-
Srebrenica az orvos szemével
„Nincs jogunk csendben maradni arról, ami történt, mert ha a tanúk hallgatnak, azok fognak beszélni, akik a bűnöket elkövették, és elkezdik átírni a történelmet úgy, ahogy nekik megfelel” – mondta Dr. Pilav. Dr. Ilijaz Pilav a boszniai háború mind a négy évét Srebrenicában töltötte. 1995. július 11-én az utolsó csoporttal hagyta el a várost. A 28 éves háziorvos a hadikórházban minden lehetséges sebesülést kezelt, lőtt sebeket, súlyos, taposóakna okozta sérüléseket, végtagot amputált, hasi műtéteket végzett. A város elestének napjaiban megszervezte a sebesültek átszállítását Potočariba, a holland békefenntartók táborába, és csak ezután, együtt a katonákkal, a helyiekkel indult el az erdőn keresztül a szabad területek felé. Amikor Szarajevóban befejezte az orvosi…
Ezeket is érdemes megnézni
Lángokban állt a szarajevói Vijećnica
Koncert az ostromlott Szarajevóban. Vezényel: Zubin Mehta
Srebrenica emlékezik
-
Srebrenica emlékezik
Július 11-én Srebrenicára emlékezünk. A délszláv háborúban a második világháború utáni évek legsúlyosabb, legmegdöbbentőbb népirtását követte el a Szerb Köztársaság hadserege 1995 július első napjaiban a kelet-boszniai kisváros Srebrenica és környékének férfi és fiú lakossága ellen. A város eleste utáni napokban a családjuktól elválasztott férfiak és fiúgyerekek, a város védői az erdőn keresztül menekültek a bosnyák hadsereg által ellenőrzött, szabad területek felé. Az út közben valóságos embervadászat folyt ellenük, a Ratko Mladić vezette katonai egységek 8372 embert gyilkoltak meg. A város melletti Potočariban kialakított emlékhelyen ma ötven áldozatot helyeznek örök nyugalomta. A legfiatalabb, akit ma temetnek, Salim Mustafić. 16 éves volt, amikor 1995 nyarán megölték. Földi maradványait 2006-ban exhumálták a…
Ezeket is érdemes megnézni
Szarajevóban nyit bázist a Wizz Air
Művészek a háborúban
Ilidža a Monarchia idején
-
Srebrenica az államfő emlékeiben
„Az agresszorok elleni védelmi helyzet 1992 tavaszán egész Boszniában nagyon nehéz volt, különösen a Drina-völgyén. Akkor Boszniában nem csak a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) alakulatai találtak állandó állomáshelyet, hanem azok is, amelyek Horvátországból vonultak vissza. Bosznia-Hercegovina azokban a napokban a világ legnagyobb laktanyája volt. A boszniai agresszió a bijeljinai támadással kezdődött, majd folytatódott a Zvornik, Visegrad és Foča elleni támadással, vagyis az egész Drina-völgyén. Kisebbfajta csodával határos, hogy Fočában öt napon át ellenálltunk, és hogy sikerült 1995-ig megvédeni Srebrenicát és Žepát. (…) El kell ismernem, erősen hittem, hogy az ENSZ-nek meg kell védenie Srebrenicát és Žepát, amelyeket az ENSZ BT 819-es és 824-es határozata (1993. április) védett övezetté nyilvánított. Amennyire tudom,…
Ezeket is érdemes megnézni
Egy beteg elme a háborúban
A szarajevói Rómeó és Júlia története
Savoyai Jenő és a Jajce kaszárnya
-
Szarajevó – Balkán
Négy év után az Interline klubbal voltam újra Boszniában. Most, hogy a komputeren a képeket rendezgetem, előbukkantak a 2018-ban Szarajevóban készített fotók és az akkor írt szösszenetem. Sajnos azóta már nincs közvetlen légi összeköttetés a bosnyák fővárossal, de aki teheti, vegye fel a bakancslistájára. Újra Szarajevóban 2018-ban Szarajevó Balkán. Igaz, Nyugat-Balkán, de mégis Balkán, amire itthon fennhordott orral, fintorogva, lenézően legyinteni szoktak. Volt maléves kolléganőm is azt kérdezte, hogy jár oda egyáltalán valaki? Voltak utasok is a gépen? Igen, járnak oda Európa, a Közel-Kelet számos városából hagyományos és low cost légitársaságok, időről-időre charter légitársaságok. Egykor a Malévnak is napi járata volt Budapest-Szarajevó között. A háború után az elsők között voltunk…
Ezeket is érdemes megnézni
Egy beteg elme a háborúban
A bosnyák tél a népi kalendárium tükrében
Savoyai Jenő és a Jajce kaszárnya
-
Nyolcvan éve halt meg Szarajevó híres cseh származású építésze, Karl Paržik
Az Osztrák-Magyar Monarchia negyven éve (1878-1918) alatt Szarajevó európai városi kinézetet kapott köszönhetően számos építésznek, akik életük nagy részét Bosznia-Hercegovina modern infrastruktúrája kiépítésének szentelték. Közülük kiemelkedik munkájával Karl Paržik cseh építész. Cseh bevándorlók Boszniában A Monarchia idején nagyszámú cseh telepes érkezett a nyugat-balkáni országba. Művészek, tisztviselők, bírák, adminisztratív dolgozók, iparosok mellett bankárok, vendéglátósok, orvosok, gyógyszerészek, tanárok, földmérők, sőt kiváló zenészek vándoroltak be. A cseh építészek előtérbe kerültek, a leghíresebb Paržikon kívül többen is ismertek abból az időszakból: Hans Niemeczek, Karlo Panek, Josef Pospišil, Aleksandar Wittek: Ők mind Szarajevóban terveztek és építettek. Jaroslav Černý vízierőműveket tervezett Bosznia-szerte, Vojtĕch Blah Banja Lukán parkokat és sugárutakat. Karl Paržik a csehországi Jičín város melletti…
