Szarajevónak 1687-ben 55 000 lakosa, 10 000 háza, 4 000 üzlethelyisége, 117 dzsámija, pravoszláv és katolikus temploma és zsinagógája volt. Amikor Savoyai Jenő 1697. október 25-én megtámadta, az épületek 85 százalékát leromboltatta, a katonái 300 szarajevói lányt elvittek rabságba. Így lett a Habsburg császárság és Magyar Királyság törökverő hőse a boszniaiak legnagyobb ellensége és ezt a címet csak a 20. században tudta tőle elvenni Radovan Karadžić. Bosznia-Hercegovinát az ötszázéves török uralom után 1878-ban a berlini kongresszus döntése az Osztrák-Magyar Monarchia politikai, közjogi irányítása alá helyezte. Az új kormány elhatározta, hogy kaszárnyát épít a hegy tetején a Stari Grad fölött. Nem sokkal az átadási ceremónia előtt jelentették be, hogy az új…

A negyedszázada véget ért, közel négy évig tartó szarajevói ostrom ismert és ismeretlen hősei voltak a városvédők mellett a művészek. Ők voltak azok, akik gondoskodtak arról, hogy a városban élők ne veszítsék el teljesen szellemi identitásukat, az ő képeik járták be a világot és hívták fel a figyelmet a kis ország szenvedéseire. A háborúval szembeni ellenállás egyik formája lett a kultúra és a kreativitás. Aktivizálódtak színészek, írók, zenészek, festők. Voltak színházi előadások, koncertek, kiállítások, könyvbemutatók. Úgy dolgoztak, mintha minden új alkotás az utolsó lenne az életben, ami lássuk be, nagyon is reális esély lehetett. A romokon játszó zenészek képei, a tudósítások a zsúfolt színházakban gyertyafénynél játszott háborúellenes előadásokról, a külföldi…

Bosznia-Hercegovina első nőiskolájának alapítója, első női írója, első női tanítója, a női egyenjogúság harcosa volt Hajji Staka Skenderova szerb ortodox apáca. Amikor az írás, olvasás tudománya szinte kizárólag a gazdag férfiak előjoga volt, 1858-ban megnyitotta a Szent Száva lányiskolát Szarajevóban. Megírta A boszniai krónikát (1825-1856), beszélt oroszul és törökül, egy ideig asszisztensként dolgozott a bosznia-hercegovinai orosz konzulátuson. Családja a szerb Prijepolje városból költözött Szarajevóba. Nincsenek pontos adatok arról, hogy mikor született, egyes írások szerint 1828-ban, mások szerint 1831-ben. Legtöbben ez utóbbit fogadják el hitelesnek. Arról sincsenek hivatalos írásos feljegyzések, hogy bármilyen iskolában tanult volna, feljegyzések arról írnak, hogy autodidakta módon tanult meg írni, olvasni. Úgy emlegették, hogy a lány, aki…

Višegrad a boszniai Szerb Köztársaság keleti részén fekvő, festői környezetű kisváros. A 16. században épült hídat Ivo Andrić tette világszerte ismertté a Híd a Drinán című regényével. Ide álmondta és építette Emir Košturica Andrićgradot és ez az a város, aminek környékéről az Oszmán Birodalom legtöbb nagyvezére származott. És ez az a város (igaz, Bosznia-Hercegovinában nem az egyetlen), ahol a háború alatt koncentrációs táborként használt szállodát wellness szállóként üzemeltetik. Egy idegenvezető szerint a Vilina Vlas gyógyfürdő „tökéletes hely egy romantikus estéhez”. Én ebben egyáltalán nem vagyok biztos. A boszniai háború idején, 1992-ben Vilina Vlas parancsnoka Milán Lukić, a Fehér Sasok szerb félkatonai csoport vezetője volt, de ott voltak Arkan és Šešelj…

Amikor Szarajevóban Ágiért mentem a Prva Bošnjačka gimnáziumba, az autóval mindig az olimpiai múzeum előtt kialakított kis parkolóban várakoztam, és nap, mint nap karnyújtásnyira volt tőlem a háború pusztítása. Néztem a gyönyörű monarchia korabeli épületet, a beszakadt tetőt, a kiégett belsőt és összeszorult a szívem. Láttam tanítás után kirajzani a diákokat, akiknek többsége a városban élte át a hároméves ostromot, biztos olyan is volt közöttük, akit a rombolás előtt a szülei elvittek a múzeumba. Három éve voltam utoljára Szarajevóban, és szomorúan láttam, hogy a múzeumot sok más rombadőlt épülettel ellentétben, nem újították fel, de most örömmel olvastam, hogy október 8-án ünnepélyesen átadták az újjáépített múzeumot. A Petrarkijina utcai villakomplexum a…