-
Wellness szálló a volt koncentrációs táborban
Višegrad a boszniai Szerb Köztársaság keleti részén fekvő, festői környezetű kisváros. A 16. században épült hídat Ivo Andrić tette világszerte ismertté a Híd a Drinán című regényével. Ide álmondta és építette Emir Košturica Andrićgradot és ez az a város, aminek környékéről az Oszmán Birodalom legtöbb nagyvezére származott. És ez az a város (igaz, Bosznia-Hercegovinában nem az egyetlen), ahol a háború alatt koncentrációs táborként használt szállodát wellness szállóként üzemeltetik. Egy idegenvezető szerint a Vilina Vlas gyógyfürdő „tökéletes hely egy romantikus estéhez”. Én ebben egyáltalán nem vagyok biztos. A boszniai háború idején, 1992-ben Vilina Vlas parancsnoka Milán Lukić, a Fehér Sasok szerb félkatonai csoport vezetője volt, de ott voltak Arkan és Šešelj…
-
Bosznia fölött lelőtt vadászpilóta a Pentagonban
Scott O’Grady volt amerikai vadászpilóta lesz a Pentagon új védelmi miniszterhelyettese. A most 55 éves O’Grady a részt vett a balkáni háborúban a Szerb Köztársaság hadserege elleni NATO-műveletekben, 1994. február 28-án Banja Luka közelében egy légicsatában több szerb vadászrepülőgépet lőtt ki. 1995. június 2-án egy F-16-ossal volt bevetésen, amikor Bosznia-Hercegovina felett lelőtték. Az eset Mrkonjić Grad közelében történt, O’Grady csaknem hétezer méter magasból katapultált és hat napot töltött a Bihać melletti erdőben. Volt némi élelmiszer tartaléka, de az ilyen helyzetekre is kiképzett pilóta megtalálta az erdőben a túléléshez szükségeseket. Az amerikai tengerészgyalogság széleskörű keresést szervezett és egy kockázatos akcióban – mivel a szerbek is nagy erővel kutattak utána – kimenekítették.…
-
A daytoni békeszerződés
Huszonöt évvel ezelőtt, 1995. november 21-én írta alá az amerikai Daytonban Jugoszlávia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina akkori elnöke a boszniai háborút lezáró békeegyezményt. A megállapodás megszületéséig nagyon keserves, hosszú évekig tartó, több mint százezer áldozatot követelő harc árán jutottak el a szembenálló felek. Sokan bírálják a szerződést, de abban mindenki egyetért, hogy ott és akkor többet és jobbat nem lehetett elérni. A legfontosabb az volt, hogy véget vessenek a további vérontásnak. Az egyezmény egyebek mellett megteremtette az új, önálló Bosznia-Hercegovina alapjait, megalkotta alkotmányát, létrehozta a nemzetközi közösségek főmegbízottjának intézményét. Az országot két önálló részre osztották: 51 százalékban a Boszniai-Horvát Föderációra és 49 százalékban a Szerb Köztársaságra. A két tagállam saját elnökkel,…
-
Egy rejtélyes légibaleset
Sokak szerint a horvát légtérben történt legtitokzatosabb légibaleset volt 1996. április 3-án Dubrovnik közelében. Leszállás közben a repülőtér közelében lévő Sveti Ivan hegynek ütközött és lezuhant az amerikai légierő CT-43A/73-1149 (módosított Boeing 737-200-as) típusú repülőgépe. A gépen utazott Ron Brown amerikai kereskedelmi miniszter és a küldöttség, köztük a New York Times frankfurti irodájának főszerkesztője, Nathaniel C. Nash, és Nikša Antonini horvát fotóriporter. A balesetben mindenki életét vesztette. Brown azért utazott a délszláv háborúk sújtotta területekre, hogy pénzügyi segítséget nyújtson az érintett országok gazdaságának gyorsabb növekedéséhez. Úgy vélte, hogy a régió gazdasági stabilitása erősítheti az éppen csak kialakult békét. Terv szerint a delegáció Dubrovnikban találkozott volna a horvát tisztségviselőkkel, ám…
-
Beau Biden út és emlékmű Koszovóban
Joe Biden megválasztott amerikai elnök fiáról, Beau Bidenről elnevezett út köti össze Koszovóban Ferizaj és Gnjilane településeket. Az út mentén lakók örülnek Biden választási győzelmének, mert ahogy mondják, jól ismeri Koszovót, jól ismeri az albán nép félelmeit, gondjait, a barátjuknak tekintik. “Ha nem lett volna Amerika segítsége, akkor az összes albánt kiutasították volna, senki sem maradt volna itt” – mondta egy út mellett lakó. Beau Biden a háború után, 2001-ben ideiglenes jogi tanácsadóként szolgált Koszovóban. Ügyészeket és bírákat képzett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) számára, ő volt a felelős a kialakuló igazságszolgáltatási rendszer képzési tantervének kidolgozásáért, hivatalos képzési programok felállításáért. “A misszióban dolgozó kollégáink Beau Bidenre igazi szakemberként…
Ezeket is érdemes megnézni
Az egykori katonai csoda – Željava
Gyerek menekültek a balkáni úton
Medjugorje – csoda vagy csalás?
