-
És megindultak a NATO fegyveres erői – a szarajevói Markale piac elleni támadás évfordulójára
1992 óta gyilkolták egymást a délszláv polgárháborúban szerbek, horvátok, bosnyákok, a nemzetközi közösségek békefenntartókat küldtek szinte semmi jogosítással, béketerveket dolgoztak ki, amiket valamelyik fél biztosan nem írt alá, és folyt az öldöklés. Szarajevó 1992 május óta blokád alatt volt, az emberek éheztek és fáztak. A belvárosban lévő Markale csarnok mögött lévő Városi piac egyike volt azoknak a helyeknek, ahol az ostrom ideje alatt is be lehetett szerezni élelmiszert. Támadások a piac ellen 1995. augusztus 28-án délelőtt 11 órakor öt erős robbanás hallatszott. A 120 mm-es löveggránátokat a Trebević irányából lőtték ki, a piac északi bejáratánál robbantak fel. Negyvenhárom embert megöltek, több mint 84-et megsebesítettek. Nem ez volt az első támadás…
Ezeket is érdemes megnézni
Hogy kezdődött a háború a mi utcánkban?
Repültek a „mostari fecskék”
A szarajevói Teleki Blanka
-
A boszniai háború hős könyvtárosa
Harminc évvel ezelőtt, 1992. augusztus 25-26-ra virradó éjszaka a boszniai Szerb Köztársaság hadserege lángba borította Szarajevó szimbólumát, a Vijećnicat. A város három évtizeddel később emléktáblát állított egy könyvtárosnőnek, Aida Buturovićnak. Aida a boszniai háború kitörésekor a Nemzeti Könyvtárban dolgozott, mint a nemzetközi dokumentumcseréért felelős könyvtáros, és közben az egyetem Általános Irodalmi és Filozófiai Tanszékén a doktori disszertációján dolgozott. Azon az augusztusi éjszakán kollégáival, szarajevói lakosokkal együtt igyekezett megmenteni néhány ritka kéziratot a könyvgyűjteményből. Augusztus 26-án hazafelé menet egy repeszgránát megölte. Andras Riedlmayer, a Harvard könyvtárosa 1994-ben kezdeményezte a Kéziratgyűjtési projektet azzal a céllal, hogy Aida nővérének, Amila Buturovićnak segítségével összegyűjtsék a tűz során leégett kéziratokat tartalmazó mikrofilmeket. Riedlmayer egyszer…
Ezeket is érdemes megnézni
Cipők ezrei Szarajevó utcáin
Magyar katonák között Szarajevóban
Nem sárga csillag – fehér szalag
-
A boszniai Keraterm koncentrációs tábor egyetlen éjszakája
Haláltábor. Én azon szerencsés nemzedék tagja vagyok, akik ezt a szót a II. világháború történelmét tanulva a könyvekből ismertem meg. Majd már felnőtt fejjel, a délszláv háború idején újra megtanultam. Negyvenhét évvel a második világháború után Európában újra haláltáborokat hoztak létre. Bosznia-Hercegovina területén hat koncentrációs tábor működött. Az Omarska és a Trnopolje táborok mellett a Keraterm volt az egyik leghírhedtebb. A tábort a prijedori válságstáb határozatára hozták létre az egykori kerámiagyár területén, a korábban késztermékek raktárának használt helyiségekben, amiket egytől négyig jelöltek. Működtetéséért a prijedori közbiztonsági központ és a katonai rendőrség volt a felelős. Ők adták a tábor személyzetét. A táborba főleg a Matarusko Brdon élőket vitték, illetve a Sana…
-
Srebrenica az orvos szemével
„Nincs jogunk csendben maradni arról, ami történt, mert ha a tanúk hallgatnak, azok fognak beszélni, akik a bűnöket elkövették, és elkezdik átírni a történelmet úgy, ahogy nekik megfelel” – mondta Dr. Pilav. Dr. Ilijaz Pilav a boszniai háború mind a négy évét Srebrenicában töltötte. 1995. július 11-én az utolsó csoporttal hagyta el a várost. A 28 éves háziorvos a hadikórházban minden lehetséges sebesülést kezelt, lőtt sebeket, súlyos, taposóakna okozta sérüléseket, végtagot amputált, hasi műtéteket végzett. A város elestének napjaiban megszervezte a sebesültek átszállítását Potočariba, a holland békefenntartók táborába, és csak ezután, együtt a katonákkal, a helyiekkel indult el az erdőn keresztül a szabad területek felé. Amikor Szarajevóban befejezte az orvosi…
-
Srebrenica emlékezik
Július 11-én Srebrenicára emlékezünk. A délszláv háborúban a második világháború utáni évek legsúlyosabb, legmegdöbbentőbb népirtását követte el a Szerb Köztársaság hadserege 1995 július első napjaiban a kelet-boszniai kisváros Srebrenica és környékének férfi és fiú lakossága ellen. A város eleste utáni napokban a családjuktól elválasztott férfiak és fiúgyerekek, a város védői az erdőn keresztül menekültek a bosnyák hadsereg által ellenőrzött, szabad területek felé. Az út közben valóságos embervadászat folyt ellenük, a Ratko Mladić vezette katonai egységek 8372 embert gyilkoltak meg. A város melletti Potočariban kialakított emlékhelyen ma ötven áldozatot helyeznek örök nyugalomta. A legfiatalabb, akit ma temetnek, Salim Mustafić. 16 éves volt, amikor 1995 nyarán megölték. Földi maradványait 2006-ban exhumálták a…
Ezeket is érdemes megnézni
Hogy kezdődött a háború a mi utcánkban?
