-
Belgrád Európa Zöld Fővárosa címre pályázik
Belgrád megpályázza az Európa Zöld Fővárosa címet 2023-ra. A címet az Európai Unió 2010-ben alapította, az Európai Bizottság minden évben olyan településnek ítéli oda, ami az elmúlt évek, évtizedek során a környezetvédelem, a fenntarthatóság, ezen belül a klímaváltozásból fakadó következmények mérséklésére irányuló következetes lépéseket tesz. A díj elnyerése a nagyobb médiafigyelem és az idegenforgalom ösztönzése mellett támogatások és projektek révén nagyobb európai befektetéseket is hozhat – áll az Európai Bizottság honlapján. A nyertes hatszázezer eurót kap környezeti fenntarthatósági projektekre. “Fontos, hogy részt vegyünk és felhívjuk a figyelmet a környezeti problémákra” – mondta Zoran Radojčić polgármester. A szerb főváros másodszor pályázik a díjra, és ezzel olyan városokkal szeretne egy sorba kerülni,…
-
A szavajevói somun (lepénykenyér)
Ramadán idején az iftar előtti órában hosszú sorok állnak a pékségek előtt, mert az étkezés elképzelhetetlen friss somun nélkül. Története több évszázados. A mongol hódító Timur Lenk (1336–1405) uralkodása alatt kezdődik. Az indiai hadjárat során a Timur Lenk vezette hadsereg a fagyos tél közepén a hegyekben rekedt, a hóval és a hideg széllel küzdve élelmiszerkészlet nélkül maradtak. Timur Lenk a kegyetlenségéről volt híres, az ettől és az éhhaláltól való félelem arra késztette a szakácsokat, hogy valami egyszerű ételt találjanak ki. Nyolc kilogramm tésztából negyven vékony cipót sütöttek, amit később somunnak hívtak. A név a görög “psomion” szóból származik, ami kerek kenyeret jelent. Boszniába a mondák szerint a középkorban az oszmán…
-
Megkezdődött a ramadán
Április 12-én a naplementével kezdődött a muszlim böjti hónap, a ramadán, ami mindig az iszlám holdnaptár kilencedik hónapja. A következő naptól a hívek lemondanak az ételről, italról és egyéb élvezetekről. Minden felnőtt, egészséges, szabad muzulmán köteles egy hónapig böjtölni napkeltétől napnyugtáig, ez az iszlám harmadik alappillérje. A böjtöt a hidzsra második évében (624-ben) rendelték el. Idén Szarajevóban a ramadán előestéjén enyhítettek a megszorító intézkedéseken, részlegesen megnyitották a mecseteket, miután a koronavírussal fertőzöttek és az elhunytak száma több napon keresztül jelentősen csökkent. Az Iszlám Közösség ugyanakkor arra kéri a híveket, hogy a tavalyihoz hasonlóan idén is a járványhelyzet miatt inkább maradjanak távol a miséktől és korlátozzák az iftaron résztvevők számát is.…
-
Jelentős változások a koszovói politikai porondon
Miniszterek a diaszpórából az új koszovói kormányban Politikai elemzők szerint úgy tűnik, hogy véget ér a Koszovói Felszabadítási Hadsereg politikai uralma a nyugat-balkáni kis országban. A februári előrehozott választások után márciusban megalakult új kormányban fontos pozíciókat vett át a koszovói diaszpóra: a diplomácia vezetője Németországból, a védelmi miniszter Norvégiából érkezik. A miniszterelnök Aljbin Kurti első megbízatása 2020-ban csak 51 napig tartott, az akkori koalíciós partner, a Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK) megbuktatta. Újbóli kinevezése véget vet az eddigi amerikai balkáni politikának. A Süddeutsche Zeitung újságírója szerint Kurti “nem lesz kellemes partnere az európaiaknak, de hatalmas támogatása van a fiatalok részéről. Alapvetően politikai és gazdasági szempontból stabil európai jövőre vágyik hazája számára.”…
Ezeket is érdemes megnézni
A szarajevói villamos meséje
Srebrenica emlékezik
Eladták az Adria Airways márkanevet
-
Gyerek menekültek a balkáni úton
Három évvel ezelőtt az ún. balkáni úton Bosznia-Hercegovina a menekültek egyik kulcsfontosságú országává vált. Ez alatt az idő alatt az ország 90 millió eurót kapott a menekültek ellátásának segítésére, ám a körülmények nem azt mutatják, hogy azt valóban arra fordították, amire szánták. A legtöbb pénzt Una-Sana kanton kapta, mert a horvát határhoz való közelségük miatt ők viselik a menekültválság legnagyobb terhét. Az országban lévő körülbelül tizenkétezer menekült 80 százaléka tartózkodik a kantonban. A menekültek legszívszorítóbb csoportja a gyerekek. Becslések szerint jelenleg körülbelül ezer kiskorú menekült gyermek él Boszniában, körülbelül ötszázan vannak egyedül, család nélkül, felnőtt kíséret nélkül. Leginkább Afganisztánból, Pakisztánból, Szíriából érkeznek. Ők a legkiszolgáltatottabbak, ők vannak a leginkább…
-
A világ egyre kevésbé toleráns a menekültekkel
