-
Mega-alagút Boszniában: a régió legmerészebb építkezése
Bosznia-Hercegovina hegyvidéki tájai évszázadok óta jelentős próbatétel mind az utazóknak, mind a mérnököknek. Most egy olyan vállalkozás vette kezdetét, amely alapjaiban írja át a régió közlekedési térképét. A Prenj-alagút megépítése nem csupán egy újabb szakasz az 5C korridoron. Az ország történetének eddigi legnagyobb, legdrágább és legösszetettebb mérnöki kihívása, valódi mérnöki bravúr. A Szarajevót és Mostart összekötő szakaszt évek óta “lehetetlen” küldetésként emlegetik a rendkívüli domborzati viszonyok és a projekt körüli bürokratikus akadályok miatt. A jelenlegi, a Neretva-völgyön át kanyargó, kétségtelenül lélegzetelállító út lassú és nehézkes. Az új mega-alagút ígérete valódi közelségbe hozza a modern, gyors észak-déli összeköttetést. Európa egyik legmélyebb alagútja – 1,3 kilométerrel a sziklák alatt A Prenj-alagút technikai…
Ezeket is érdemes megnézni
Bosnyák kávé – a társadalmi élet alapja
„Börtönterror” alatt a háborús bűnös Radovan Karadžić
Srebrenica
-
Misszionáriusok és bőrlabdák: A balkáni futball története
A jelenleg zajló labdarúgó világbajnokságon két egykori jugoszláv tagköztársaság, Horvátország és Bosznia-Hercegovina nemzeti válogatottja is kiharcolta a részvételt. Úri passzió, nem munkássport A futball európai térhódítása során egy különös társadalmi mutáció ment végbe. Míg Nagy-Britannia, Hollandia és Belgium kikötővárosaiban, a skandináv országokban, Észak-Németországban a foci a bányászok és gyári munkások sportja volt, egyfajta szelep a kemény fizikai munka után, addig a kontinens belseje felé haladva a játék „polgárivá” vált. A munkásosztálynak esélye sem volt a sportolásra: a napi 17 órás munkaidő után az életben maradás volt a cél, nem a kikapcsolódás. Ezzel szemben a helyi polgárság és a felső középosztály fiataljai – ellentétben brit kortársaikkal, akik a konzervatív vadászatot vagy…
-
Sirályok
Néhány napja még vízitaxival utaztunk Thessaloniki és Neoi Epivates között, és a hajónkat sirályok tucatjai követték. Nem vitás, hogy gyönyörűek, ahogy a kék víz és a kék ég között repülnek a fehér madarak, de nekem mégis a régi, bulgáriai félelem jutott eszembe. 1985 nyári menetrendi időszakát Bulgáriában, Várnában és Burgaszban töltöttük. Laci a Malév állomásvezetője volt a két városban, mi is kiköltöztünk az akkor egy éves és nyolc hónapos Ágival. Itthon már gyalogolt, gond nélkül elsétáltunk Zuglóban a boltba, a játszótérre, bebuszoztunk az anyuékhoz a Körútra. Gondoltam, ha itthon nincs szükség a babakocsira, Bulgáriában sem lesz. De Ági nem így gondolta. Elmentünk Várnában is sétálni, jött is szépen, de aztán…
Ezeket is érdemes megnézni
Kirándulás a Partiumba
Birtokba vettük a várnai lakást
Ha karácsony, akkor a romániai forradalom
-
Egy szisztematikus etnikai tisztogatás előjátéka: május 31, Prijedor fehér szalagjai
Május 31-e a Fehér Szalag Napja. 1992. május 31-én az észak-nyugat-boszniai kisvárosban, Prijedorban a nem szerb lakosságnak elrendelték, hogy fehér lepedőkkel jelöljék meg házaikat, és fehér szalagot viseljenek a karjukon. Borzalmas előjátéka volt ez a szisztematikus etnikai tisztogatásnak, haláltáboroknak és 3176 civil, köztük 258 nő és 102 gyermek meggyilkolásának. Ezen a napon Bosznia-szerte, és a világ számos városának utcáin, házain jelennek meg a fehér lepedők, fehér zászlók, fehér szalagok. Ami 1992-ben a kirekesztés és a megalázás eszköze volt, az mára a dac, az emlékezés és a fasizmus, valamint a történelmi revizionizmus elleni küzdelem globális szimbólumává nőtte ki magát. Voltak előzmények A prijedori bűncselekmény nem egyik napról a másikra történt. A…
-
A MOL további két hetet kapott az Egyesült Államoktól a NIS felvásárlásáról szóló tárgyalások befejezésére
Az Egyesült Államok további két hetet adott a magyar olajtársaságnak, hogy befejezze a tárgyalásokat a Gazpromnefttel a szerb NIS (Naftna Industrija Srbije) olajipari cégben lévő orosz részesedés megvásárlásáról. A tárgyaló felek május 22-én, a határidő lejártakor az utolsó pillanatban kaptak haladékot június 6-ig. Ez a kéthetes hosszabbítás nem csupán technikai segítség, hanem politikai jelzés is: Amerika figyeli, hogy a „derusszifikáció” folyamata a nyugati érdekek mentén halad-e. A folyamat mérföldkövei Annak érdekében, hogy Oroszország ne használja fel az energiabevételeket az ukrajnai háborúra, az USA 2025 elején szankciókat vezetett be a NIS ellen. A szankciók végrehajtása októberben megkezdődött. Január közepén a MOL és a Gazpromneft keretmegállapodást kötött a NIS 56,15…
-
Hajózni és repülni muszáj
