoz az Unión kívüli országok is csatlakoztak, mint Nagy-Britannia, Macedónia, Montenegró vagy Kanada. Voltak járatok, amiket útközben ért a tiltás, egy Rosszija gép Zágrábból Szentpétervárra Szerbián, Észak-Macedónián, Görögországon és Törökországon keresztül, az IL-96-os orosz kormánygép Havannából Moszkvába szinte egész Európát megkerülve Grönland felett…
-
Harmincnyolc évvel ezelőtt kezdődött a XIV. téli olimpia
1984. február 8-án volt Szarajevóban a XIV. Téli olimpia ünnepélyes megnyitója. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1978-ban Athénban döntött arról, hogy az akkor jugoszláviai város kapja a rendezés jogát. Az olimpiai játékok történetében a második szocialista országbeli város volt (az első Moszkva 1980-ban), ahol olimpiát rendeztek. Az utolsó fordulóban a versenytársak Sapporo és a közösen kandidáló két svéd város, Falun és Göteborg voltak. A város kiválasztása beleillett abba a folyamatba, ami 1968-ban indult. Az OECD országok Párizsban kidolgoztak egy projektet a szarajevói régió turisztikai fejlesztésére, hangsúlyozva, hogy a kontinentális turizmus egyik legvonzóbb területe a téli sport kedvelői számára. Hatalmas fejlesztések, építkezések történtek a városban, Szarajevó új szállodákat, új repülőtéri terminált kapott,…
Ezeket is érdemes megnézni
Szerb orvosnő a boszniai pokolban
Edin Džeko nem játszik Oroszországban
1992. május 2. – emlékezzünk Szarajevóra
-
A háborúban elhunyt szarajevóiak emléknapja
Február 5-e az 1992 és 1995 között elhunyt szarajevói polgárok emléknapja. 1994-ben ezen a napon a várost körülvevő hegyekből, Mrkovići község területéről 12.10 és 12.20 óra között a szerb állásokból egy 120mm-es gránátot lőttek ki. Az aknavető lövedék a zsúfolt belvárosi Markale piacra zuhant. A borzalmas támadásban 68-an meghaltak, 142-en súlyosan és könnyebben megsebesültek. A hágai nemzetközi bíróság megállapította a szerb hadsereg felelősségét, a Sarajevo-Romanija hadtest parancsnokát, Stanislav Galić tábornokot életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Az 1425 napig tartó ostrom idején a szarajevóiak egyetlen napig sem érezhették magukat biztonságban. Minden nap orvlövészek, gránátok célpontjai voltak. – 1425 nap ostrom, ágyúzás, mesterlövészek, áram, víz és gáz nélkül. – 11 541 szarajevói polgárt…
Ezeket is érdemes megnézni
A háború emlékei Szarajevóból
Továbbra is EUFOR misszió Bosznia-Hercegovinában
A szavajevói somun (lepénykenyér)
-
A szarajevói jogi fakultás minden vezetője nő
Ebben az évben ünnepelte 75. születésnapját a szarajevói egyetem állam-és jogtudományi kara. Megalakulása óta a jogi kar sok mindenen ment keresztül az éppen aktuális szövetségi vagy éppen köztársasági felsőoktatási törvényeknek megfelelően, de mindvégig önálló, autonóm intézmény maradt. Az idei évet az is különlegessé teszi, hogy a kar, de a szarajevói egyetem életében is először a vezetés minden tagja nő. Az alapítása óta a jogi karnak három női dékánja volt, az egyik az idén kinevezett dr. Zinka Grbo. Vezető társai: dr. Amila Ferhatović oktatási és hallgatói ügyekért felelős dékánhelyettes, dr. Amila Ždralović kutatási dékánhelyettes, dr. Sudžuka Edina pénzügyi dékánhelyettes, dr. jur. Iza Razija Mešević nemzetközi együttműködési dékánhelyettes és Vesna Lazić, MA…
-
Ha karácsony, akkor a romániai forradalom
