• Bosznia-Hercegovina,  EX-YU

    1992. május 2. – emlékezzünk Szarajevóra

    Harminc évvel ezelőtt, 1992. május 2-án a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) megindította az első frontális támadását Szarajevó ellen. Szép, napsütéses nap volt. Háborús. Azon a napon Bécsben, Velencében, Párizsban, ahol ugyancsak szép, napsütéses idő volt, az emberek a kedvenc kávézójukban ültek, sétáltak. A szarajevóiak reménykedtek, hogy „ez a valami”, ami április 6 óta tart, gyorsan megszűnik, nem maradhat sokáig, mert senki nem engedi, hogy gyerekeket, időseket, fiatalokat, nőket, férfiakat öljenek meg a hegyről. De május 2-án ez az illuzió határozottan elillant.   A harcok a Jugoszláv Néphadsereg és a Területvédelem között Skenderiján kezdődtek. Felgyújtották a villamosokat, lángokban állt a parton a főposta, gránátokkal lőtték a tv székházat, az elektromos műveket, a…

  • Bosznia-Hercegovina,  EX-YU

    Meghalt a “grbavicai Strauss”, Ivica Osim

    Nyolcvanegyedik születésnapja előtt öt nappal, május 1-én grazi otthonában meghalt a legendás bosnyák labdarúgó, Ivica Osim. Okos fiú volt, a gimnáziumban az egyik legjobb matematikus, ezért még érettségiznie sem kellett a tantárgyból. A középiskola elvégzése után sikerrel felvételizett az egyetem matematika szakára, ahol az első dolgozatára 10-est kapott. Sokan állítják, ha a tanulást választja a labdarúgás helyett, valamelyik nagynevű egyetemi katedráig vitte volna. 13 évesen kezdett focizni a Željeničar csapatában, 1959-ben játszotta az első felnőtt mérkőzését az eszéki Proletár Labdarúgó Klub ellen. Kivételes labdakezelése, technikája, könnyedsége miatt a „grbavicai Strauss” becenevet kapta és nagyon gyorsan a közönség kedvence lett.      Aktív játékos pályafutása után edzőként folytatta. 1985-ben az UEFA…

  • Családi,  Koszovó 2002

    Pristinai mindennapok

    A Balkánon lakást keresni külön tudást igénylő feladat volt, amire a tapasztalat tanított meg minket. Szarajevóban is olyan helyen laktunk, amit a környező hegyekből nem lehetett lőni, nem véletlenül béreltek ott lakásokat külföldi diplomaták. Amikor mi 1999-ben kiköltöztünk, a magyar nagykövet rezidenciája is több más kollégájával együtt abban a negyedben volt. Lakás választás Ezzel a tudással felvértezve kezdtük el járni a várost. Úgy gondoltuk, először megpróbálkozunk egyedül, ha nem sikerül, akkor keresünk valami ügynökséget. Utánajártunk, hogy melyik országoknak van egyáltalán külképviselete Pristinában, ez volt az első kiindulópont. A másik, hogy milyen nemzetközi szervezetek működtetnek irodákat és hol. Volt listánk, volt térképünk, elindultunk. Nagyon sok házon, lakáson volt kint tábla angolul, hogy…

  • Egyéb

    A böjt és az egészség

    A böjt minden világvallásban jelen van. A keresztények húsvét előtt hamvazószerdától nagypéntekig negyven napot böjtölnek, a muzulmánok az iszlám szent hónapja alatt, ramadánkor. A böjt A negyvennapos böjt szabályai ma már kevésbé szigorúak, az egyház mégis arra kéri a híveket, hogy legyenek önmegtartóztatóak. A nagyböjti napokon a 14 és 60 év közötti hívek naponta háromszor étkezhetnek, de csak egyszer lakhatnak jól, és nem fogyaszthatnak húst.   A ramadán idején a böjtölő felnőtt muszlimok napkeltétől napnyugtáig nem esznek és nem isznak. A böjt általában egészséges, a szervezet, miután felhasználta a cukortartalékait, elkezd zsírt égetni. Ezt a folyamatot metabolikus változásnak nevezik. Az egészségügyi előnyök közé tartozik a vérnyomás, a koleszterinszint, a gyulladások…

  • EX-YU,  Montenegró

    Tartanak az oroszok elleni szankcióktól

    Montenegróban közel 19 000 ingatlant, és 4 millió négyzetméternyi földterületet birtokolnak vagy társtulajdonosok oroszok, jónéhányan Putyin közeli barátai, ismerősei. Tizenhárom településen, köztük Budvan, Herceg Noviban, Kotorban, Podgorican, Ulcinjban rendelkeznek ingatlanokkal. Az ingatlanvásárlások kezdete Montenegró 2006-os függetlenedése utáni első években az oroszok vásárolták a legtöbb ingatlant az országban. Ahogy egy forgalmazó mondta: mindent megvettek, amit csak lehetett. 2012-ben arról cikkeztek, hogy az oroszok felvásárolták fél Montenegrót. Egész falvak tulajdonosai. Politikusok, iparmágnások, üzletemberek vásárolnak, és akkora az érdeklődés, hogy Budvában orosz magániskola is nyílt. Akkor 150 ezer orosz tulajdonban lévő lakó-és kereskedelmi ingatlanról írtak. Egyes nem hivatalos információk szerint mintegy kétmilliárd eurót fektettek be Montenegróban 2000 első évtizedében. Montenegró az oroszok kedvenc célpontja…

  • Bosznia-Hercegovina,  Jugoszlávia

    Mikor kezdődött a háború Bosznia-Hercegovinában?

