-
A háborúban elhunyt szarajevóiak emléknapja
Február 5-e az 1992 és 1995 között elhunyt szarajevói polgárok emléknapja. 1994-ben ezen a napon a várost körülvevő hegyekből, Mrkovići község területéről 12.10 és 12.20 óra között a szerb állásokból egy 120mm-es gránátot lőttek ki. Az aknavető lövedék a zsúfolt belvárosi Markale piacra zuhant. A borzalmas támadásban 68-an meghaltak, 142-en súlyosan és könnyebben megsebesültek. A hágai nemzetközi bíróság megállapította a szerb hadsereg felelősségét, a Sarajevo-Romanija hadtest parancsnokát, Stanislav Galić tábornokot életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Az 1425 napig tartó ostrom idején a szarajevóiak egyetlen napig sem érezhették magukat biztonságban. Minden nap orvlövészek, gránátok célpontjai voltak. – 1425 nap ostrom, ágyúzás, mesterlövészek, áram, víz és gáz nélkül. – 11 541 szarajevói polgárt…
-
A szarajevói jogi fakultás minden vezetője nő
Ebben az évben ünnepelte 75. születésnapját a szarajevói egyetem állam-és jogtudományi kara. Megalakulása óta a jogi kar sok mindenen ment keresztül az éppen aktuális szövetségi vagy éppen köztársasági felsőoktatási törvényeknek megfelelően, de mindvégig önálló, autonóm intézmény maradt. Az idei évet az is különlegessé teszi, hogy a kar, de a szarajevói egyetem életében is először a vezetés minden tagja nő. Az alapítása óta a jogi karnak három női dékánja volt, az egyik az idén kinevezett dr. Zinka Grbo. Vezető társai: dr. Amila Ferhatović oktatási és hallgatói ügyekért felelős dékánhelyettes, dr. Amila Ždralović kutatási dékánhelyettes, dr. Sudžuka Edina pénzügyi dékánhelyettes, dr. jur. Iza Razija Mešević nemzetközi együttműködési dékánhelyettes és Vesna Lazić, MA…
-
Ha karácsony, akkor a romániai forradalom
Ha karácsony, akkor a romániai forradalom. 1989-ben az egész ünnepet a tv előtt ültük végig, és minden évben eszembe jut az a nap, az a december 21-e. Az 1980-as évek végén tombolt az önkontrollját vesztett Ceauşescu rezsim. A két ország közötti egyre romló kapcsolat következménye volt 1988-ban a kolozsvári főkonzulátus bezáratása. Valamennyi dokumentum, irat, akta lekerült Bukarestbe, onnantól kezdve egész Románia területén felmerülő bármiféle konzuli ügyet a fővárosban és a fővárosból kellett intézni. Egyre nőtt az áttelepülési kérelmet beadók száma, ők az ország legtávolabbi pontjáról is kénytelenek voltak Bukarestbe utazni, ami az akkori közlekedési viszonyok között nem volt egyszerű. Reggelenként munkába menet láttam, hogyan kanyarog a sor, mekkora tömeg várakozik,…
-
Külföldi tudósítók az ostromlott Szarajevóban
Hogyan élhet valaki mások szenvedéséből? Gyakori kérdés, amit háborúról tudósító újságírók, fotóriporterek és operatőrök tesznek fel maguknak. Saját bevallása szerint pontosan ezt kérdezte magától Andrew Reid fotóriporter is, amikor az ostromlott Szarajevóba érkezett. “A válasz az, hogy az emberek megérdemlik, hogy elmondják a történeteiket, és a világnak tudnia kell, hogyan néz ki az igazságtalanság és a kegyetlenség.” “Élőben Szarajevóból” A közelmúltban nyílt meg Szarajevóban az „Élőben Szarajevóból: Hogyan tudósítottak a külföldi újságírók az ostromról” című kiállítás. Bemutatják néhány tudósító személyes tárgyait, például David Rust CNN operatőr golyóálló mellényét, sisakját és kameráját, egy műholdas telefont, laptopot, kamerát, hangrögzítőt. Számos fényképen a külföldi riporterek munkáját és életét mutatják be Szarajevóban. Kurt Schork…
-
A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja
1999 óta november 25-e a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. A boszniai háború alatt lányok és nők ezreit erőszakolták meg. A hágai nemzetközi bíróság 1997-ben Duško Tadić ítéletében mondta ki először, hogy a háború alatt elkövetett nemi erőszak háborús bűncselekmény. Ő volt az első háborús bűnös, akinek vádiratában a szexuális bűncselekmények külön is szerepeltek. A továbbiakban a hágai törvényszéken szexuális bűncselekményekért, mint háborús bűnökért több mint 30 vádlottat ítéltek el. Az ENSZ adatai szerint a boszniai háború idején 1992-95 között szexuális bűncselekmények áldozata lett húsz-ötvenezer ember, nők, férfiak, gyerekek, de hivatalosan öt-hatezer áldozatot regisztráltak. „Ez is azt mutatja, hogy sokan, akár férfi, akár nő, még mindig nem állnak készen…
-
A boszniai háborút lezáró Daytoni megállapodás
