-
Az egykori katonai csoda – Željava
Van egy falu Bosznia-Hercegovina és Horvátország határán, a Plješivica- hegy lábánál, a Plitvicei-tavak és Bihać közelében: Željava. Titkos katonai objektum, földalatti repülőtér épült itt a volt Jugoszláviában. 1990-ig negyven stratégiai objektumot építettek országszerte, amik akkor az államnak 90 milliárd dollárba kerültek. Željava volt a legdrágább projekt. Jugoszlávia felbomlása után különleges jogi helyzet alakult ki: a radarállomás, a földalatti objektum egy része, az 1-es, 3-as, 4-es pályák egy része Horvátországhoz, míg a 2-es, 5-ös pályák telekkönyvileg Boszniához, Bihaćhoz tartoznak. Az előkészületek Jugoszlávia a második világháború után sem a NATO-hoz, sem a Varsói Szerződéshez nem csatlakozott, az el nem kötelezett országok tagjaként maga kívánt gondoskodni védelméről. A katonai-politikai vezetés 1954-ben döntött…
Ezeket is érdemes megnézni
Szarajevó szimbóluma, a Vijećnica
Újra téli olimpia Szarajevóban?
Sarajevski tunel – a Megváltás alagútja
-
Húsz évvel Slobodan Milošević letartóztatása után
Porodica (A Család) – Milošević rejtett élete címmel ötrészes minisorozatot vetít a szerb állami televízió. A film Slobodan Milošević 2001. április 1-i letartóztatása előtti 72 óra történéseit eleveníti fel, betekintést enged a család életébe. A rendező Bojan Vuletić hangsúlyozza, hogy a sorozat nem történelmi dokumentum, hanem egy teret vesztő család napjait bemutató játékfilm. Mi vezetett a letartóztatáshoz? Slobodan Milošević 1990-ben került hatalomra. Az 1989. júniusi koszovói Gazimestanban (Rigómezőn) mondott beszédét sokan a háború bejelentéseként, a volt Jugoszlávia területi terjeszkedéséért és határainak újrarajzolásáért folytatott harcok kezdeteként értelmezték. Az országot akkor már az etnikumok közötti mély válság jellemezte. A horvátországi, a boszniai, a koszovói háborúk után a 2000. szeptember 24-i elnökválasztáson a…
Ezeket is érdemes megnézni
Egy misztikus hely Szarajevóban
Külföldi tudósítók az ostromlott Szarajevóban
Repültek a „mostari fecskék”
-
Húsvét a pristinai Hotel Hollywoodban
Szarajevói kiküldetésünk ideje alatt (2000-2004) a Malév vezetésében ismételten jelentős változások álltak be, hetedik vonalbeli emberek jutottak döntési pozícióba, akiket a valódi szakemberek a legveszélyesebbnek tartanak. Ők azok, akik ostobák, tudásuk korlátozott, viszont hatalmuk van. A kicsit értelmesebbje érzi, hogy túl nagy a kabát, de sokan még azt sem, és a vezetői, szakmai kompetenciájuk hiányát arroganciával, a másik megalázásával, vezetői státuszukból eredő döntésük megkérdőjelezhetetlenségével kompenzálják. Nagyjából ilyen vezetői voltak a külföldi értékesítési osztálynak, amikor a nemzeti légitársaság 2003. április 1-jén menetrendszerinti járatot indított Pristinába, és a képviselet, az állomás felállítására, az üzemelés beindítására Lacit nevezték ki a koszovói fővárosba, és küldték át Szarajevóból. Mi ott maradtunk a két gyerekkel,…
-
A koszovói szerbek elleni támadások évfordulóján
Tizenhét évvel ezelőtt, 2004. március 17-18-án Koszovóban szélsőséges albánok megtámadták az országban élő szerbeket. A pogromban több mint 954 ember megsebesült, köztük negyvennél több KFOR-tag, 65 nemzetközi UNMIK, és 58 koszovói rendőr. Az albánok megrongáltak vagy teljesen tönkretettek 72 UNMIK járművet, megöltek tíz szerbet. Meghalt tizenegy albán támadó, őket a KFOR katonái lőtték le fegyverhasználat miatt. A megsemmisült egyházi épületek száma megközelítette a százat a Szerb Ortodox Egyház Raska és Prizren egyházmegyéjének 2004. áprilisi adatai szerint. A zavargások közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a Kosovska Mitrovicához közeli Čabra faluból három albán fiú a megáradt Ibar folyóba fulladt azért, mert állítólag szerb fiatalok belehajszolták őket. Ezután feldühödött albánok támadtak rá…
Ezeket is érdemes megnézni
Az ötvenes évek légibalesetei az egykori Jugoszláviában
Egy mozi a háború őrületében
Egy misztikus hely Szarajevóban
-
Az angol Miss Irby lányiskolája Szarajevóban
Már írtam a szarajevói Teleki Blankáról, Hajji Staka Skenderova szerb ortodox apácáról, aki 1858-ban megnyitotta Bosznia első lányiskoláját, a Szent Száva iskolát. Közeli barátnője, később legfőbb támasza volt egy angol nő, Adeline Pauline Irby, Miss Irby, aki ugyancsak szarajevói munkásságával kitörölhetetlen nyomot hagyott. A középkor óta Bosznia és Szarajevó különféle misszionáriusok számára kedvelt célpont volt. Adeline 1831. december 19-én született Boyland Hallban (Norfolk), Nagy-Britanniában. Anyja részéről tekintélyes bankárok családjába tartozott, apja, Frederick Paul Irby a haditengerészet tengernagya volt. Szülei halála után Adeline Irby Londonba ment, ahol elit iskolákban tanult. Kezdetben a nyelvek, később pedig az oktatás érdekelte. Miután 1859-ben befejezte az iskolát, egy iskolatársával, Georgina Mackenzievel felfedező útra indult Kelet-Európába. Bécs-Pozsony-Krakkó…
