• Bosznia-Hercegovina,  EX-YU

    A boszniai háborút lezáró Daytoni megállapodás

    Huszonhat éve, 1995. november 21-én írták alá a bosznia-hercegovinai békét elhozó általános keretmegállapodást, a Daytoni békeszerződést, ami hivatalosan is véget vetett a csaknem négy évig tartó háborúnak. Megteremtette egyebek mellett az új, önálló délszláv állam alapjait, megalkotta alkotmányát, létrehozta a nemzetközi közösségek főmegbízottjának intézményét. Az egyezmény főbb elemei Az önálló államként létrejött Bosznia-Hercegovinát két országrészre osztották: 51 százalékban a bosnyák-horvát föderációra és 49 százalékban a Szerb Köztársaságra. Ugyancsak osztoznak a fővároson, Szarajevón is, ahol most van Szarajevó és Szerb Szarajevó. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, azt jól mutatja, hogy bár a fővárosnak kiváló felsőoktatási intézményei vannak számtalan karral, a szerb szarajevói középiskolákban végző diákok szívesebben választják továbbtanulásuk helyéül a…

  • Bosznia-Hercegovina,  EX-YU

    A háború ártatlan áldozata – a mostari Öreg-híd

    1993. november 9-én omlott össze az egykori Jugoszlávia egyik legismertebb, a hozzánk Csontváry Kosztka Tivadar híres festménye révén igen közel álló építménye, az Öreg-híd. Ez a híd a helyieknek olyan, mint nekünk budapestieknek a Blaha, vagy a Köki. Ők az „Öregnél” találkoznak, az „Öregen” mennek át a túloldalra. Az „Öreg” alatt fürdenek és az „Öregről” ugranak a smaragdzöld Neretvába. Építését Nagy Szulejmán szultán rendelte el 1557-ben, hogy felváltsa az addig használt, nagyon instabil, fából készült tákolmányt, melyet édesapja Mehmed Fatiha szultán idejében raktak le. A kor neves török építészének, Mamir Hajrudinnak tervei alapján 1557. október 24-én tették le az alapkövét. Az építkezést Mehmed-beg Karadzsoz, Hercegovina legmódosabb polgára vezette, és emellett…

  • Bosznia-Hercegovina,  EX-YU

    Továbbra is EUFOR misszió Bosznia-Hercegovinában

    Az ENSZ Biztonsági Tanácsa november 3-án egyhangúlag határozatot fogadott el az EUFOR bosznia-hercegovinai katonai missziójának meghosszabbításáról. Az ülésen Moszkva és Peking megakadályozta, hogy Christian Schmidt főképviselő (OHR) felszólaljon, de a jelentését megvitatták. A főmegbízott az ország szétesésére figyelmeztet és az Egyesült Államok egyetért vele abban, hogy a Milorad Dodik által választott út veszélyes. Teljes támogatásukról biztosították a főképviselőt egészen addig, amíg nem teljesülnek az OHR bezárásának feltételei. Ezek ma még nincsenek meg, éppen ellenkezőleg. Elemzők szerint sokkal többről van szó, mint a főképviselői pozícióról. A békéről vagy egy lehetséges új háborúról Bosznia-Hercegovinában. A Neue Zürcher Zeitung Boszniát jól ismerő újságírója szerint egy boszniai polgárháború ma elképzelhetetlen. Az 1992-1995 közötti vérontás…

  • Bosznia-Hercegovina,  EX-YU

    Egy fotó története az ostromlott Szarajevóból

    A World Press fotókiállítás kapcsán eszembe jutott egy háborús fotó, ami nem véres, nem ijesztő, nem a szenvedést mutatja, mégis mellbevágó. 1994 tavasza volt. A boszniai főváros akkor már két éve ostrom alatt áll, a környező hegyekből a szerb hadsereg szünet nélkül lőtte, a házak tetejéről mesterlövészek vadászták az embereket. Ekkor készült egy kép egy nőről, amint emelt fővel, egyenes tartással, mintha egy kifutón lépkedne, ment a homokzsákok előtt. A képet Tom Stoddart brit fotóriporter készítette. A fotó ismert lett az egész világon, megjelent a Life Magazinban, a Sunday Timesban, az amerikai Cracked magazin „bátor nőkről, a történelem lázadóiról” készített fényképes összeállításában. „A nő,aki elbűvölte a háborús övezetet” írták a…

  • Bosznia-Hercegovina,  EX-YU

    Szerb orvosnő a boszniai pokolban

    Dušanka doktornő, Dušica Vujasić belgrádi fogorvos 1983-ban a férjével, Zvonkoval érkezett Goraždéba. A férje mérnök volt, egy építőipari cégnél kapott munkát, a doktornőt a helyi kórház alkalmazta.   A háború előestéjén a körülmények miatt az édesapja agyvérzést kapott, a család azonnal Belgrádba utazott. A kisfiuk akkor hét és fél éves volt. Amikor kiderült, hogy a nagypapa jobban van, Dušica és Zvonko visszatértek Goraždéba, őt otthagyták a nagyszüleivel. “Amikor otthagytak, úgy volt, hogy egy hónapra hagynak ott. Akkor mindenki azt mondta, hogy nem lesz semmiféle háború. Senki nem gondolta, hogy lesz, és hogy négy évig fog tartani” – mondta Slobodan Vujasić, a doktornő fia.   Dušica Vujasić végleg ott hagyhatta volna…