    Harminc évvel később sincs egyezség arról, hogy mikor is kezdődött a háború Bosznia-Hercegovinában. A „legjugoszlávabb” jugoszláv köztársaságban több mint százezer ember életét vesztette, a lakosság több mint a fele megsebesült, és a három etnikai csoport, a szerbek, horvátok, bosnyákok mind más és más dátumot jelölnek meg a háború kezdetére, ami nemcsak hónapokban, de évben sem egyezik.   Bosznia nem létező állam Az 1990-es években azt tartották, hogy a „magukat bosnyáknak nevező emberek nem külön nemzetiség, hanem muszlim vallású szerbek vagy horvátok. Szerbia és Horvátország létezik, de a kettő között semmi nincs.” Szerbia úgy tartotta, hogy Boszniának nincs történelmi identitása államként, nincs legitimitása. Ahogy most Putyin mondja ugyanezt Ukrajnáról. Harminc évvel…

  • EX-YU,  Jugoszlávia,  Repülős

    12 perc a biztonságos légtérig

    1999. március 24-én 19.45 perckor a NATO légitámadást indított a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság ellen. A parancsot Javier Solana NATO főtitkár adta ki a szövetségi erők akkori parancsnokának, Wesley Clarknak.  A NATO beavatkozás előzménye A délszláv háborút a daytoni békeszerződés 1995 novemberében lezárta, ezzel Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában véget vetettek a vérontásnak, de az albán-szerb konfliktus nem enyhült, a koszovói háború további áldozatokat szedett. A nemzetközi közösségek közvetlenül a NATO beavatkozása előtt háromszor kísérelték meg megoldani a válságot. Sikertelen volt a rambouillet-i és a párizsi béketárgyalás, Richard Holbrook 1999. március 22-én Belgrádban még egyszer felajánlotta Slobodan Milošević-nek a rambouillet-i békeszerződés elfogadását, amivel Koszovó visszakapta volna automóniáját, a Koszovói Felszabadítási Hadsereget lefegyverzik, a tartományt…

  • Repülős,  Szerbia

    Hat hamis bombafenyegetés az Air Serbia járatain

    Nehéz napjai vannak az Air Serbiának. Egy hét alatt hat járatára érkezett bombafenyegetés, szerdán két járatra is. Egy közös van bennük, ezek Belgrád-Moszkva járatok. A fenyegetések szerencsére mind hamisnak bizonyultak. Az Európai Unió az orosz-ukrán háború miatt megtiltotta a légiforgalmat az orosz légitársaságoknak és repülőgépeknek. Válaszlépésként Oroszország 36 ország légitársaságai előtt zárta le légterét, az Európai Unió mind a 27 tagállama előtt. Az Európa Tanácsnak nincs eszköze, hogy késleltesse Szerbiát a szankciók bevezetésével, így a szerb légitársaság Európában egyedüliként fenntartja, sőt az Aeroflottól átvéve annak slotjait, jelentősen – heti nyolcról tizenötre – emelte járatai számát. A járatok teltházzal üzemelnek, márciusra már szinte nem lehet jegyet kapni, egy-egy napra vehető még…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb

    A háború emlékei Szarajevóból

    Egy szarajevói facebook csoportban találkoztam ezzel a bejegyzéssel. „Végül is PTSD (poszttraumás stressz szindróma) … Az ukrajnai háború ébresztett fel szarajevói háborús emlékeket. Íme néhány: – Egész nap üvegeztük az ablakokat törött ablakokból kiszedett üveggel, amit a fiam hozott a barátaival… este egy gránát esett az épület tetejére, megrázta az épületet és kitörte az egészet. Nem próbálkoztunk. Másnap felragasztottuk az UNHCR fóliáit, és csak a háború végéig szedtük le. – A kilencéves lányom kenyeret sütött (én szolgálatban voltam). A műanyag tálat az ablakba tette, hogy megkeljen a tészta. A tál megcsúszott, lezuhant az utcára, mint egy gránát, majdnem megölt egy embert. – A fiam a romos Holiday Inn-ből elhozott egy…

  • Bosznia-Hercegovina,  Családi,  Egy csipet Bosznia,  EX-YU

    A szarajevói háborús alagút

    Amikor 1999-ben kiköltöztünk Szarajevóba, annyit tudtunk a délszláv háborúról, amit a híradók mutattak. Egész más azonban a TV képernyőjén látni, hogy többszáz kilométerre békés otthonunktól házakat rombolnak le, emberek lőnek egymásra, mint fizikális közelségbe kerülni a pusztítással. Helyi barátainktól nem is nagyon mertük kérdezni, hol és hogyan élték át a háborút, akkor beszéltünk csak róla, ha ők kezdeményezték. Egy ilyen beszélgetés alkalmával mesélte a repülőtér egyik vezetője, hogy a reptér dokumentációit az „alagúton” mentette ki a városból. Különösebb jelentőséget nem tulajdonítottam neki, érdekesnek találtuk, aztán mástól is hallottunk a háborús alagútról, a helyén létrejött múzeumról és elhatároztuk, hogy utánajárunk, mi is az. A háború előkészületei 1992-ben a Jugoszláv Néphadsereg fenntartások…