-
A legjobb építészeti alkotások között a ljubljanai Iszlám Központ
Az ArchDaily nemzetközi építészeti portál tizenkét éve választja meg az év épületét az olvasók javaslatai alapján. Idén többezer javaslat érkezett, amiből 15 nyertest választottak ki, akik a legjobb építészeti teljesítményekért járó díjakat kaptak. 2021-ben a ljubljanai Iszlám Központ épülete nyerte a díjat a vallási épületek kategóriájában. A központ tavaly a rangos Plečnik-díjat is elnyerte, amit Szlovénia legjobb építészeti projektjének ítélnek oda. Az Iszlám Közösség 2008-ban vásárolt földterületet mecset építésére a szlovén fővárosban. Az alapkövet 2013. szeptember 14-én rakták le, a mecset 2020. júniusban nyílt meg. „A történelmi elődökhöz, a 19. századi szarajevói mecsetek példájához hasonlóan, ahol a gazdag adományozók által épített mecsetek voltak az új városrészek „magva”, az új komplexum…
-
Horvátország az idegenforgalmi szezon előtt
Senki nem tudja, milyen lesz az idei idegenforgalmi idény Horvátországban. Az elmúlt évben, amikor szinte az elég világ bezárt a járvány terjedése miatt, Horvátország viszonylag jó szezont zárt. Ennek több oka is volt, egyebek között az akkor még sokkal kedvezőbb fertőzési helyzet és az ország földrajzi fekvése, azaz a hagyományosan itt nyaraló külföldi vendégek Szlovéniából, Ausztriából, Németországból, Csehországból, Szlovákiából, Magyarországról saját autójukkal el tudják érni az Adriát. Hétmillió turista érkezett és több mint negyven millió vendégéjszakát töltöttek el, ami a 2019-es rekord szezonhoz képest 64 százalékos csökkenést jelentett az érkezők számában és 55 százalékot az éjszakai tartózkodásokban, de a veszteségek elviselhetők voltak. Az idegenforgalmi dolgozók a tavalyinál sikeresebb szezont remélnek,…
-
Oscar-díjra jelölték a bosnyák rendezőnő filmjét
Már hivatalos. Oscar-díjra jelölték Jasmila Žbanić bosnyák rendezőnő Quo vadis, Aida? című filmjét a nem angol nyelvű filmek kategóriában. Tizenkilenc évvel ezelőtt Danis Tanović Senki földje (Ničija zemlja) című filmje ugyanebben a kategóriában nyert. A Quo Vadis, Aida? az első Boszniában készült játékfilm, ami a srebrenicai népirtás témájával foglalkozik. Az ENSZ által védett enklávé utolsó napjait mutatja be, amikor a várost elfoglaló szerb csapatok nyolcezer muzulmán férfit és fiúgyermeket öltek meg. A mészárlás előtti órákban játszódó film főszereplője Aida Selmanagić ENSZ tolmács. Az ő karakterének alapja Hasan Nuhanović tolmács visszaemlékezése, aki saját srebrenicai emlékeit az Utolsó menedékházban címmel írta meg. Miközben a rémült bosnyákok ezrei keresnek menedéket a holland békefenntartók…
-
Bosznia-Hercegovina első női pilótája
1950. szeptember 11-én kapta meg a tanúsítványt Fatima Mušić-Manojlović, hogy sikeres pilótavizsgát tett.A képzés 1950. májusban kezdődött, augusztusban kezdett önállóan repülni, és 95 repülés után, amiből tizenötöt önállóan végzett, sikeres vizsgát tett. „Fiatalság – bolondság. Egy barátom hívott, hogy menjek ki vele Butmirba, az Aeroklubba, azt mondta, érdekes lesz. Így kezdődött minden. Elsa, Zlata és én voltunk ott egyedül nők és nagyon sok fiatal férfi. Emlékszem, hogy vitorlázó repülőt kellett volna vezetnünk a bizottság előtt, de csak a földön, felszállás nélkül. Én meg magam felé húztam a kart és felemelkedtem.” A szarajevói Aeroklub pilótaiskolájában Fatima volt az egyetlen, aki motoros gépet, a Trojkát repülte. A repülés csak hobbi volt a…
-
A nap, amikor egész Szarajevóban végetért a háború
Huszonöt évvel ezelőtt, 1996. március 19-én feloldották a négyéves blokádot Szarajevó egyik legnagyobb kerületében, Grbavicán. Az 1995. decemberben Párizsban aláírt daytoni békeegyezmény nyomán 1996. február 29-én kezdődött meg az 1425 napig ostrom alatt álló város „felszabadulása”, a szerb katonai erők visszavonulása. Ebben a folyamatban volt az utolsó kerület Grbavica, a Szerb Köztársaság hadserege ezt a területet hagyta el legutoljára. A kerület emblematikus, mindenki által ismert létesítményét, a Željezničar stadionját, népi nyelven a „Kupák völgyét”, pontosabban a nyugati tribünt 1992. május 4-én felgyújtották, a stadion többi részét aláaknázták. A tűzben megsemmisült 316 serleg, amiből 42 a focistáké volt, a többit az akkor 14 klubot számláló Željezničar Sportegyesület más klubjai nyerték el.…
Ezeket is érdemes megnézni
Szerb orvosnő a boszniai pokolban
Egy beteg elme a háborúban
A szarajevói háborús alagút
