-
Szerb orvosnő a boszniai pokolban
Dušanka doktornő, Dušica Vujasić belgrádi fogorvos 1983-ban a férjével, Zvonkoval érkezett Goraždéba. A férje mérnök volt, egy építőipari cégnél kapott munkát, a doktornőt a helyi kórház alkalmazta. A háború előestéjén a körülmények miatt az édesapja agyvérzést kapott, a család azonnal Belgrádba utazott. A kisfiuk akkor hét és fél éves volt. Amikor kiderült, hogy a nagypapa jobban van, Dušica és Zvonko visszatértek Goraždéba, őt otthagyták a nagyszüleivel. “Amikor otthagytak, úgy volt, hogy egy hónapra hagynak ott. Akkor mindenki azt mondta, hogy nem lesz semmiféle háború. Senki nem gondolta, hogy lesz, és hogy négy évig fog tartani” – mondta Slobodan Vujasić, a doktornő fia. Dušica Vujasić végleg ott hagyhatta volna…
-
Repülőgépes evakuálás az ostromlott Szarajevóból
Szarajevó ostromának első heteiben, 1992. április 12-től május 3-ig majdnem ötvenezer embert evakuáltak a szerbek által körülzárt bosnyák fővárosból. A Jugoszláv Néphadsereg (JNA) tisztjeinek, katonáinak családjait menekítették ki. A kereskedelmi légitársaságoknak akkor már repülési tilalom volt, az akciót egy Boeing 707-es cargos géppel bonyolították, amit akkor mindenki csak úgy emlegetett, a “Kikaš”. A Boeing 707-es “Kikaš” története Nem mindennapi a repülőgép története. 1991. augusztus 31-én a Jugoszláv Néphadsereg légiereje leszállásra kényszerítette a zágrábi Pleso repülőtéren az Uganda Airlines Boeing 707-es típusú repülőgépét. A repülőgépet és a 19 tonna fegyvert elkobozták, a gépen utazó és a finanszírozó horvát-kanadai Anton Kikašt letartóztatták. Kikaš szerint az akkori legfőbb hatóságokhoz közel álló horvátországi emberek…
-
Lángokban állt a szarajevói Vijećnica
A boszniai háború egyik legmegrázóbb képsorai voltak, amikor a tv híradókban a lángokban álló szarajevói Városi Tanács, a Vijećnica épületét mutatták. 1992. augusztus 25-26-án a környező hegyekből 15 órán keresztül szakadatlanul bombázták, lőtték az épületet, a nyugat-balkáni város szimbólumát. A mostari Öreg-híd lerombolásáról mondta az UNESCO egyik alkalmazottja, hogy egy háborúnak nemcsak emberáldozatai vannak, és bár a Vijećnica nem a világörökség része, bizton tekinthető háborús áldozatnak. Arról, hogy az 1878 óta az Osztrák-Magyar Monarchia részét képező Bosznia-Hercegovina fővárosa városi tanácsának egy méltó épületre van szüksége, 1886-ban született döntés. Az épület ünnepélyes átadására 1896-ban került sor. Megnyitásakor az épület és a környezete új lendületet adott az egész városnak. Ott járt már…
Ezeket is érdemes megnézni
A szarajevói repülőtér és a XIV. téli olimpia
Ramadán 2024
Mudzsahedek Boszniában
-
A berlini kongresszus, a Balkán újrafelosztása
Boszniai életünk alatt nap, mint nap szembesültem az Osztrák-Magyar Monarchia kézzel fogható örökségével, elégedetten nyugtáztam a helyiek elismerő szavait a történelem azon időszakáról, és jószívvel olvastam az egyik bosnyák politikus kijelentését, miszerint Bosznia-Hercegovina újabb kori történelmében kétszer negyven év volt békés és fejlődő, a Monarchia és a titói négy évtized. A kongresszus 143 évvel ezelőtt, 1878. június-júliusban ült össze a berlini kongresszus, ahol az akkori nagyhatalmak, Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és az Oszmán Birodalom egy új világtérképet rajzoltak. A legfontosabb kérdés a Balkán-félsziget volt, a résztvevő országok megállapodtak a San Stefano-i béke egyes rendelkezéseinek felülírásában. A kongresszus egyértelmű nyertese a Monarchia volt, ami nemcsak arra szerzett…
Ezeket is érdemes megnézni
Holland békefenntartók Srebrenicában 2.
A ramadant lezáró ünnep – a bajram
Srebrenica – emlékezés az áldozatokra
-
Sarajevski tunel – a Megváltás alagútja
Amikor 1999-ben kiköltöztünk Szarajevóba, nagyon keveset tudtunk a délszláv háborúról, csak annyit, amit a híradók mutattak. Egész más azonban a TV képernyőjén látni, hogy többszáz kilométerre békés otthonunktól házakat rombolnak le, emberek lőnek egymásra, mint fizikális közelségbe kerülni a pusztítással. Helyi barátainktól kezdetben nem is nagyon mertük kérdezni, hol és hogyan élték át a háborút, akkor beszéltünk csak róla, ha ők kezdeményezték. Egy ilyen beszélgetés alkalmával mesélte a repülőtér egyik vezetője, hogy a reptér dokumentációit az „alagúton” mentette ki a városból. Különösebb jelentőséget nem tulajdonítottam neki, érdekesnek találtuk, aztán mástól is hallottunk a háborús alagútról, a helyén létrejött múzeumról és elhatároztuk, hogy utánajárunk, mi is az. A repülőtér várostól távolabb…
Ezeket is érdemes megnézni
Szarajevó szimbóluma, a Vijećnica
Nem sárga csillag – fehér szalag
Mikor kezdődött a háború Bosznia-Hercegovinában?