-
Nemzetközi bíróság előtt a koszovói államfő
Miután a hágai Koszovó Különleges Bíróság a speciális ügyészség vádemelési indítványára elrendelte Hashim Thaci államelnök, Kadri Veselji, a Koszovói Demokrata Párt vezetője, Rexhep Selimi, az Önrendelkezési Mozgalom képviselője, és Jakup Krasniqi, a koszovói közgyűlés elnöke letartóztatását, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egykori vezérkarának tagjai napok óta a nemzetközi bíróság scheveningeni börtönében vannak. Mind a négyüket tíz pontban vádolták meg politikai és etnikai alapon elkövetett gyilkossággal, erőszakkal, emberek erőszakos eltűntetésével, üldöztetéssel, törvénytelen letartóztatással, fogvatartással és kínzással. Ezekből hat vádpont emberiség elleni, négy vádpont háborús bűncselekmény, amikért egyenként is büntetőjogi felelősséggel tartoznak. A vádiratban felsorolt cselekményeket 1998. március és 1999. szeptember között követték el Koszovóban és Albániában. Jack Smith legfőbb ügyész április…
-
Joe Biden és a Nyugat-Balkán
Hogy milyen figyelemmel kísérték az amerikai elnökválasztást a nyugat-balkáni országokban, talán a legjobban Žarko Puhovski horvát véleményformáló értelmiségi kommentje érzékelteti a legjobban: “Amerikában a világ elnökét választják meg, és azok a választások sokkal fontosabbak számunkra, mint a horvát elnökválasztás. Itt van szavazati jogunk, választhatunk elnököt, aki nem dönt semmiről, de nincs szavazati jogunk az amerikai választáson, ahol az elnök a mi életünkről is dönt.” A Frankfurter Allgemeine Zeitung hosszú cikkben foglalkozott még a választás előtt azzal, hogy miért utasítják el a szerb nacionalisták Joe Bident, miközben a boszniai muzulmánok, vagy a muszlim többségű koszovói albánok azt remélik, hogy ő lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Ennek megértéséhez érdemes visszatekinteni 1993-ra.…
Ezeket is érdemes megnézni
Nyolcvan éves Ivica Osim
Repülőgépes evakuálás az ostromlott Szarajevóból
Új légitársasága lesz Szlovéniának
-
Ötvenhat éve zuhant le Belgrádnál a szovjet delegáció repülőgépe
1964. október 19-én történt az egyik legsúlyosabb repülőgépszerencsétlenség Belgrádnál a II. világháború után. A szerbiai főváros melletti Avala hegy lejtőire zuhant repülőgépben életét vesztette az akkori Szovjetunió delegációja, akik azért utaztak Belgrádba, hogy részt vegyenek a felszabadulás huszadik évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségeken. A delegációt Szergej Birjuzov marsall és Vlagyimir Ivanovics Zsdanov tábornok vezették, akik maguk is harcoltak Belgrádban. Az Il-18-as repülőgépet az előzetes tervek szerint 9.30-ra várták, amit később 11.45-re módosítottak. A repülőtéren 11.30-ra minden készen állt a fogadásukra, felsorakozott a díszszázad, a zenekar, ott voltak a delegációt fogadó hivatalosságok. A gépet utoljára 11:34-kor látták a radarképernyőn, majd eltűnt. A repülésvezető utoljára akkor volt vele kapcsolatban, amikor ötezer méter…
Ezeket is érdemes megnézni
Szlovénia függetlenségének 30. évfordulóját ünnepli
A szarajevói háborús alagút
Amerikai külügyminiszterek és a Balkán
-
Meghalt a montenegrói metropolita
Nyolcvankétéves korában koronavírus fertőzés szövődményeiben meghalt a radikálisan keményvonalas montenegrói-tengermelléki egyházmegye metropolitája, Amfilohije Radović. A járvány kitörése óta tagadta a védekezés szükségességét, a templomban arról prédikált, hogy hagyják figyelmen kívül a kormány korlátozó intézkedéseit. A montenegrói egyházmegye a Szerb Ortodox Egyházhoz (SOC) tartozik, Amfilohije a püspökök közötti rangsorban a második a szerb pátriárka után. A szélsőségesen szerbbarát egyházi vezető nem ismerte el Montenegró államnak és nemzetnek még a létezését sem, nem tekintette önálló államnak, a montenegróiakat egy helyi, őshonos közösségnek tartotta a szerb nemzeten belül. Fanatikusan támogatta a délszláv háborúkat, uszított és harcra buzdította a szerb csapatokat. Lakhelyén, a cetinjei kolostorban fogadta és megáldotta Željko Ražnatović Arkant, a „Tigrisek” hírhedt…
-
Hatmillió fegyver a civileknél
Két közelmúltbeli tragikus horvátországi esemény újra központi kérdéssé tette, hogy mennyi fegyver van a lakosságnál a nyugat-balkáni országokban. Az év elején Filip Zavadlav egy kalasnyikovval Split belvárosában három embert gyilkolt le, néhány nappal ezelőtt egy kis faluból származó 22 éves fiatalember, Daniel Bezuk a zágrábi Szent Márk téri kormányzati épületre adott le lövéseket ugyancsak kalasnyikovval és súlyosan megsebesített egy rendőrt. Ezután a nála lévő pisztollyal öngyilkos lett. De hogyan jutottak hozzá ezek a húszas éveik elején járó fiatalok az automata fegyverekhez? Egyrészt a tapasztalatok szerint nem okoz nagy erőfeszítést a feketepiacon fegyvert vásárolni, csupán néhány száz euró és internet kell hozzá, másrészt sok család valóságos fegyverarzenált halmozott fel, ahogyan…
Ezeket is érdemes megnézni
Gyilkos járvány a korona előtt
A koszovói szerbek elleni támadások évfordulóján
Tüntetések az erőszak ellen Belgrádban
