-
Dezertáló pilóták a szigorúan őrzött katonai objektumból
Željava, más néven 505-ös objektum, egy földalatti repülőtér a Plješevica-hegy alatt, közvetlenül a horvát-bosznia-hercegovinai határon. Az egykori Jugoszláv Néphadsereg (JNA) bázisa volt 1968-1992 között. A titokzatos földalatti objektum Építése és működése évtizedei alatt titokzatosság övezte. Azt lehetett tudni, hogy létezik, de szinte semmilyen felvétel vagy fénykép nem készült róla. Az objektumot kisebb svéd földalatti bázisok mintájára építették. Svédország, Finnországhoz hasonlóan, a decentralizált és földbe ásott repülőterek koncepcióját dolgozta ki a Szovjetunió esetleges támadását kivédendő. Úgy tartották, hogy a sáncolás nemcsak a hagyományos fegyverek, hanem a nukleáris fegyverek ellen is nyújt részleges védelmet. Mivel Svédország nem volt NATO-tag, lehetséges volt a katonai együttműködés Jugoszláviával, és ezek az elképzelések a balkáni országba…
-
Airbus vs. Boeing
Úgy tartják, hogy a hosszútávú utazásra a legbiztonságosabb a légi közlekedés. Statisztikailag a repülőtérre vezető út is veszélyesebb az utasok számára, mint maga a repülés. Statisztikailag. Ám amikor egy repülőgép lezuhan, és meghal 269 ember, köztük a fedélzeten tartózkodó 242 utasból 241 a közelmúltban az Air India 171-es járatán, a statisztika mit sem számít. Ez volt az első Boeing 787-8-as repülőgép teljes pusztulása. Emberileg bármennyire is tragikus egy ilyen baleset, gazdasági következményei messzemenőek. Mert a költséghatékonyság és a környezetbarát jelleg mellett a személyszállító repülőgép eladásának legfontosabb érve a biztonsága. Élen az Airbus Az amerikai mammutcég évtizedek óta vezető szereplő a polgári repülésben. Az utóbbi években azonban az üzlet hanyatlásnak indult,…
-
Privatizálják a montenegrói repülőtereket
A montenegrói kormány 30 évre koncesszióba adná az ország két nemzetközi repülőterét, Podgoricát és Tivatot. A szakszervezetek, a dolgozók, légiközlekedési szakemberek, gazdasági szakértők is határozottan ellenzik a lépést. A privatizáció története Nem először kerül szóba az Aerodromi Crne Gore állami vállalat üzemeltetésében lévő két repülőtér bérbeadása. 2019-ben a Szocialisták Demokrata Pártjának (DPS) kormánya már kiírt egy pályázatot. Akkor négy ajánlattevő jutott túl az előminősítő szakaszon: a francia-török Groupe ADP Consorcium-TAV és az Aeroports de Paris konzorcium, az indiai GMR Airports Limited, a dél-koreai Incheon Nemzetközi Repülőtér, valamint a luxemburgi székhelyű Corporacion America Airports vállalat. A koncessziós díj 100 millió euró, a beruházás összege 200 millió euró volt. A DPS kormány…
-
Háborús repülőtér Vis szigeten
A Horvátországba utazóknak nem ismeretlen a Splittől kb. 50 km-re, az Adriai-tengerben lévő Vis sziget. Nyaranta szállodák és strandok tucatjai várják a pihenni vágyókat, de kevesen tudják, hogy az opol és a plavac vörösbort, vagy a vugava fehérbort adó szőlőtőkék helyén a második világháború idején katonai repülőtér volt. Ideális kiindulópont A második világháború alatt Vis a többi dalmát szigethez hasonlóan a szegénység, az olasz megszállás, az elnyomás nehéz napjait, a partizánmozgalom megszületését és a német partraszállás napi veszélyét élte át. Néhány dalmát szigetet a németeknek soha nem sikerült elfoglalniuk, ezek közé tartozott Vis szigete is, ami az egyetlen kapcsolatot jelentette a dél-olaszországi szövetségesek és a szárazföldi partizán erők között. Ideális…
-
A jet korszak az egykori JAT légitársaságnál
A JAT-nál 1963-ban a Caravelle jelentette a jet korszak kezdetét, ami után a légitársaság mindig készen állt új típusok bevezetésére. McDonnell Douglas 1969-ben, három évvel annak első repülése után, a JAT megvásárolta a sugárhajtású repülőgépek második generációját, a McDonnell Douglas DC-9-32-t. Ez egy közepesen rövid hatótávolságú, gazdaságosabb, korszerű felszereléssel és csökkentett zajszinttel rendelkező repülőgép. Az utolsó Caravelle átadásával egyidőben vették át az első példányt, amit az Alitalia-tól béreltek. A gépet a légitársaság alkalmazottai csak a becenevén – Diki – emlegették, utalva az I-DIKY lajstromjelre. A következő években a JAT még öt darab DC-9-est vásárolt, míg az Inex-Adria Aviopromet üzembe állította a továbbfejlesztett változatát, az MD-80-at, a Mad Dogot. “Eljön az…
-
Caravelle-ek a JAT flottában