Művészek a háborúban
Savoyai Jenő és a Jajce kaszárnya
-
Srebrenica az államfő emlékeiben
„Az agresszorok elleni védelmi helyzet 1992 tavaszán egész Boszniában nagyon nehéz volt, különösen a Drina-völgyén. Akkor Boszniában nem csak a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) alakulatai találtak állandó állomáshelyet, hanem azok is, amelyek Horvátországból vonultak vissza. Bosznia-Hercegovina azokban a napokban a világ legnagyobb laktanyája volt. A boszniai agresszió a bijeljinai támadással kezdődött, majd folytatódott a Zvornik, Visegrad és Foča elleni támadással, vagyis az egész Drina-völgyén. Kisebbfajta csodával határos, hogy Fočában öt napon át ellenálltunk, és hogy sikerült 1995-ig megvédeni Srebrenicát és Žepát. (…) El kell ismernem, erősen hittem, hogy az ENSZ-nek meg kell védenie Srebrenicát és Žepát, amelyeket az ENSZ BT 819-es és 824-es határozata (1993. április) védett övezetté nyilvánított. Amennyire tudom,…
-
Szarajevó – Balkán
Négy év után az Interline klubbal voltam újra Boszniában. Most, hogy a komputeren a képeket rendezgetem, előbukkantak a 2018-ban Szarajevóban készített fotók és az akkor írt szösszenetem. Sajnos azóta már nincs közvetlen légi összeköttetés a bosnyák fővárossal, de aki teheti, vegye fel a bakancslistájára. Újra Szarajevóban 2018-ban Szarajevó Balkán. Igaz, Nyugat-Balkán, de mégis Balkán, amire itthon fennhordott orral, fintorogva, lenézően legyinteni szoktak. Volt maléves kolléganőm is azt kérdezte, hogy jár oda egyáltalán valaki? Voltak utasok is a gépen? Igen, járnak oda Európa, a Közel-Kelet számos városából hagyományos és low cost légitársaságok, időről-időre charter légitársaságok. Egykor a Malévnak is napi járata volt Budapest-Szarajevó között. A háború után az elsők között voltunk…
Ezeket is érdemes megnézni
Születésnapos a szarajevói repülőtér
Bosznia első női muszlim orvosnőjéről
Velencei filmfesztivál – Quo vadis, Aida?
-
Nyolcvan éve halt meg Szarajevó híres cseh származású építésze, Karl Paržik
Az Osztrák-Magyar Monarchia negyven éve (1878-1918) alatt Szarajevó európai városi kinézetet kapott köszönhetően számos építésznek, akik életük nagy részét Bosznia-Hercegovina modern infrastruktúrája kiépítésének szentelték. Közülük kiemelkedik munkájával Karl Paržik cseh építész. Cseh bevándorlók Boszniában A Monarchia idején nagyszámú cseh telepes érkezett a nyugat-balkáni országba. Művészek, tisztviselők, bírák, adminisztratív dolgozók, iparosok mellett bankárok, vendéglátósok, orvosok, gyógyszerészek, tanárok, földmérők, sőt kiváló zenészek vándoroltak be. A cseh építészek előtérbe kerültek, a leghíresebb Paržikon kívül többen is ismertek abból az időszakból: Hans Niemeczek, Karlo Panek, Josef Pospišil, Aleksandar Wittek: Ők mind Szarajevóban terveztek és építettek. Jaroslav Černý vízierőműveket tervezett Bosznia-szerte, Vojtĕch Blah Banja Lukán parkokat és sugárutakat. Karl Paržik a csehországi Jičín város melletti…
-
Születésnapos a szarajevói repülőtér
1969. június 2-án nyitott meg hivatalosan a Szarajevó-Ilidža/Butmir repülőtér. A polgári légiforgalom kezdete A polgári légiforgalom azonban már jóval azelőtt, 1930-ban megkezdődött. Akkor indította be a Belgrade Airlines Aeroput (a JAT elődje) a Belgrád-Szarajevó-Podgorica járatot Potez-29 típusú repülőgéppel. A második világháború alatt a Jugoszláv Királyság teljes területén felfüggesztették a polgári repülést, ami 1947-ben állt helyre. Megindult a rendszeres polgári légiközlekedés Szarajevó, Belgrád és Zágráb között. A járatokat az új jugoszláv-szovjet JUSTA légitársaság üzemeltette nem túl sokáig. Alig több mint egy évvel később az akkor már Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya a Szovjetunióval való konfliktus miatt megszüntette a közös társaságot és megalakult a JAT, Jugoslovenski Aerotransport. Az új repülőtér A butmiri…
-
Sportrepülőtérré tennék Tito egykori katonai csodáját
A Bihać melletti Plješavica-hegy mélyén található az egykor legjobban felszerelt jugoszláv katonai repülőtér, a Željava. A maga korában Európa három legmodernebb katonai repülőtereinek egyike volt. Egyes adatok szerint négymilliárd dollárt fektettek be Tito katonai csodájának megépítésébe. Ez szolgált biztosítékul az akkori Szovjetunió esetleges támadásai ellen. A jugoszláv néphadsereg 1992. május 17-én 56 tonna robbanóanyaggal megsemmisítette, használhatatlanná vált, az idő pusztítása pedig teljesen lerombolta a belsejét. 2011-ben Una-Sana kanton miniszterelnöke, Hamdi Lipovač bejelentett egy elképzelést, hogy egy korszerű cargo repülőtér épüljön. A beruházás költsége és a megtérülés esetlegessége miatt a projekt nem valósult meg. Úgy tűnik azonban, hogy a három évtizedes alvás után Željava ébredezik a határ mindkét oldalán. A horvát…
Ezeket is érdemes megnézni
Az angol Miss Irby lányiskolája Szarajevóban
Cipők ezrei Szarajevó utcáin
Ukrán békefenntartók a boszniai háborúban
