-
Szarajevói interjú Váradi Józseffel
A Klix.ba boszniai internetes portál készített interjút a Wizz Air vezérigazgatójával. Milyen éve volt tavaly a Wizz Air-nek a járvány, a korlátozások és a lezárt határok miatt? A Covid-19 mindenkinek, a légitársaságoknak is gondokat okozott. Egy igazi hullámvasút, nagyon nehéz időszak volt, amikor az összes piacon korlátozások voltak érvényben. A repüléseket is betiltották. Tavaly nyáron 80 százalékos kapacitással dolgoztunk, idén nyáron 100 százalékot értünk el, ami jobb, mint 2019-ben volt. Kevés légitársaság volt olyan helyzetben a világjárvány idején, hogy befektetni tudjon, de nekünk sikerült új piacokat nyitni. Tizennyolc új bázist nyitottunk, többek között Szarajevóban is. Beszereztünk 22 új repülőgépet. Az egyik legolcsóbb légitársaság vagyunk, és az egyik leglikvidebb vállalkozásunk…
-
Huszonéves haditudósító utolsó kiáltása Srebrenicából
Haditudósítók, újságírók, akik háború sújtotta országokból küldik a híreket a nagyvilágba, hadifotósok, akik életveszélyes körülmények között dokumentálják az eseményeket. Vannak, akiket világszerte ismernek, nagy társaságok munkatársai, és vannak ismeretlen, névtelen hősök. Egy fiatal, huszonéves, kezdő bosnyák újságíró megrázó története, aki nem akart sem hős, sem haditudósító lenni. Nihad Ćatić, vagy ahogyan mindenki hívta: Nino az újvidéki egyetem filozófia szakán végzett, az egyik legjobb hallgató volt. 1992. áprilisban hazament Srebrenicába, hogy a családjával ünnepelje a bajramot. Az a hónap végzetes volt a boszniai kisváros számára. A Jugoszláv Néphadsereg csapatai Arkan félkatonai egységeivel megtámogatva hatalmas, összehangolt támadást indítottak ellene. A következő hetekben a bombázás, a gyilkosságok, rablás, fosztogatás uralta az ostromlott várost. …
Ezeket is érdemes megnézni
Nyolcvan éves Ivica Osim
Lángokban állt a szarajevói Vijećnica
A szarajevói merénylet
-
Srebrenica – emlékezés az áldozatokra
Srebrenica. Ezüstváros. 1512-ig a magyar srebrenicai bánság központja. A balkáni háború előtt a virágok városának nevezték, ma a művelt Európa egyik szégyenfoltja. A második világháború után ötven évvel megismételődhetett az, amiről azt gondolták, hogy kontinensünkön még egyszer nem fordulhat elő. Ha július, akkor szomorú kötelessége, vállalása túlélőknek, hozzátartozóknak, zarándokoknak Bosznia-Hercegovinában, a Nyugat-Balkánon és szerte a világban, hogy leróják kegyeletüket az 1995. júliusi srebrenicai népirtás áldozatai előtt. Több ezren indulnak el gyalog, kerékpárral, motorral különböző helyszínekről, Dubrovniktól Tuzláig, Ljubljanától Zágrábig, hogy fejet hajtsanak és emlékezzenek. Az út hosszú, esetenként többszáz kilométer. A Béke menete egy zarándokút azon az útvonalon, amin 1995-ben Ratko Mladić katonái elől menekültek ezrek abban a reményben, hogy…
-
A szarajevói merénylet
Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét, Chotek Zsófiát 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolta Gavrilo Princip. A trónörökös elfogadta a boszniai kormányzó, Oscar Potiorek tábornok kérését, hogy vegyen részt a Szarajevó környéki hadgyakorlaton, nézze meg Európa első villamosát és látogassa meg a Nemzeti Múzeumot. A látogatás egybeesett a trónörökös pár tizennegyedik házassági évfordulójával. Mivel Zsófia nem volt királyi vér, Bécsben nem engedték, hogy egy autóban utazzon a férjével, de Szarajevóban ilyen tiltásokat és protokolláris előírásokat nem követtek. A látogatás során Zsófia ugyanabban az autóban utazhatott a férjével, ami Ferenc Ferdinánd ajándéka volt az évfordulóra. Korábban nem látogatott ilyen magasrangú vendég Szarajevóba, a biztonság nem volt különösebben szigorú. Az út során a…
-
Ferences-rendi templom Szarajevóban
Szarajevóban vallási hovatartozás nélkül mindenki a sajátjának érzi a Szent Antal templomot a város Bistrik negyedében, a sörgyár tőszomszédságában. A ferencesek népszerűek, hét évszázada vannak Boszniában, és megalapítása óta Szarajevóban. A város ostroma alatt osztoztak a helyiek sorsában, ételt, gyógyszert, ruhát osztottak. Nem meglepő, hogy a ferenceseket “Bosznia őrzőinek” is nevezik. A Szent Antal templom története A Szent Antal templom helyén ugyanilyen néven korábban is templom volt. A szerény méretű, 18 méter hosszú és 9 méter széles épületet 1881-1882-ben építették. Akkor ez volt az egyetlen katolikus istentiszteleti hely Szarajevóban, a Szent Szív katedrális építésének befejezéséig (1889) ez volt a székhelye Josip Štadler szarajevói érseknek. A templom építéséhez használt silány minőségű…