  • Bosznia-Hercegovina,  EX-YU,  Jugoszlávia,  Repülős

    Repülőgépes evakuálás az ostromlott Szarajevóból

    Szarajevó ostromának első heteiben, 1992. április 12-től május 3-ig majdnem ötvenezer embert evakuáltak a szerbek által körülzárt bosnyák fővárosból. A Jugoszláv Néphadsereg (JNA) tisztjeinek, katonáinak családjait menekítették ki. A kereskedelmi légitársaságoknak akkor már repülési tilalom volt,  az akciót egy Boeing 707-es cargos géppel bonyolították, amit akkor mindenki csak úgy emlegetett, a “Kikaš”. A Boeing 707-es “Kikaš” története Nem mindennapi a repülőgép története. 1991. augusztus 31-én a Jugoszláv Néphadsereg légiereje leszállásra kényszerítette a zágrábi Pleso repülőtéren az Uganda Airlines Boeing 707-es típusú repülőgépét. A repülőgépet és a 19 tonna fegyvert elkobozták, a gépen utazó és a finanszírozó horvát-kanadai Anton Kikašt letartóztatták. Kikaš szerint az akkori legfőbb hatóságokhoz közel álló horvátországi emberek…

  • Bosznia-Hercegovina

    Lángokban állt a szarajevói Vijećnica

    A boszniai háború egyik legmegrázóbb képsorai voltak, amikor a tv híradókban a lángokban álló szarajevói Városi Tanács, a Vijećnica épületét mutatták. 1992. augusztus 25-26-án a környező hegyekből 15 órán keresztül szakadatlanul bombázták, lőtték az épületet, a nyugat-balkáni város szimbólumát. A mostari Öreg-híd lerombolásáról mondta az UNESCO egyik alkalmazottja, hogy egy háborúnak nemcsak emberáldozatai vannak, és bár a Vijećnica nem a világörökség része, bizton tekinthető háborús áldozatnak. Arról, hogy az 1878 óta az Osztrák-Magyar Monarchia részét képező Bosznia-Hercegovina fővárosa városi tanácsának egy méltó épületre van szüksége, 1886-ban született döntés. Az épület ünnepélye átadására 1896-ban került sor. Megnyitásakor az épület és a környezete új lendületet adott az egész városnak. Ott járt már…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb

    A berlini kongresszus, a Balkán újrafelosztása

    Boszniai életünk alatt nap, mint nap szembesültem az Osztrák-Magyar Monarchia kézzel fogható örökségével, elégedetten nyugtáztam a helyiek elismerő szavait a történelem azon időszakáról, és jószívvel olvastam az egyik bosnyák politikus kijelentését, miszerint Bosznia-Hercegovina újabb kori történelmében kétszer negyven év volt békés és fejlődő, a Monarchia és a titói négy évtized. A kongresszus 143 évvel ezelőtt, 1878. június-júliusban ült össze a berlini kongresszus, ahol az akkori nagyhatalmak, Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és az Oszmán Birodalom egy új világtérképet rajzoltak. A legfontosabb kérdés a Balkán-félsziget volt, a résztvevő országok megállapodtak a San Stefano-i béke egyes rendelkezéseinek felülírásában. A kongresszus egyértelmű nyertese a Monarchia volt, ami nemcsak arra szerzett…

  • Bosznia-Hercegovina,  Családi,  Egy csipet Bosznia

    Sarajevski tunel – a Megváltás alagútja

    Amikor 1999-ben kiköltöztünk Szarajevóba, nagyon keveset tudtunk a délszláv háborúról, csak annyit, amit a híradók mutattak. Egész más azonban a TV képernyőjén látni, hogy többszáz kilométerre békés otthonunktól házakat rombolnak le, emberek lőnek egymásra, mint fizikális közelségbe kerülni a pusztítással. Helyi barátainktól kezdetben nem is nagyon mertük kérdezni, hol és hogyan élték át a háborút, akkor beszéltünk csak róla, ha ők kezdeményezték. Egy ilyen beszélgetés alkalmával mesélte a repülőtér egyik vezetője, hogy a reptér dokumentációit az „alagúton” mentette ki a városból. Különösebb jelentőséget nem tulajdonítottam neki, érdekesnek találtuk, aztán mástól is hallottunk a háborús alagútról, a helyén létrejött múzeumról és elhatároztuk, hogy utánajárunk, mi is az. A repülőtér várostól távolabb…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb

    A mostari Öreg-híd

    A mostari Öreg-híd a béke, a megbékélés, a remény szimbóluma. Az újjáépített hidat 2004. július 23-án adták át. Építészeti remekmű A híd Bosznia-Hercegovina egyik jelképe, a 16. századi építészet remekműve volt évszázadokon keresztül. Túlélte a török elleni harcokat, a világháborúkat, de nem menekülhetett az esztelen pusztítástól. A horvát-bosnyák háborúban 1993. november 9-én a horvát hadsereg a hidat a Neretvába ágyúzta és súlyosan megrongálta a két végén álló 17. századi tornyokat. 1557-ben a mostari polgárok azt kérték Nagy Szulejman szultántól, hogy kapjanak egy új hidat, mert a régi fahíd, amit még az édesapja, Mehmed Fatiha szultán idejében raktak le, elavult. A hidat a kor neves építész Mimar Hajrudin, az isztambuli Kék…