• EX-YU,  Repülős,  Szerbia

    Hogyan tovább Air Serbia?

    A szerb kormány megvásárolta az Air Serbia – Etihad Airways közös vállalatból az Emirátus-beli stratégiai partner légitársaságnak még meglévő 16,42 százalékos részesedését. Ezzel az idén tízéves szerb nemzeti légitársaság száz százalékban állami tulajdon lett. Siniša Mali pénzügyminiszter facebook bejegyzése szerint a közös vállalatból való kiválás az Etihad üzleti döntése volt. Az Air Serbia létrejötte 2013. augusztus 1-jén jelentették be, hogy létrejött az Etihad Airways és a JAT Airways közötti stratégiai partnerség, az arab légitársaság a JAT Airways részvények 49 százalékának tulajdonosa lett. Bejelentették, hogy az Etihad is és a szerb kormány is 40-40 millió dollárt fektet be az új légitársaságba, és egyenként legfeljebb 60 millió dolláros forrást biztosít. Megalakult a…

  • Egyéb,  EX-YU,  Montenegró

    A Balkán Monacoja: a Porto Montenegro

    Néhány nappal ezelőtt érkeztünk meg Montenegróból, a Fekete hegyek országából. Hajókáztunk a Kotori-öbölben és megnéztük a Porto Montenegrót is. Ez késztetett arra, hogy megkeressem egy korábbi írásomat a Balkán Monacojáról. Az egykori katonai támaszpont új élete A Porto Montenegro az egykori Jugoszláv Néphadsereg katonai bázisán épült Tivatban. Peter Munk kanadai-magyar milliárdos, egy időben Demján Sándor üzleti partnere, 2006-ban vásárolta meg az Arsenal hajógyárat és a támaszpontot a montenegrói kormánytól 23 millió euróért. A befektetés célja az volt, hogy kikötőt építsenek luxusjachtok számára. Üzlettársainak, a francia Bernard Arnaultnak, a Louis Vuitton és a Henessy elnökének, Oleg Deripaska orosz oligarchának és Lord Jacob Rothschild bankárnak a támogatásával létrehozta az ország legnagyobb magánszektorbeli…

  • Egyéb,  EX-YU,  Horvátország

    A legfiatalabb lakó 65, a legidősebb 90 éves

    Van egy kicsi sziget az Adrián, ahol mindössze tíz állandó lakos él. A legfiatalabb 65, a legidősebb 90 éves. Nyáron persze kicsit többen laknak itt, 30-35-en is, de a szezon végén már csak az állandó lakosok maradnak. Ošljak-sziget Ošljak Horvátország legkisebb, a legenda szerint ősidők óta lakott szigete. Területe 0,39 négyzetkilométer, körülbelül fél tengeri mérföldre Ugljan-szigettől a Zadar-csatornában. A helyiek Lazaretnek hívják. Nevét onnan kapta, hogy a 17. században kórházként, karanténként szolgált a leprás és pestisbetegek elkülönítésére Zadar térségében. Lakói ma úgy élnek, mint egy család. Ez nem is túl nehéz, a legtöbb lakosnak ugyanaz a vezetékneve – Valčić. Általában egy valaki bevásárol mindenkinek a közeli Ugljan-sziget boltjában, és gyakran…

  • Egyéb,  EX-YU,  Szerbia

    A dél-szerbiai „vörös falu”

    Donja Lokošnica kevesebb, mint ezer lakosú kis falu dél-Szerbiában. Úgy is nevezik, hogy a „vörös falu”, mert itt termesztik Európa legjobb pirospaprikáját. Ősszel minden ház homlokzatát, minden kerítést, minden épületet paprikafüzérek borítják. A paprika birodalom ilyenkor úgy néz ki, mint egy mesebeli település. Nemzedékről nemzedékre A lokošnicai paprika vetőmagját próbálták más területeken, országon kívül is ültetni, de ennek a több mint kétszáz éves magnak sehol nem volt jobb termése, mint Donja Lokošnicán. A paprikafűzés művészete, termesztési hagyománya nemzedékről nemzedékre öröklődik. Nem tudni biztosan, hogy ebben a faluban mikorra nyúlik vissza, sok helybeli azt állítja, hogy még arra az időszakra, amikor a terület az Oszmán Birodalom része volt. A faluban minden…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb,  EX-YU

    Bosznia első női muszlim orvosnőjéről

    Sok a hasonlóság az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma és Bosznia első muszlim orvosnője, Ševala Iblizović küzdelme között, hogy tanulhassanak, hogy hivatásukat gyakorolhassák. Kövekkel dobálták Ševala Iblizović 1903. január 9-én született Szarajevóban a tehetős Zildžić családban. Abban az időben a legtöbb muszlim nő írástudatlan volt, és nem volt gyakorlat a lányok, különösen a muszlim lányok oktatása. Ha mégis, akkor megelégedtek azzal, hogy elvégezték az általános iskolát, megtanultak írni, olvasni. Ševala szülei fontosnak tartották a tanulást, és mindent megtettek azért, hogy a lányaik számára biztosítsák.   1919-ben megpróbált beiratkozni a fiúgimnáziumba, amit az iskolavezetés elutasított. Ezután a szülei teljes támogatásával reisul-ulema Džemaludin Čauševićhoz fordult engedélyért, amit a főmufti meg is adott.…