Navigare necesse est – hajózni muszáj. De nemcsak hajózni, repülni is. Így gondolta ezt a Boeing cég alapítója William Edward Boeing is. 1915-ben, huszonkét évesen már repülőt épített, néhány évvel később pedig már hajókat is. A Taconite luxushajó A 20. század elejének egyik nagy ipari óriása, a Boeing, 1929-ben kiterjesztette Washington állambeli repülőgép társaságát Kanadába, és megvásárolta a vancouveri Hoffar-Beeching hajógyártó céget. Ez a leányvállalat lett a Boeing Aircraft of Canada Ltd. Hidroplánokat és hajókat épített. 1930-ban építették a 125 láb (38 méter) hosszú családi magánjachtot az azóta már megszűnt Boeing üzemben, a Coal Harbourban. A feljegyzések szerint a Boeing család a jachtot egyfajta úszó nyári palotának használta kizárólag az…
-
Mudzsahedek Boszniában
Az egyik poszt alatt egy kommentelő megjegyezte, hogy olvasna a boszniai mudzsahedekről. Nos, előkerestem a régi jegyzeteimet. A mudzsahedek érkezése Boszniába A boszniai háború alatt, 1992-1995 között iszlám fundamentalisták, mudzsahedek érkeztek az országba. Az első „szent harcosok”, vagy „iszlám önkéntesek” már 1992. februárban megérkeztek. Iráni mudzsahedek voltak az elsők, őket követték harcosok Szaúd-Arábiából, Palesztinából, Jordániából, Jemenből, Afganisztánból, Katarból. A legnagyobb katonai tapasztalattal és tudással rendelkezők Egyiptomból, Algériából, Marokkóból és Tunéziából érkeztek különféle csatornákon nyugati titkosszolgálatok segítségével. Az érkezésük jól szervezett volt. Zágrábon és Spliten keresztül humanitárius segélykonvojjal jutottak el a gyűjtőközpontokba Travnikba és Zenicára. Többségük 1992-ig a lábát sem tette európai földre, nem is hallott, semmit nem tudott Boszniáról. Nemcsak…
Ezeket is érdemes megnézni
Egy szerelem emlékére emelt épület
A szarajevói háborús alagút
Hogy kezdődött a háború a mi utcánkban?
-
Amerikai befektetők Szarajevó és Mostar repülőtereinek üzemeltetéséért
Bosznia-Hercegovina és Montenegró az a két nyugat-balkáni ország, amely még nem adta koncesszióba vagy magánkézbe fő repülőtereit. Ez Boszniában a közeljövőben változni látszik. A Föderáció Közlekedési és Kommunikációs Minisztériumában „közérdekű vizsgálat” fázisában van az amerikai AAFS Infrastructure Energy LLC ajánlata, akik átvennék a szarajevói és mostari repülőtér irányítását. A szarajevói repülőtér Bosznia-Hercegovina Föderáció kormányának tulajdonában van. A mostari repülőtérre vonatkozó ajánlatot továbbították Mostar városának, mivel a regionális repülőteret ők üzemeltetik. Mit ajánlanak az amerikaiak? Az AAFS javaslata a szarajevói repülőtér koncesszióba vétele 30 évre, további 20 évre történő meghosszabbítási lehetőséggel. A pályázó kijelentette, hogy az első öt-hét évben körülbelül 250 millió eurót tervez befektetni szakaszosan. Az amerikaiak belépése több…
-
Hétvégi orvvadászok: Szarajevó szafari
A német Der Spiegel magazin is terjedelmes cikkben írt a boszniai háború alatti „embervadászatról”. Idézik Guido Salvini nyugalmazott olasz bírót, aki Ezio Gavazzeni újságíróval együtt pert indított egy milánói bíróságon ismeretlen személyek ellen aljas indítékból elkövetett gyilkosság miatt. „Az, hogy valami kimondhatatlan dolog történt Szarajevóban, hogy hobbivadászok szórakozásból lőttek ott embereket, minden kétséget kizáróan fennáll. Számos különböző forrásnak köszönhetően efelől már nincs kétség” – mondta Salvini egy televíziós interjúban. A Spiegel állításokat idéz Gavazzeni könyvéből, amelyek „230 olaszról, valamint számos franciáról, belga és osztrákról” beszélnek, akik állítólag részt vettek civilek meggyilkolásában”. Figyelmeztetés a másik oldalról Naser Husić, a Boszniai-Hercegovinai Hadsereg egykori tagja a háború alatt Grbavica kerülettel szemben állomásozott. „Különösen…
Ezeket is érdemes megnézni
A háború emlékei Szarajevóból
Szarajevó az olcsó európai utazások legjobb választása
Szerb orvosnő a boszniai pokolban
-
A böjti hónapot lezáró ünnep – a bajram
Sok minden más volt Szarajevóban, mint itthon. Más kultúra, más szokások. Ismerkedtünk, tanultuk, tiszteletben tartottuk. Különleges élmény volt az első ramadan, a kígyózó sorok látványa napnyugta előtt a pékségeknél somunra várva, az első iftar és az első bajram. A böjti hónapot lezáró háromnapos ünnep a ramadan kezdetéhez hasonlóan az Újhold első megpillantásával kezdődik, ezért ugyanúgy országonként földrajzi fekvésüktől függően változó. Ha a hold nem látszik, akkor a böjti hónap harminc napig tart. A bajram kezdetét hivatalosan bejelentik a mecsetekben és a médiákban. Bosznia-Hercegovinai Iszlám Közössége naptára szerint a bajram első napja ebben az évben március 20., péntek. Az egyik legfontosabb iszlám ünnep A bajram az egyik legfontosabb iszlám ünnep, a…
Ezeket is érdemes megnézni
Újra téli olimpia Szarajevóban?
1992. május 2. – emlékezzünk Szarajevóra
Srebrenica az államfő emlékeiben
