-
Harmincnyolc évvel ezelőtt kezdődött a XIV. téli olimpia
1984. február 8-án volt Szarajevóban a XIV. Téli olimpia ünnepélyes megnyitója. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1978-ban Athénban döntött arról, hogy az akkor jugoszláviai város kapja a rendezés jogát. Az olimpiai játékok történetében a második szocialista országbeli város volt (az első Moszkva 1980-ban), ahol olimpiát rendeztek. Az utolsó fordulóban a versenytársak Sapporo és a közösen kandidáló két svéd város, Falun és Göteborg voltak. A város kiválasztása beleillett abba a folyamatba, ami 1968-ban indult. Az OECD országok Párizsban kidolgoztak egy projektet a szarajevói régió turisztikai fejlesztésére, hangsúlyozva, hogy a kontinentális turizmus egyik legvonzóbb területe a téli sport kedvelői számára. Hatalmas fejlesztések, építkezések történtek a városban, Szarajevó új szállodákat, új repülőtéri terminált kapott,…
Ezeket is érdemes megnézni
A szarajevói somun illata a hegyekig ér
Születésnapos a szarajevói repülőtér
A böjti hónapot lezáró ünnep – a bajram
-
A szarajevói jogi fakultás minden vezetője nő
Ebben az évben ünnepelte 75. születésnapját a szarajevói egyetem állam-és jogtudományi kara. Megalakulása óta a jogi kar sok mindenen ment keresztül az éppen aktuális szövetségi vagy éppen köztársasági felsőoktatási törvényeknek megfelelően, de mindvégig önálló, autonóm intézmény maradt. Az idei évet az is különlegessé teszi, hogy a kar, de a szarajevói egyetem életében is először a vezetés minden tagja nő. Az alapítása óta a jogi karnak három női dékánja volt, az egyik az idén kinevezett dr. Zinka Grbo. Vezető társai: dr. Amila Ferhatović oktatási és hallgatói ügyekért felelős dékánhelyettes, dr. Amila Ždralović kutatási dékánhelyettes, dr. Sudžuka Edina pénzügyi dékánhelyettes, dr. jur. Iza Razija Mešević nemzetközi együttműködési dékánhelyettes és Vesna Lazić, MA…
-
Miért nemkívánatos vendég Goran Bregović?
Goran Bregović énekes lesz a díszvendége a dél-kelet-albániai kisvárosban, Korčaban rendezett Sörfesztiválnak. A rendezvény évek óta egyre népszerűbb, idén mintegy százezer látogatót várnak. A fellépés ellenzői A fellépés híre negatív médiakampányt indított el Koszovóban, néhány ezren online petíciót is aláírtak, mondván hogy Bregović “felébresztette a szerb nacionalizmust” a Kalasnyikov című nótájával és az a koszovói háború idején a szerb hadsereget és a félkatonai alakulatokat bűncselekmények elkövetésére inspirálta. Az ügyben megszólaltak szociológusok, újságírók, szponzorok, politikusok. “Goran Bregovićnak a Kalasnyikov című dallal egyáltalán nem kellett volna megjelennie. A háború alatt gyerekeket öltek kalasnyikovokkal. Nem tudom, miért van szüksége Albániának vagy a fesztiválnak Bregovićra?”– írta Ismail Hasani koszovói szociológus. A koszovói Pećko pivo…
-
A klímaváltozás hatásai a Balkánon
A balkáni országokban – Törökországban, Görögországban, kisebb mértékben Észak-Macedóniában, Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban – tomboló tüzek csak az egyik következményei a klímaváltozásnak, mondják szakértők. A klímaváltozás következményeként gyorsan változnak az életkörülmények, a régió klimatológusainak borúlátó előrejelzései szerint az elkövetkező nyarak még nehezebbek lesznek. Változások a szárazföldön Krešo Pandžić, a horvát Állami Hidrometeorológiai Intézet klimatológusa elmondta, hogy a június és a július hónapok jelentősen melegebbek voltak az 1981 és 2010 közötti többéves átlagnál. Gyakrabban fordultak elő extrém hőségek, amik jelentős befolyással vannak az egészségünkre. „Az elkövetkező években, évtizedekben a hűhullámok gyakorisága növekedni fog Dél-Kelet-Európában” – állítja. A hőség csak egy része a változásoknak. A magas hőmérséklet számos olyan szélsőséges jelenséget és időjárási…
Ezeket is érdemes megnézni
Novak Djoković a csúcson
Diáktüntetések Szerbiában
Földre kényszerülnek az egyik legnagyobb orosz légitársaság gépei
-
A berlini kongresszus, a Balkán újrafelosztása
Boszniai életünk alatt nap, mint nap szembesültem az Osztrák-Magyar Monarchia kézzel fogható örökségével, elégedetten nyugtáztam a helyiek elismerő szavait a történelem azon időszakáról, és jószívvel olvastam az egyik bosnyák politikus kijelentését, miszerint Bosznia-Hercegovina újabb kori történelmében kétszer negyven év volt békés és fejlődő, a Monarchia és a titói négy évtized. A kongresszus 143 évvel ezelőtt, 1878. június-júliusban ült össze a berlini kongresszus, ahol az akkori nagyhatalmak, Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és az Oszmán Birodalom egy új világtérképet rajzoltak. A legfontosabb kérdés a Balkán-félsziget volt, a résztvevő országok megállapodtak a San Stefano-i béke egyes rendelkezéseinek felülírásában. A kongresszus egyértelmű nyertese a Monarchia volt, ami nemcsak arra szerzett…
Ezeket is érdemes megnézni
Medjugorje – csoda vagy csalás?
