-
Az angol Miss Irby lányiskolája Szarajevóban
Már írtam a szarajevói Teleki Blankáról, Hajji Staka Skenderova szerb ortodox apácáról, aki 1858-ban megnyitotta Bosznia első lányiskoláját, a Szent Száva iskolát. Közeli barátnője, később legfőbb támasza volt egy angol nő, Adeline Pauline Irby, Miss Irby, aki ugyancsak szarajevói munkásságával kitörölhetetlen nyomot hagyott. A középkor óta Bosznia és Szarajevó különféle misszionáriusok számára kedvelt célpont volt. Adeline 1831. december 19-én született Boyland Hallban (Norfolk), Nagy-Britanniában. Anyja részéről tekintélyes bankárok családjába tartozott, apja, Frederick Paul Irby a haditengerészet tengernagya volt. Szülei halála után Adeline Irby Londonba ment, ahol elit iskolákban tanult. Kezdetben a nyelvek, később pedig az oktatás érdekelte. Miután 1859-ben befejezte az iskolát, egy iskolatársával, Georgina Mackenzievel felfedező útra indult Kelet-Európába. Bécs-Pozsony-Krakkó…
Ezeket is érdemes megnézni
Három szultánt szolgált a boszniai származású nagyvezér
Lángokban állt a szarajevói Vijećnica
A szarajevói csevap
-
Felgyújtották a bukaresti Malév irodát
Olvastam a megemlékezéseket az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekről, látom a facebook falamon a híreket, hogy közterületet neveznének el Puczi Béláról, és eszembe jut, ez volt az a dátum, amikor megint megváltozott a hangulat Romániában és Bukarestben is. Kétezer-nyolcszázhat napot töltöttünk Romániában, ennek több mint a fele Ceausescu uralkodásának idejére esett. Nem mondom, hogy közvetlen atrocitások értek (de, néha), nem mondom, hogy zaklattak (de, gyakran), nem mondom, hogy nem figyeltek (de, mindig), DE volt néhány nap, amikor jó volt magyarnak lenni Bukarestben. Az egyik 1990. január 2. volt, amikor megérkeztünk a decemberi események – nem tudom azt írni, hogy forradalom, nem tudom azt írni, hogy háború, nem tudom azt írni, hogy…
-
A legjobb építészeti alkotások között a ljubljanai Iszlám Központ
Az ArchDaily nemzetközi építészeti portál tizenkét éve választja meg az év épületét az olvasók javaslatai alapján. Idén többezer javaslat érkezett, amiből 15 nyertest választottak ki, akik a legjobb építészeti teljesítményekért járó díjakat kaptak. 2021-ben a ljubljanai Iszlám Központ épülete nyerte a díjat a vallási épületek kategóriájában. A központ tavaly a rangos Plečnik-díjat is elnyerte, amit Szlovénia legjobb építészeti projektjének ítélnek oda. Az Iszlám Közösség 2008-ban vásárolt földterületet mecset építésére a szlovén fővárosban. Az alapkövet 2013. szeptember 14-én rakták le, a mecset 2020. júniusban nyílt meg. „A történelmi elődökhöz, a 19. századi szarajevói mecsetek példájához hasonlóan, ahol a gazdag adományozók által épített mecsetek voltak az új városrészek „magva”, az új komplexum…
Ezeket is érdemes megnézni
A legfiatalabb lakó 65, a legidősebb 90 éves
A dél-szerbiai „vörös falu”
A szarajevói Inat Kuća meséje
-
Horvátország az idegenforgalmi szezon előtt