-
Élete végéig börtönben marad Ratko Mladić
A Volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Büntető Törvényszék (ICTY) 2021. június 8-án meghozta a másodfokú ítéletet Ratko Mladić, a Szerb Köztársaság Hadseregének (VRS) volt parancsnoka életfogytig tartó büntetésének megerősítéséről. A Tanács ezzel helybenhagyta az elsőfokú ítéletet a Srebrenicában elkövetett népirtás, bosnyák és horvátok lakosok üldöztetése, a szarajevói polgárok terrorizálása és az UNPROFOR katonák túszul ejtése miatt. A Fellebbviteli Tanács ítélete Elutasították Mladić állításait, hogy az eljárás nem volt tisztességes, és hogy nem vették figyelembe egészségügyi problémáit. A Tanács elutasította Mladić azon állításait is, hogy fizikailag nem volt jelen a több mint nyolcezer srebrenicai bosnyák férfi és fiú meggyilkolásakor 1995. júliusban, és hogy tettei Srebrenicában valójában humanitárius cselekedetek voltak. Ezzel szemben a…
-
Magyar katonák között Szarajevóban
Több bejegyzés is megjelent a Facebookon arról, hogy hazaérkezett Afganisztánból a kint szolgáló magyar katonák utolsó csoportja. A posztok alatti kommentek nem egyszer rosszindulatú, ostoba hangvétele késztetett arra, hogy megkeressem egy szarajevói írásomat. Magyar katonák százai teljesítenek szolgálatot békefenntartóként a világ különböző országaiban, munkájukról, tevékenységükről alig tudunk valamit. Amikor kint voltam, meglátogathattam őket. Páncélosok és helikopterek Bosznia-Hercegovinában a külföldi katonák jelenléte teljesen hétköznapi dolog, a fővárosban a jelenlétük egyáltalán nem volt zavaró. Az első időben, még 1999-ben történt meg talán két alkalommal, hogy páncélozott harci járművel találkoztunk az utcán, később a városban már csak a dzsipeket, személyautókat, kisbuszokat láttuk. Más volt persze a helyzet az ország útjain, a határállomásoknál. Olvasta…
-
Szervezett szállítás a Wizzair összes járatára Boszniában
Terjeszkedik a Wizzair Bosznia-Hercegovinában. Júniustól Banja Lukából is lehet repülni Bázelbe, Dortmundba, Eindhovenbe, Malmöbe és Stockholmba. A boszniai Szerb Köztársaság fővárosában mellettük erőteljesen jelen van a Ryanair is. Az ír low cost légitársaság járatai Bergamoba, Berlinbe, Brüsszelbe, Göteborgba, Frankfurtba, Memmingembe és Bécsbe repülnek. A Wizzair Szarajevóból június elejétől kilenc célállomásra indul: Bázelbe, Brüsszelbe, Dortmundba, Memmingembe, Eindhovenbe, Koppenhágába, Göteborgba, Stockholmba és Párizsba. Hogy az utasok gyorsan és biztonságosan eljussanak a repülőtérre, a Wizzair és a Ryanair is megállapodott a Balkan Transfer boszniai vállalkozással. A társaság Split és Pula után Szarajevó, Tuzla és Bajna Luka repülőterén is a két légitársaság hivatalos partnere lett. A kisbuszokkal közeli és távolabbi helységekből biztosítják, hogy az…
-
Nem sárga csillag – fehér szalag
Május 31. a Fehér Szalag Napja. 1992. május 31-én Bosznia-Hercegovina északi részén lévő kisvárosban, Prijedorban a szerb városparancsnokság elrendelte, hogy a nemszerb házakat fehér lepedőkkel jelöljék meg, és a nemszerb lakosok az utcán fehér szalagot kell viseljenek a karjukon. „Szerb polgárok, csatlakozzatok a katonákhoz, a rendőrséghez a szélsőségesek üldözésében. A más nemzetiségű polgároknak, a muszlimoknak és a horvátoknak fehér zászlókat kell felakasztaniuk házaikra és lakásaikra, fehér szalagot kell viselniük a karjukon. Ellenkező esetben súlyos következményekkel jár”. Ezt olvasták be a Prijedor rádióban. A szerb csapatok támadása május 22-én kezdődött Prijedor ellen, majd folytatódott Kozarac megtámadásával és Keraterm, Omarska és Trnopolje koncentrációs táborok megnyitásával május 26. és 30. között. „Azt ember…
-
Rakétákkal támadták az Oslobođenje székházát
Ezen a napon, 1992. május 29-én gyújtották fel Szarajevó egyik ikonikus épületét, az Oslobođenje székházát a szerb állásokról indított rakéták. Először, de nem utoljára. A valaha modern irodaépület hirtelen ott találta magát mindössze 50 méterre a frontvonaltól, a mesterlövészek, a gránátok, rakéták kereszttüzében. A támadások hónapokig folytatódtak. A szerbek nem titkolt szándéka volt ellehetetleníteni, akadályozni minden média működését, megjelenését Boszniában. Az épület összeomlott, de az emberek, az újságírók maradtak. Másnap reggel 6 órakor a címlapon a lángoló épülettel megjelent a lap ezzel a főcímmel: az „Oslobođenje megy tovább!”. Három hónappal később, augusztus 29-én újabb támadás érte az épületet, a tűz következtében leomlott az egyik tornya, majd két héttel később ledőlt…