1963. január 21-én kezdődött a jugoszláv polgári repülés történetében a sugárhajtású repülőgépek korszaka. Azon a napon adták át ünnepélyesen Párizs Orly repülőterén a francia gyártású Sud Aviation SE-210 Caravelle típusú repülőgépet a JAT Yugoslav Airlines képviselőinek. Nem volt egyszerű feladat bevezetni a JAT flottába. A politika részéről erős nyomás nehezedett a légitársaságra, hogy az IL-18-ast, az akkoriban vadonatúj szovjet repülőgépet válassza. Hosszú és nehéz tárgyalások után a JAT végül a francia repülőgép mellett döntött Milan Simović tábornoknak, a JAT vezérigazgatójának és csapatának köszönhetően. A JAT ezzel merész, de hatalmas lépést tett, hogy az addigi európai átlag alatti légiközlekedési vállalatból egyike legyen annak a tizenkét cégnek, amelyiknek a flottájában francia gyártmányú…
-
Személyzetek repülőgépek nélkül, repülőgépek személyzetek nélkül
A Szabad Európa Rádió oldalán találtam, gondoltam, érdekes lehet. Júniusban két nap alatt 350 járat nem tudott felszállni Seremetyevóról. Ott voltak az utasok, ott voltak a pilóták, de nem voltak légiutaskísérők. Elfogytak. De a pilótahiány is okozott fennakadásokat. Az Aviatorshchina orosz nyelvű repülős oldal szerint július végén a pilóták hiánya miatt Seremetyevóról 68 Aeroflot járatot töröltek és sok járat késett. Szankciók az orosz légitársaságok ellen A hajózók szerint a nyári csúcsrajáratott szezonban korábban is előfordult személyzethiány, de mindig sikerült megoldani. A helyzet 2022. február 24-én, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, megváltozott. Azóta jelentős szankciók sújtják az orosz légitársaságokat. A szankciók ellensúlyozásaként a Reuters szerint az orosz kormány 2022 óta…
-
A szerb kormány felszólítja a VINCI-t, hogy “tegyen valamit”
A belgrádi Nikola Tesla repülőtér üzemeltetője, a VINCI Airports az utóbbi hetek problémái miatt arra indította a szerb kormányt, hogy felszólítsa: „tegyen már valamit!”, és ennek érdekében tárgyalást kezdeményez a repülőtér francia vezetésével. Az elmúlt hetekben sorozatos járatkésések voltak a számítógépes szoftverrel, egyebek mellett a check-in szoftverrel kapcsolatos technikai gondok miatt. Szinte minden második nap volt szoftverleállás. Járattörlésre nem került sor, de jelentős késéseket generált, leginkább az Air Serbia járatainál. A közlekedési miniszter úgy nyilatkozott, hogy „a repülőtér koncessziós jogosultjának össze kell szednie magát, és ilyen esetekben tartalék megoldást kell biztosítania. Többször kértünk magyarázatot a VINCI-től az ügyben. A közelmúltban felmerülő problémák elfogadhatatlanok, mivel a VINCI a koncessziós szerződés…
-
A magyar légiközlekedés újraindítása – a Maszovlet megalakulása
A II. világháborúban Magyarország valamennyi repülőtere megsemmisült, a pusztítás következtében nem maradt egyetlen repülőgép, repülőgép kiszolgáló berendezés sem. A semmiből kellett újra megkezdeni a magyar légiközlekedés felépítését. Ezt a teljesen romokban lévő ország saját erőből nem tudta megtenni, külső segítségre pedig csak a Szovjetuniótól számíthatott. Megalakult a közös vállalat 1946. március 29-én írták alá a megállapodást a Malév jogelődjének, a Maszovletnek (Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt) létrejöttéről 27 millió pengő alaptőkével. Az alapítólevél értelmében a légitársaság jogosult lett a légiközlekedés szervezésére, utas-, poggyász-, posta- és áruszállítások lebonyolítására belföldön és külföldön egyaránt. A Maszovlet 2700 darab részvénye fele-fele arányban került a magyar és a szovjet állam tulajdonába. Az alaptőkéből csak 40 részvényt…
-
A szarajevói repülőtér és a XIV. téli olimpia
A szarajevói téli olimpiára érkező sportolók, vendégek fogadása, elhelyezése hatalmas feladatot rótt a szervezőkre. Az nyilvánvaló volt, hogy a repülőtér meglévő kapacitása képtelen lesz ellátni a játékokra érkező forgalmat, ezért megindult a vita, hogy a meglévőt kell-e bővíteni, vagy új helyre, Sokolacba áthelyezni az egészet. Annyira az utolsó pillanatban döntöttek a bővítésről, hogy a repülőtéri munkák az olimpiához kapcsolódó többi projekthez képest legutoljára, csupán egy évvel a megnyitó előtt kezdődtek el. A repülőtér bővítése Ez alatt az idő alatt elkészült a 2600 méterre hosszabbított pálya, párhuzamos gurulóutakat építettek, műszeres leszállító rendszert telepítettek, új utasterminál és torony épült. Az új repülőtér 1984. januárban nyílt meg, felszereltségével akkor a világ legmodernebb repülőterei…





























