-
A srebrenicai népirtás emléknapja az ENSZ Közgyűlésben
Központi megemlékezést tartottak az Egyesült Nemzetek Szervezetének New York-i székházában az 1995-ös srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapja alkalmából. Az ENSZ közgyűlés 2024. május 23-án határozatot fogadott el, amely július 11-ét a népirtás nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Magyarország annak a 19 tagországnak egyike, aki az ENSZ határozatra nemmel szavazott. Egyebek mellett Oroszország, Kína, Belarusz, Észak-Korea, Kuba, Nicaragua és Szíria társaságában. A megemlékezésen felszólalt Denis Bećirović, Bosznia-Hercegovina elnökségének elnöke, Earle Courtenay Rattray, az ENSZ főtitkárának kabinetfőnöke, valamint Annalena Baerbock, az ENSZ Közgyűlés 80. ülésszakának elnöke egy videóbeszédben. Denis Bećirović beszédében kiemelte, hogy a Srebrenicában meggyilkolt több mint 8000 bosnyák férfi és fiú ellen elkövetett népirtás nem statisztika. „Ezek nem számok. Emberéletek megszűnéséről van szó.…
-
12 év börtönbüntetésre ítélték a koszovói háborús bűnöst
A háborús bűnök nem évülnek el. Az áldozatok és hozzátartozóik számára az idő nem gyógyír, hanem egy véget nem érő, kínzó várakozás. A múlt nem temethető el nyomtalanul, a bűnös a bűnelkövetés után több mint két évtizeddel is megkapja méltó büntetését. Ekrem Bajrovićot az 1998-99-es háború alatt Koszovóban civilek ellen elkövetett háborús bűncselekmények miatt egy pristinai bíróság július 3-án megismételt tárgyaláson 12 év börtönbüntetésre ítélte. A jogi útvesztő Az Elsőfokú Bíróság 2024 júliusában már elítélte 12 évre, a Fellebbviteli Bíróság 2025-ben helybenhagyta ezt az ítéletet, elutasítva a védelem fellebbezését. Ugyanabban az évben a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az ítéletet és új eljárást rendelt el. A fordulat oka, hogy olyan kulcsfontosságú tanúvallomások…
-
Több mint futball: miért lett Bosznia-Hercegovina a világ legkedveltebb válogatottja?
A Frankfurter Allgemeine Zeitung írt cikket a boszniai válogatottról A világ legnépszerűbb válogatottja címmel. Hogy mitől lett az? Van egy dal, ami meghódította Amerikát és a világbajnokság nemhivatalos himnuszává emelkedett. A Dubioza Kolektiv bosnyák együttes tizenhárom éves szerzeménye, az „I’m from Bosnia, take me to America” március vége óta kíséri a bosznia-hercegovinai válogatottat. Együtt nőtt a csapattal, messze a Balkán határain túl. Ezt énekelték a szurkolók a stadionokban, a bárokban, az utcákon San Franciscotól Seattle-ig, Torontótól Los Angelesig. A dal többet jelent egy egyszerű slágernél: benne van a boszniai diaszpóra sorsa és a honvágy kettőssége. Az amerikai álom utáni vágyakozás és a szülőföld iránti szeretet. Ahogy a válogatott sikere is…
Ezeket is érdemes megnézni
Ferences-rendi templom Szarajevóban
Srebrenica az orvos szemével
A szarajevói repülőtér és a XIV. téli olimpia
-
12 perc az életért: Hogyan mentették ki a JAT-flottát a bombák elől 1999-ben?
1999. március 24-én 19.45 perckor a NATO légitámadást indított a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság ellen. A parancsot Javier Solana NATO főtitkár adta ki a szövetségi erők akkori parancsnokának, Wesley Clarknak. A délszláv háborút a daytoni békeszerződés 1995 novemberében lezárta, ezzel Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában véget vetettek a vérontásnak, de az albán-szerb konfliktus nem enyhült, a koszovói háború további áldozatokat szedett. A nemzetközi közösségek közvetlenül a NATO beavatkozása előtt háromszor kísérelték meg megoldani a válságot. Sikertelen volt a rambouillet-i és a párizsi béketárgyalás. Richard Holbrook 1999. március 22-én Belgrádban még egyszer felajánlotta Slobodan Miloševićnek a rambouillet-i békeszerződés elfogadását, amivel Koszovó visszakapta volna automóniáját, a Koszovói Felszabadítási Hadsereget lefegyverzik, a tartományt a békefenntartók és a…
-
Mega-alagút Boszniában: a régió legmerészebb építkezése
Bosznia-Hercegovina hegyvidéki tájai évszázadok óta jelentős próbatétel mind az utazóknak, mind a mérnököknek. Most egy olyan vállalkozás vette kezdetét, amely alapjaiban írja át a régió közlekedési térképét. A Prenj-alagút megépítése nem csupán egy újabb szakasz az 5C korridoron. Az ország történetének eddigi legnagyobb, legdrágább és legösszetettebb mérnöki kihívása, valódi mérnöki bravúr. A Szarajevót és Mostart összekötő szakaszt évek óta “lehetetlen” küldetésként emlegetik a rendkívüli domborzati viszonyok és a projekt körüli bürokratikus akadályok miatt. A jelenlegi, a Neretva-völgyön át kanyargó, kétségtelenül lélegzetelállító út lassú és nehézkes. Az új mega-alagút ígérete valódi közelségbe hozza a modern, gyors észak-déli összeköttetést. Európa egyik legmélyebb alagútja – 1,3 kilométerrel a sziklák alatt A Prenj-alagút technikai…
-
Misszionáriusok és bőrlabdák: A balkáni futball története
A jelenleg zajló labdarúgó világbajnokságon két egykori jugoszláv tagköztársaság, Horvátország és Bosznia-Hercegovina nemzeti válogatottja is kiharcolta a részvételt. Úri passzió, nem munkássport A futball európai térhódítása során egy különös társadalmi mutáció ment végbe. Míg Nagy-Britannia, Hollandia és Belgium kikötővárosaiban, a skandináv országokban, Észak-Németországban a foci a bányászok és gyári munkások sportja volt, egyfajta szelep a kemény fizikai munka után, addig a kontinens belseje felé haladva a játék „polgárivá” vált. A munkásosztálynak esélye sem volt a sportolásra: a napi 17 órás munkaidő után az életben maradás volt a cél, nem a kikapcsolódás. Ezzel szemben a helyi polgárság és a felső középosztály fiataljai – ellentétben brit kortársaikkal, akik a konzervatív vadászatot vagy…
Ezeket is érdemes megnézni
1992. március 2.: Szarajevó ostromának főpróbája
Szarajevó ikonikus villamosai
Újra téli olimpia Szarajevóban?