-
Születésnapos a szarajevói repülőtér
1969. június 2-án nyitott meg hivatalosan a Szarajevó-Ilidža/Butmir repülőtér. A polgári légiforgalom kezdete A polgári légiforgalom azonban már jóval azelőtt, 1930-ban megkezdődött. Akkor indította be a Belgrade Airlines Aeroput (a JAT elődje) a Belgrád-Szarajevó-Podgorica járatot Potez-29 típusú repülőgéppel. A második világháború alatt a Jugoszláv Királyság teljes területén felfüggesztették a polgári repülést, ami 1947-ben állt helyre. Megindult a rendszeres polgári légiközlekedés Szarajevó, Belgrád és Zágráb között. A járatokat az új jugoszláv-szovjet JUSTA légitársaság üzemeltette nem túl sokáig. Alig több mint egy évvel később az akkor már Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya a Szovjetunióval való konfliktus miatt megszüntette a közös társaságot és megalakult a JAT, Jugoslovenski Aerotransport. Az új repülőtér A butmiri…
-
Sportrepülőtérré tennék Tito egykori katonai csodáját
A Bihać melletti Plješavica-hegy mélyén található az egykor legjobban felszerelt jugoszláv katonai repülőtér, a Željava. A maga korában Európa három legmodernebb katonai repülőtereinek egyike volt. Egyes adatok szerint négymilliárd dollárt fektettek be Tito katonai csodájának megépítésébe. Ez szolgált biztosítékul az akkori Szovjetunió esetleges támadásai ellen. A jugoszláv néphadsereg 1992. május 17-én 56 tonna robbanóanyaggal megsemmisítette, használhatatlanná vált, az idő pusztítása pedig teljesen lerombolta a belsejét. 2011-ben Una-Sana kanton miniszterelnöke, Hamdi Lipovač bejelentett egy elképzelést, hogy egy korszerű cargo repülőtér épüljön. A beruházás költsége és a megtérülés esetlegessége miatt a projekt nem valósult meg. Úgy tűnik azonban, hogy a három évtizedes alvás után Željava ébredezik a határ mindkét oldalán. A horvát…
Ezeket is érdemes megnézni
Ramadán 2024
Névtelen sírok a balkáni úton
Medjugorje – csoda vagy csalás?
-
A szarajevói Rómeó és Júlia története
Egy háború ártatlan, civil áldozatai értelmetlenek és elfogadhatatlanok, de még ezek között is van olyan eset, ami a többinél jobban megrázza az embereket. A boszniai háború egyik legszívszorítóbb története két fiatal 1993. május 18-i erőszakos halála, ami az egész világot megdöbbentette. Azon a napon délután 5 órakor halt meg Szarajevóban a Vrbanja hídon Boško Brkić és Admira Ismić. Tinédzserszerelem A CNN nevezte őket először szarajevói Rómeó és Júliának, bár itt a két család nem állt viszályban egymással. Ellenkezőleg. Egy igazi, romantikus szerelmi történet volt az övéké. Mindketten 1968-ban születtek és 1984-ben a szarajevói téli olimpián ismerkedtek meg. Boško szerb volt, Admira bosnyák, de ez semmi akadályt nem jelentett sem nekik,…
-
Ilidža a Monarchia idején
Ilidža 12 km-re található Szarajevótól. Gyógyító termálvizéről és fürdőiről ismert. A Monarchia korában is kedvelt piknikező hely volt, amit helyi vonattal és fiákerrel érhettek el. Ilidžának volt fegyverállomása, általános iskolája, telefonhálózata és 560 lakosa. A posta 1890. június 1-jén nyílt meg Militärpost LXIV néven, de csak a nyári szezonban működött. 1894. október 1-től dolgozott egész évben. Báró Rudolf Maldini Wildenhainski 1912-ben így írt útleírásában: “Vonattal jössz Szarajevóból, a dohánygyártól. Szinte óránként el lehet jutni erre a kedves fürdőhelyre. Fél óra Ilidža, ez a legkényelmesebb minden szarajevói polgár számára. A keskeny vonatablakokon át látod balra a Miljacka folyót, ahogy a szép és termékeny szarajevói mezőn kanyarog, partján sok nyaralóval, kerttel és…
Ezeket is érdemes megnézni
Magyar katonák között Szarajevóban
Születésnapos a szarajevói repülőtér
Szarajevó szimbóluma, a Vijećnica
-
1992. május 2. – emlékezzünk Szarajevóra
Harminc évvel ezelőtt, 1992. május 2-án a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) megindította az első frontális támadását Szarajevó ellen. Szép, napsütéses nap volt. Háborús. Azon a napon Bécsben, Velencében, Párizsban, ahol ugyancsak szép, napsütéses idő volt, az emberek a kedvenc kávézójukban ültek, sétáltak. A szarajevóiak reménykedtek, hogy „ez a valami”, ami április 6 óta tart, gyorsan megszűnik, nem maradhat sokáig, mert senki nem engedi, hogy gyerekeket, időseket, fiatalokat, nőket, férfiakat öljenek meg a hegyről. De május 2-án ez az illuzió határozottan elillant. A harcok a Jugoszláv Néphadsereg és a Területvédelem között Skenderiján kezdődtek. Felgyújtották a villamosokat, lángokban állt a parton a főposta, gránátokkal lőtték a tv székházat, az elektromos műveket, a…
Ezeket is érdemes megnézni
A szarajevói Rómeó és Júlia története
A szarajevói merénylet
A szarajevói csevap