Cipők ezrei Szarajevó utcáin
„Börtönterror” alatt a háborús bűnös Radovan Karadžić
-
A mostari Öreg-híd
A mostari Öreg-híd a béke, a megbékélés, a remény szimbóluma. Az újjáépített hidat 2004. július 23-án adták át. Építészeti remekmű A híd Bosznia-Hercegovina egyik jelképe, a 16. századi építészet remekműve volt évszázadokon keresztül. Túlélte a török elleni harcokat, a világháborúkat, de nem menekülhetett az esztelen pusztítástól. A horvát-bosnyák háborúban 1993. november 9-én a horvát hadsereg a hidat a Neretvába ágyúzta és súlyosan megrongálta a két végén álló 17. századi tornyokat. 1557-ben a mostari polgárok azt kérték Nagy Szulejman szultántól, hogy kapjanak egy új hidat, mert a régi fahíd, amit még az édesapja, Mehmed Fatiha szultán idejében raktak le, elavult. A hidat a kor neves építész Mimar Hajrudin, az isztambuli Kék…
Ezeket is érdemes megnézni
A berlini kongresszus, a Balkán újrafelosztása
Ünnepnapok káosza Boszniában
Bosznia első női muszlim orvosnőjéről
-
Kurban bajram a lelki békesség ünnepe
Ma kezdődik és négy napig tart a muzulmán hívők második legnagyobb ünnepe, a kurban bajram, az áldozati ünnep. A böjti hónapot lezáró ramadan bajram utáni hetvenedik napon, idén a mekkai zarándoklat harmadik napján kezdődik a lelki békesség, a családi együttlét, a rokoni, szomszédi kapcsolatok ápolásának ünnepe. Kedves emlékek ébrednek, a Szarajevóban megélt bajramok emléke, az ünneplőbe öltözött város hangulata, az utcákat betöltő baklava illata. Szigorú szabálya van az ünnepnek: a hajnali ima után a család legidősebb tagjánál gyűlnek össze, kávét és kalácsot fogyasztanak, majd ezután kerül sor a az áldozati állat levágására. A napi első főételt a frissen vágott állat húsából kell elkészíteni, majd a család legfiatalabb tagja a húst…
-
Mekkai zarándoklat
A járvány miatt külföldi zarándokokat 2021-ben sem engednek Mekkába. Összesen hatvanezer 18 és 65 év közötti beoltott szaúd-arábiai lakos vehet részt rajta. A koronavírus-járvány előtt átlagosan 2,5 – 3 millió zarándok látogatott Mekkába az ötnapos hadzs alatt. A zarándoklat július 18-án kezdődik, a kurban bajram első napja július 20-a. A története Az iszlám tanításai szerint a Kába és a körülötte lévő tér a Föld és az ember létezése óta szent hely. Az első Kábát Isten sugallatára maga Ádám építette, ez lett az első templom, amelyben a Földön egyedüli Istent imádják. Beitullah-nak (Allah háza) hívták. Később, miután az özönvíz alatt összeomlott és feledésbe merült, Ábrahám és Izmael Isten parancsára újjáépítette. Ezután…
-
Goran Ivanišević halhatatlan teniszező
2021. július 18-án az amerikai Newportban Goran Ivanišević egykori horvát teniszező a halhatatlan teniszezők közé került, felvették a Tenisz Hírességek Csarnokába. Minden idők legjobb horvát teniszezőjét először 2018-ban jelölték, ám akkor nem kapott elegendő számú szavazatot, az egy évvel későbbi jelölés eredménye Conchita Martínez spanyol teniszezővel együtt azonban már nem volt kétséges, de az ünnepséget a koronavírus miatt 2021-re kellett halasztani. Ivaniševićet a legendás John McEnroe mutatta be. Azzal kezdte: „Ő az egyetlen srác a teniszben, aki őrültebb volt nálam. Szeretem Goran Ivaniševićet, sokszor játszottam ellene, sokszor néztem és kommentáltam a mérkőzéseit. Soha nem tudtam, mi fog történni, és még abban sem vagyok biztos, hogy ő tudta. Kiszámíthatatlansága az…
-
Huszonéves haditudósító utolsó kiáltása Srebrenicából
Haditudósítók, újságírók, akik háború sújtotta országokból küldik a híreket a nagyvilágba, hadifotósok, akik életveszélyes körülmények között dokumentálják az eseményeket. Vannak, akiket világszerte ismernek, nagy társaságok munkatársai, és vannak ismeretlen, névtelen hősök. Egy fiatal, huszonéves, kezdő bosnyák újságíró megrázó története, aki nem akart sem hős, sem haditudósító lenni. Nihad Ćatić, vagy ahogyan mindenki hívta: Nino az újvidéki egyetem filozófia szakán végzett, az egyik legjobb hallgató volt. 1992. áprilisban hazament Srebrenicába, hogy a családjával ünnepelje a bajramot. Az a hónap végzetes volt a boszniai kisváros számára. A Jugoszláv Néphadsereg csapatai Arkan félkatonai egységeivel megtámogatva hatalmas, összehangolt támadást indítottak ellene. A következő hetekben a bombázás, a gyilkosságok, rablás, fosztogatás uralta az ostromlott várost. …
Ezeket is érdemes megnézni
A srebrenicai népirtás emléknapja az ENSZ Közgyűlésben
Srebrenica emlékezik
Ilidža a Monarchia idején