-
A mostari Öreg-híd
A mostari Öreg-híd a béke, a megbékélés, a remény szimbóluma. Az újjáépített hidat 2004. július 23-án adták át. Építészeti remekmű A híd Bosznia-Hercegovina egyik jelképe, a 16. századi építészet remekműve volt évszázadokon keresztül. Túlélte a török elleni harcokat, a világháborúkat, de nem menekülhetett az esztelen pusztítástól. A horvát-bosnyák háborúban 1993. november 9-én a horvát hadsereg a hidat a Neretvába ágyúzta és súlyosan megrongálta a két végén álló 17. századi tornyokat. 1557-ben a mostari polgárok azt kérték Nagy Szulejman szultántól, hogy kapjanak egy új hidat, mert a régi fahíd, amit még az édesapja, Mehmed Fatiha szultán idejében raktak le, elavult. A hidat a kor neves építész Mimar Hajrudin, az isztambuli Kék…
Ezeket is érdemes megnézni
Szerb orvosnő a boszniai pokolban
Misszionáriusok és bőrlabdák: A balkáni futball története
A szarajevói Teleki Blanka
-
Szarajevói interjú Váradi Józseffel
A Klix.ba boszniai internetes portál készített interjút a Wizz Air vezérigazgatójával. Milyen éve volt tavaly a Wizz Air-nek a járvány, a korlátozások és a lezárt határok miatt? A Covid-19 mindenkinek, a légitársaságoknak is gondokat okozott. Egy igazi hullámvasút, nagyon nehéz időszak volt, amikor az összes piacon korlátozások voltak érvényben. A repüléseket is betiltották. Tavaly nyáron 80 százalékos kapacitással dolgoztunk, idén nyáron 100 százalékot értünk el, ami jobb, mint 2019-ben volt. Kevés légitársaság volt olyan helyzetben a világjárvány idején, hogy befektetni tudjon, de nekünk sikerült új piacokat nyitni. Tizennyolc új bázist nyitottunk, többek között Szarajevóban is. Beszereztünk 22 új repülőgépet. Az egyik legolcsóbb légitársaság vagyunk, és az egyik leglikvidebb vállalkozásunk…
Ezeket is érdemes megnézni
Ítélet Milorad Dodik ellen
A mostari repülőgépgyár története
Medjugorje – csoda vagy csalás?
-
Huszonéves haditudósító utolsó kiáltása Srebrenicából
Haditudósítók, újságírók, akik háború sújtotta országokból küldik a híreket a nagyvilágba, hadifotósok, akik életveszélyes körülmények között dokumentálják az eseményeket. Vannak, akiket világszerte ismernek, nagy társaságok munkatársai, és vannak ismeretlen, névtelen hősök. Egy fiatal, huszonéves, kezdő bosnyák újságíró megrázó története, aki nem akart sem hős, sem haditudósító lenni. Nihad Ćatić, vagy ahogyan mindenki hívta: Nino az újvidéki egyetem filozófia szakán végzett, az egyik legjobb hallgató volt. 1992. áprilisban hazament Srebrenicába, hogy a családjával ünnepelje a bajramot. Az a hónap végzetes volt a boszniai kisváros számára. A Jugoszláv Néphadsereg csapatai Arkan félkatonai egységeivel megtámogatva hatalmas, összehangolt támadást indítottak ellene. A következő hetekben a bombázás, a gyilkosságok, rablás, fosztogatás uralta az ostromlott várost. …
-
Srebrenica – emlékezés az áldozatokra
Srebrenica. Ezüstváros. 1512-ig a magyar srebrenicai bánság központja. A balkáni háború előtt a virágok városának nevezték, ma a művelt Európa egyik szégyenfoltja. A második világháború után ötven évvel megismételődhetett az, amiről azt gondolták, hogy kontinensünkön még egyszer nem fordulhat elő. Ha július, akkor szomorú kötelessége, vállalása túlélőknek, hozzátartozóknak, zarándokoknak Bosznia-Hercegovinában, a Nyugat-Balkánon és szerte a világban, hogy leróják kegyeletüket az 1995. júliusi srebrenicai népirtás áldozatai előtt. Több ezren indulnak el gyalog, kerékpárral, motorral különböző helyszínekről, Dubrovniktól Tuzláig, Ljubljanától Zágrábig, hogy fejet hajtsanak és emlékezzenek. Az út hosszú, esetenként többszáz kilométer. A Béke menete egy zarándokút azon az útvonalon, amin 1995-ben Ratko Mladić katonái elől menekültek ezrek abban a reményben, hogy…
Ezeket is érdemes megnézni
Mudzsahedek Boszniában
A szarajevói merénylet
Mladić halála utáni indulatok
-
A szarajevói merénylet
Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét, Chotek Zsófiát 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolta Gavrilo Princip. A trónörökös elfogadta a boszniai kormányzó, Oscar Potiorek tábornok kérését, hogy vegyen részt a Szarajevó környéki hadgyakorlaton, nézze meg Európa első villamosát és látogassa meg a Nemzeti Múzeumot. A látogatás egybeesett a trónörökös pár tizennegyedik házassági évfordulójával. Mivel Zsófia nem volt királyi vér, Bécsben nem engedték, hogy egy autóban utazzon a férjével, de Szarajevóban ilyen tiltásokat és protokolláris előírásokat nem követtek. A látogatás során Zsófia ugyanabban az autóban utazhatott a férjével, ami Ferenc Ferdinánd ajándéka volt az évfordulóra. Korábban nem látogatott ilyen magasrangú vendég Szarajevóba, a biztonság nem volt különösebben szigorú. Az út során a…
Ezeket is érdemes megnézni
1992. május 2. – emlékezzünk Szarajevóra
Egy mozi a háború őrületében
Szarajevó a kávéházak városa