Huszonhat éve, 1995. november 21-én írták alá a bosznia-hercegovinai békét elhozó általános keretmegállapodást, a Daytoni békeszerződést, ami hivatalosan is véget vetett a csaknem négy évig tartó háborúnak. Megteremtette egyebek mellett az új, önálló délszláv állam alapjait, megalkotta alkotmányát, létrehozta a nemzetközi közösségek főmegbízottjának intézményét. Az egyezmény főbb elemei Az önálló államként létrejött Bosznia-Hercegovinát két országrészre osztották: 51 százalékban a bosnyák-horvát föderációra és 49 százalékban a Szerb Köztársaságra. Ugyancsak osztoznak a fővároson, Szarajevón is, ahol most van Szarajevó és Szerb Szarajevó. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, azt jól mutatja, hogy bár a fővárosnak kiváló felsőoktatási intézményei vannak számtalan karral, a szerb szarajevói középiskolákban végző diákok szívesebben választják továbbtanulásuk helyéül a…
-
A földi pokol Vukovár
Vukovár a délszláv polgárháború évekig tartó vérontásának kiemelkedő tragédiája. Még szinte nem is akartuk elhinni, hogy háború zajlik a szomszédságunkban, hogy egykori szomszédok, padtársak gyilkolják egymást. És Vukovár mellbe vágott minket. A II. világháború utáni Európa egyik legvéresebb ostroma zajlott a városban. A horvát város rettenetes napokat élt át 30 évvel ezelőtt és esett el a három hónapig tartó ostrom után 1991. november 18-án. A város ostroma A Jugoszláv Néphadsereg és félkatonai alakulatok Srebrenica után itt hajtották végre a legnagyobb mészárlást. Előre megtervezett bűncselekmény volt, a Nagy-Szerbia álom része. Nyolcvanezer katona támadta a várost, amit alig kétezren védtek. A városvédők között 100 vukovári szerb is volt, akiknek többségét szerbiai koncentrációs…
-
Harminchat év után földre került a Boeing flotta
Az Air Serbia koronavírus okozta veszteségei miatt szükségessé vált feltőkésítésének egyik feltétele a szerkezetátalakítás. A létszámcsökkentés mellett a terv része a flottaoptimalizálás. Még februárban megszületett a döntés a Boeing flotta leállításáról. A légitársaság a YU-AND lajstromjelű Boeing 737-300-as repülőgépet a Repülési Múzeumnak adja. A repülőgép 1985. augusztusban került a JAT légitársasághoz, az első 300-as volt a jugoszláv társaságnál és Európában is. Új repülőgéptípus keresése A JAT Boeing 737-300 repülőgéptípusának története 1984-ig nyúlik vissza. A légitársaság új repülőgépet keresett az európai, mediterrán hálózatához, amivel a DC-9-es és a Boeing 727-es flottát felváltanák. Az akkori legrégebbi DC-9-es tizennégy, a B727-es tíz éves volt. A fő cél az volt, hogy olyan repülőgéptípust…
-
A háború ártatlan áldozata – a mostari Öreg-híd
1993. november 9-én omlott össze az egykori Jugoszlávia egyik legismertebb, a hozzánk Csontváry Kosztka Tivadar híres festménye révén igen közel álló építménye, az Öreg-híd. Ez a híd a helyieknek olyan, mint nekünk budapestieknek a Blaha, vagy a Köki. Ők az „Öregnél” találkoznak, az „Öregen” mennek át a túloldalra. Az „Öreg” alatt fürdenek és az „Öregről” ugranak a smaragdzöld Neretvába. Építését Nagy Szulejmán szultán rendelte el 1557-ben, hogy felváltsa az addig használt, nagyon instabil, fából készült tákolmányt, melyet édesapja Mehmed Fatiha szultán idejében raktak le. A kor neves török építészének, Mamir Hajrudinnak tervei alapján 1557. október 24-én tették le az alapkövét. Az építkezést Mehmed-beg Karadzsoz, Hercegovina legmódosabb polgára vezette, és emellett…
-
Továbbra is EUFOR misszió Bosznia-Hercegovinában
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa november 3-án egyhangúlag határozatot fogadott el az EUFOR bosznia-hercegovinai katonai missziójának meghosszabbításáról. Az ülésen Moszkva és Peking megakadályozta, hogy Christian Schmidt főképviselő (OHR) felszólaljon, de a jelentését megvitatták. A főmegbízott az ország szétesésére figyelmeztet és az Egyesült Államok egyetért vele abban, hogy a Milorad Dodik által választott út veszélyes. Teljes támogatásukról biztosították a főképviselőt egészen addig, amíg nem teljesülnek az OHR bezárásának feltételei. Ezek ma még nincsenek meg, éppen ellenkezőleg. Elemzők szerint sokkal többről van szó, mint a főképviselői pozícióról. A békéről vagy egy lehetséges új háborúról Bosznia-Hercegovinában. A Neue Zürcher Zeitung Boszniát jól ismerő újságírója szerint egy boszniai polgárháború ma elképzelhetetlen. Az 1992-1995 közötti vérontás…