Ha karácsony, akkor a romániai forradalom. 1989-ben az egész ünnepet a tv előtt ültük végig, és minden évben eszembe jut az a nap, az a december 21-e. Az 1980-as évek végén tombolt az önkontrollját vesztett Ceauşescu rezsim. A két ország közötti egyre romló kapcsolat következménye volt 1988-ban a kolozsvári főkonzulátus bezáratása. Valamennyi dokumentum, irat, akta lekerült Bukarestbe, onnantól kezdve egész Románia területén felmerülő bármiféle konzuli ügyet a fővárosban és a fővárosból kellett intézni. Egyre nőtt az áttelepülési kérelmet beadók száma, ők az ország legtávolabbi pontjáról is kénytelenek voltak Bukarestbe utazni, ami az akkori közlekedési viszonyok között nem volt egyszerű. Reggelenként munkába menet láttam, hogyan kanyarog a sor, mekkora tömeg várakozik,…
Ezeket is érdemes megnézni
Ünnepnapok káosza Boszniában
Várna 1985
Felderítő úton Szarajevóban 1999-ben
-
Külföldi tudósítók az ostromlott Szarajevóban
Hogyan élhet valaki mások szenvedéséből? Gyakori kérdés, amit háborúról tudósító újságírók, fotóriporterek és operatőrök tesznek fel maguknak. Saját bevallása szerint pontosan ezt kérdezte magától Andrew Reid fotóriporter is, amikor az ostromlott Szarajevóba érkezett. “A válasz az, hogy az emberek megérdemlik, hogy elmondják a történeteiket, és a világnak tudnia kell, hogyan néz ki az igazságtalanság és a kegyetlenség.” “Élőben Szarajevóból” A közelmúltban nyílt meg Szarajevóban az „Élőben Szarajevóból: Hogyan tudósítottak a külföldi újságírók az ostromról” című kiállítás. Bemutatják néhány tudósító személyes tárgyait, például David Rust CNN operatőr golyóálló mellényét, sisakját és kameráját, egy műholdas telefont, laptopot, kamerát, hangrögzítőt. Számos fényképen a külföldi riporterek munkáját és életét mutatják be Szarajevóban. Kurt Schork…
-
A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja
1999 óta november 25-e a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. A boszniai háború alatt lányok és nők ezreit erőszakolták meg. A hágai nemzetközi bíróság 1997-ben Duško Tadić ítéletében mondta ki először, hogy a háború alatt elkövetett nemi erőszak háborús bűncselekmény. Ő volt az első háborús bűnös, akinek vádiratában a szexuális bűncselekmények külön is szerepeltek. A továbbiakban a hágai törvényszéken szexuális bűncselekményekért, mint háborús bűnökért több mint 30 vádlottat ítéltek el. Az ENSZ adatai szerint a boszniai háború idején 1992-95 között szexuális bűncselekmények áldozata lett húsz-ötvenezer ember, nők, férfiak, gyerekek, de hivatalosan öt-hatezer áldozatot regisztráltak. „Ez is azt mutatja, hogy sokan, akár férfi, akár nő, még mindig nem állnak készen…
Ezeket is érdemes megnézni
Születésnapos a szarajevói repülőtér
Egy mozi a háború őrületében
Nyolcvan éves Ivica Osim
-
A boszniai háborút lezáró Daytoni megállapodás
Huszonhat éve, 1995. november 21-én írták alá a bosznia-hercegovinai békét elhozó általános keretmegállapodást, a Daytoni békeszerződést, ami hivatalosan is véget vetett a csaknem négy évig tartó háborúnak. Megteremtette egyebek mellett az új, önálló délszláv állam alapjait, megalkotta alkotmányát, létrehozta a nemzetközi közösségek főmegbízottjának intézményét. Az egyezmény főbb elemei Az önálló államként létrejött Bosznia-Hercegovinát két országrészre osztották: 51 százalékban a bosnyák-horvát föderációra és 49 százalékban a Szerb Köztársaságra. Ugyancsak osztoznak a fővároson, Szarajevón is, ahol most van Szarajevó és Szerb Szarajevó. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, azt jól mutatja, hogy bár a fővárosnak kiváló felsőoktatási intézményei vannak számtalan karral, a szerb szarajevói középiskolákban végző diákok szívesebben választják továbbtanulásuk helyéül a…
Ezeket is érdemes megnézni
Srebrenica az államfő emlékeiben
A focista és a szarajevói könyvtár
A nap, amikor egész Szarajevóban végetért a háború