Száznegyvenöt országban készített felmérést a Gallup Intézet és kérdezett meg száznegyvenötezer embert a menekültekhez való hozzáállásáról. Az Intézet 2016-ban, az Európai Uniót sújtó menekültválság után létrehozta a Menekültek Elfogadási Indexét. Ezt a válaszadó országok menekültekkel szembeni attitűdjére, és arra a kérdésre adott válaszra alapozzák, hogy befogadna-e menekültet a családjába családtagként, illetve lenne-e a szomszédja? A legmagasabb index – a 9-ből 8,46 – Kanadáé, a legalacsonyabb, 1,46 Észak-Macedóniáé. A legtoleránsabb Kanadát Izland, Új-Zéland, Ausztrália, Sierra Leone és az Egyesült Államok lakossága követi. Ez utóbbi 7,1 indexponttal az elfogadók listáján a hatodik úgy, hogy „a bevándorlás kérdése Trump elnöksége alatt forró, aktuális téma, de az amerikaiak általában nagyon is fogékonyak a menekültek…
-
Ukrán békefenntartók a boszniai háborúban
A srebrenicai mészárlással összefüggésben kevesen vannak, akik ne hallottak volna az ott állomásozó holland békefenntartókról. Milyen szerepük volt abban, hogy a város eleste után több mint nyolcezer muzulmán férfit és fiúgyermeket megöltek, hogy tízezreket üldöztek el otthonukból a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének katonái? Tehettek volna ellene? Lehetett volna másként? Nem tudom erre a választ, de a hasonlóan veszélyeztetett helyzetben lévő žepai enklávéban szolgálatot teljesítő ukrán békefenntartók máshogy jártak el. Az ENSZ békefenntartó erői 1992 júniusban érkeztek Szarajevóba, a nemzetközi szervezet 1993 tavaszán ún. „biztonságos zónákat” alakított ki a kelet-boszniai Srebrenica, Žepa és Goražde enklávékban. A žepai biztonsági zónát ukrán békefenntartók felügyelték. 1992. július 15-én érkezett az ukrán kontingens Boszniába, az…
Ezeket is érdemes megnézni
Repültek a „mostari fecskék”
A szarajevói csevap
Bosnyák gyerekek ajándékai a háború sújtotta Ukrajnába
-
A belarusz eseményekről
Srećko Đukić szerb diplomata, országa egykori minszki nagykövete egy interjúban mondta el gondolatait a fehéroroszországi eseményekről. Belaruszban 1994 óta, mióta Alekszandr Lukasenko átvette a hatalmat, szinte nem volt választás, hogy az eredmények kihirdetése után ne vádolták volna szabálytalanságokkal, és ne lettek volna tiltakozások. A legutóbbi elnökválasztás után azonban, ahol Lukasenko a győzelmét a szavazatok 80 százalékának megszerzésével hirdette ki, az egész országra kiterjedő tüntetéshullám kezdődött, minden eddiginél nagyobb és intenzívebb. A nagykövet szerint a Lukasenko ellenes megmozdulásoknak több oka is van. Először is az a tény, hogy Lukasenko 26 éve van hatalmon, és ezalatt felnőtt egy új generáció politikai, társadalmi, üzleti, oktatási és minden más értelemben. Ők azok a…
Ezeket is érdemes megnézni
A mostari Öreg-híd
A szarajevói jogi fakultás minden vezetője nő
Srebrenica az orvos szemével
-
Kicsoda Alekszej Navalnij?
Alekszej Navalnij kómában van, állapota aggasztó, mondják az orvosok. A különrepülőgép, amit a német „Cinema for Peace” civil szervezet bérelt, szombaton, egynapos alkudozás után érkezett meg Berlinbe. Az orosz ellenzéki politikust a Caritas kórházba vitték, ahol korábban a szintén ellenzéki Pjotr Verzilovot is kezelték, akit ugyancsak a német civil szervezet szállított oda. Alekszej Navalnij Tomszkból Moszkvába tartva a repülőgépen lett rosszul és emiatt kellett a gépnek megszakítani az útját és szállt le a szibériai Omszkban, ahol kórházba került. Francia és német vezető politikusok még aznap bejelentették, hogy a két ország kész minden segítséget megadni Navalnijnak és a családjának a történtek kivizsgálására. Navalnij csapata azt gyanítja, hogy a repülőtéri kávézóban tettek…
-
Utcanevek viszonossági alapon
Egy utca neve olyan, mint a márkaépítés. Elmeséli egy hely, egy város vagy ország történetét. Míg néhány európai város békében él a múltjával, másokban az utcanevek megváltoztatása viharos reakciókat vált ki. Az egykori Kelet-Berlinben a fal leomlása után évtizedekkel is sok utca még mindig a régi nevét viseli, mert úgy veszik, hogy ez az ötvenéves kommunista uralom különleges emlékműve. A balkáni országok ezzel szemben nagy számban sürgették, hogy a lehető leghamarabb megszabaduljanak a szocialista örökség ezen jeleitől. Romániában és Bulgáriában az utcák átnevezése meglehetősen egyszerű volt. Két alapelvet vettek figyelembe, egyrészt eltávolították azokat a neveket, amik a diszkriminált kommunista rezsim előtt tisztelegtek, másrészt visszatértek a két világháború közötti időszak úgynevezett…