-
Sirályok
Néhány napja még vízitaxival utaztunk Thessaloniki és Neoi Epivates között, és a hajónkat sirályok tucatjai követték. Nem vitás, hogy gyönyörűek, ahogy a kék víz és a kék ég között repülnek a fehér madarak, de nekem mégis a régi, bulgáriai félelem jutott eszembe. 1985 nyári menetrendi időszakát Bulgáriában, Várnában és Burgaszban töltöttük. Laci a Malév állomásvezetője volt a két városban, mi is kiköltöztünk az akkor egy éves és nyolc hónapos Ágival. Itthon már gyalogolt, gond nélkül elsétáltunk Zuglóban a boltba, a játszótérre, bebuszoztunk az anyuékhoz a Körútra. Gondoltam, ha itthon nincs szükség a babakocsira, Bulgáriában sem lesz. De Ági nem így gondolta. Elmentünk Várnában is sétálni, jött is szépen, de aztán…
Ezeket is érdemes megnézni
A böjti hónapot lezáró ünnep – a bajram
Várna 1985
A ramadant lezáró ünnep – a bajram
-
Egy szisztematikus etnikai tisztogatás előjátéka: május 31, Prijedor fehér szalagjai
Május 31-e a Fehér Szalag Napja. 1992. május 31-én az észak-nyugat-boszniai kisvárosban, Prijedorban a nem szerb lakosságnak elrendelték, hogy fehér lepedőkkel jelöljék meg házaikat, és fehér szalagot viseljenek a karjukon. Borzalmas előjátéka volt ez a szisztematikus etnikai tisztogatásnak, haláltáboroknak és 3176 civil, köztük 258 nő és 102 gyermek meggyilkolásának. Ezen a napon Bosznia-szerte, és a világ számos városának utcáin, házain jelennek meg a fehér lepedők, fehér zászlók, fehér szalagok. Ami 1992-ben a kirekesztés és a megalázás eszköze volt, az mára a dac, az emlékezés és a fasizmus, valamint a történelmi revizionizmus elleni küzdelem globális szimbólumává nőtte ki magát. Voltak előzmények A prijedori bűncselekmény nem egyik napról a másikra történt. A…
-
A MOL további két hetet kapott az Egyesült Államoktól a NIS felvásárlásáról szóló tárgyalások befejezésére
Az Egyesült Államok további két hetet adott a magyar olajtársaságnak, hogy befejezze a tárgyalásokat a Gazpromnefttel a szerb NIS (Naftna Industrija Srbije) olajipari cégben lévő orosz részesedés megvásárlásáról. A tárgyaló felek május 22-én, a határidő lejártakor az utolsó pillanatban kaptak haladékot június 6-ig. Ez a kéthetes hosszabbítás nem csupán technikai segítség, hanem politikai jelzés is: Amerika figyeli, hogy a „derusszifikáció” folyamata a nyugati érdekek mentén halad-e. A folyamat mérföldkövei Annak érdekében, hogy Oroszország ne használja fel az energiabevételeket az ukrajnai háborúra, az USA 2025 elején szankciókat vezetett be a NIS ellen. A szankciók végrehajtása októberben megkezdődött. Január közepén a MOL és a Gazpromneft keretmegállapodást kötött a NIS 56,15…
-
Hajózni és repülni muszáj
Navigare necesse est – hajózni muszáj. De nemcsak hajózni, repülni is. Így gondolta ezt a Boeing cég alapítója William Edward Boeing is. 1915-ben, huszonkét évesen már repülőt épített, néhány évvel később pedig már hajókat is. A Taconite luxushajó A 20. század elejének egyik nagy ipari óriása, a Boeing, 1929-ben kiterjesztette Washington állambeli repülőgép társaságát Kanadába, és megvásárolta a vancouveri Hoffar-Beeching hajógyártó céget. Ez a leányvállalat lett a Boeing Aircraft of Canada Ltd. Hidroplánokat és hajókat épített. 1930-ban építették a 125 láb (38 méter) hosszú családi magánjachtot az azóta már megszűnt Boeing üzemben, a Coal Harbourban. A feljegyzések szerint a Boeing család a jachtot egyfajta úszó nyári palotának használta kizárólag az…