  • Bosznia-Hercegovina,  EX-YU

    Egy mozi a háború őrületében

    A Szarajevói Filmfesztiválon fotókiállítás nyílt a legendás háborús mozi, az Apolló működése során készült képekből. A legtöbbet a jelenleg Párizsban élő Milomir Kovačević Strašni, az egyik legjobb bosznia-hercegovinai fotós készítette és állította ki. Az első háború mozi, az Apolló A háború kitörése, a város blokád alá vonása után 1992-ben az egy évtizeddel ezelőtt megalakult Előadóművészeti Akadémia még megmaradt tagjai Obala Művészeti Központ  néven Mirsad Purivatra vezetésével. Az emberek idegei megkoptak, miután hónapokig áram, víz, étel, gáz nélkül voltak. A tüzérség éjjel-nappal bombázta a várost. Akik elhagyták a menedékeket, hogy utánpótlást keressenek, azt kockáztatták, hogy szerb mesterlövészek lelövik őket. De az ostrom folyamatos mindennapjai is súlyosan igénybe vették az embereket pszichésen.…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb,  EX-YU

    A szarajevói vörös szőnyegen Bono és Christiane Amanpour

    A Kiss the Future című dokumentumfilm nyitotta meg a 29. Szarajevói Filmfesztivált. A film rendezője Nenad Čičin-Šain, producere Matt Damon, Ben Affleck és Sarah Anthony.   A Kiss the Future annak a rendkívüli közösségnek az élményeit írja le, amely az ostrom alatt a városban dolgozott, alkotott és élt. Ahogy az évekig tartó blokád védekezésül inspirálta a rock- és punkzenét, hogy elvonja a figyelmet a gránátok és mesterlövészek mindennapos rémületéről. A film a U2 együttes 1993-as ígéretének és a háború utáni koncertnek a történetét követi nyomon. A filmben szerepel Bono, The Edge, Adam Clayton, Bill Clinton, Christiane Amanpour is. A filmfesztivál Több mint három éve tartott a boszniai főváros ostroma. A…

  • Egyéb,  EX-YU,  Koszovó

    Roma könyvtár a marginalizálódott koszovói közösségnek

    A koszovói Prizrenben  2022. április 22-én, a Roma Nemzetközi Nap előestéjén avatták fel az első roma nyelvű könyvtárat. A könyvtár különleges siker az ország roma közössége számára, lehetőséget ad identitásuk mélyebb megismerésére, megtartására.   Koszovói romák Az EBESZ 2010-ben nyilvánosságra hozott adatai szerint Koszovóban körülbelül 35 000 roma él. Nyelvüket általában indoárjának tekintik, ami rokonságban áll az indiai szubkontinens nyelveivel, török és görög hatásokkal, és nincs kapcsolata az albánnal. A jugoszláv időben a koszovói roma közösségekhez tartozók mind albánnak vallották magukat. A 2011-es népszámláláskor 8824 romát, (a lakosság 0,5 százaléka) 15 436 ashkalit (0,9 százalék) és 11 524 balkáni egyiptomit (0,7 százalék) regisztráltak. A balkáni egyiptomiak eredete homályos. Lehetséges, hogy az oszmán-egyiptomi…

  • Bosznia-Hercegovina,  EX-YU

    Srebrenica emlékére

    Huszonnyolc éve, 1995. július 11-én esett el Srebrenica. A kelet-boszniai kisváros. Az Ezüstváros. 1512-ig a magyar srebrenicai bánság központja. A balkáni háború előtt a „virágok városának” nevezték, ma a művelt Európa egyik szégyenfoltja. A második világháború után 50 évvel megismételődhetett az, amiről azt gondolták, hogy a kontinensünkön ilyen még egyszer nem fordulhat elő.  A város elesett A szerbek számára a város elfoglalása stratégiai fontosságú volt. A környező hegyekből 1993 elejétől állandó támadások alatt tartották, ezért az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1993. április 16-án Srebrenicát, Žepát és Goraždét védett övezetté nyilvánította, ami azt jelentette, hogy nem lehet fegyveresen megtámadni, vagy egyéb más ellenséges cselekményt ott végrehajtani. Nem tudtak érvényt szerezni a védett…

  • Egyéb,  Repülős

    Rekordkereslet pilóták, szerelők és légiutaskísérők iránt

    Júniusban a Le Bourget repülőtéren tartott Air Show-n a kanadai CAE (Canadian Aviation Electronics) cég bemutatta kutatását, előrejelzését a repülési ágazat munkaerő szükségleteiről a következő 10 évben. Kutatásuk szerint szerte a világban 1,3 millió új szakemberre lesz szükség az elkövetkező évtizedben. A kereslet számokban A kereskedelmi repülésben 1,18 millió szakemberre: 252 000 pilótára, 328 000 fő műszaki személyzetre – repülőgépszerelő, repülőmérnök, 599 000 légiutaskísérőre. A business repülésben 106 000 szakemberre: 32 000 pilótára, 74.000 fő műszaki személyzetre. A IATA (International Air Transport Association) adatai szerint a globális kereskedelmi repülési ágazatban a koronajárvány idején 4,8 millió munkahely szűnt meg. Ez a 2019-es világjárvány előtti időszakhoz képest az alkalmazottak 43%-ának elvesztését jelenti.…