Senki nem tudja, milyen lesz az idei idegenforgalmi idény Horvátországban. Az elmúlt évben, amikor szinte az elég világ bezárt a járvány terjedése miatt, Horvátország viszonylag jó szezont zárt. Ennek több oka is volt, egyebek között az akkor még sokkal kedvezőbb fertőzési helyzet és az ország földrajzi fekvése, azaz a hagyományosan itt nyaraló külföldi vendégek Szlovéniából, Ausztriából, Németországból, Csehországból, Szlovákiából, Magyarországról saját autójukkal el tudják érni az Adriát. Hétmillió turista érkezett és több mint negyven millió vendégéjszakát töltöttek el, ami a 2019-es rekord szezonhoz képest 64 százalékos csökkenést jelentett az érkezők számában és 55 százalékot az éjszakai tartózkodásokban, de a veszteségek elviselhetők voltak. Az idegenforgalmi dolgozók a tavalyinál sikeresebb szezont remélnek,…
-
Oscar-díjra jelölték a bosnyák rendezőnő filmjét
Már hivatalos. Oscar-díjra jelölték Jasmila Žbanić bosnyák rendezőnő Quo vadis, Aida? című filmjét a nem angol nyelvű filmek kategóriában. Tizenkilenc évvel ezelőtt Danis Tanović Senki földje (Ničija zemlja) című filmje ugyanebben a kategóriában nyert. A Quo Vadis, Aida? az első Boszniában készült játékfilm, ami a srebrenicai népirtás témájával foglalkozik. Az ENSZ által védett enklávé utolsó napjait mutatja be, amikor a várost elfoglaló szerb csapatok nyolcezer muzulmán férfit és fiúgyermeket öltek meg. A mészárlás előtti órákban játszódó film főszereplője Aida Selmanagić ENSZ tolmács. Az ő karakterének alapja Hasan Nuhanović tolmács visszaemlékezése, aki saját srebrenicai emlékeit az Utolsó menedékházban címmel írta meg. Miközben a rémült bosnyákok ezrei keresnek menedéket a holland békefenntartók…
-
Bosznia-Hercegovina első női pilótája
1950. szeptember 11-én kapta meg a tanúsítványt Fatima Mušić-Manojlović, hogy sikeres pilótavizsgát tett.A képzés 1950. májusban kezdődött, augusztusban kezdett önállóan repülni, és 95 repülés után, amiből tizenötöt önállóan végzett, sikeres vizsgát tett. „Fiatalság – bolondság. Egy barátom hívott, hogy menjek ki vele Butmirba, az Aeroklubba, azt mondta, érdekes lesz. Így kezdődött minden. Elsa, Zlata és én voltunk ott egyedül nők és nagyon sok fiatal férfi. Emlékszem, hogy vitorlázó repülőt kellett volna vezetnünk a bizottság előtt, de csak a földön, felszállás nélkül. Én meg magam felé húztam a kart és felemelkedtem.” A szarajevói Aeroklub pilótaiskolájában Fatima volt az egyetlen, aki motoros gépet, a Trojkát repülte. A repülés csak hobbi volt a…
-
Fodrásznál
Életvitelszerűen külföldön élni számos feladat elé állítja az embert. Fel kell deríteni, hol lehet bevásárolni, hova fognak járni a gyerekek óvodába, iskolába, és persze, hol van jó fodrász? Kezdetben megoldható, hogy hajvágásra, festésre négy-hathetente hazarepüljek, de azért ez évekig nem tartható. A szarajevói barátnőm vitt el Jusufhoz, és három évig hűséges, heti egy-kétszeri vendége voltam. Útbaesett, ahogy leértem a hegyről, közvetlenül a Ciglane piac tőszomszédságában volt, bejelentkeztem, beszaladtam, beszárírottak és húsz perc múlva már mentem is a dolgomra. Jusuf mesterfodrász volt, a háború előtt számos külföldi verseny nyertese, amiknek az oklevelei a szalont díszítették, és zsűritag nemzetközi versenyeken Ljubljanától Milánón át Nizzáig. A szalon nem volt túl nagy, három munkahely…
Ezeket is érdemes megnézni
Magyar katonák között Szarajevóban
A ramadant lezáró ünnep – a bajram
Szarajevó – Sportoltak a gyerekek
-
A nap, amikor egész Szarajevóban végetért a háború
Huszonöt évvel ezelőtt, 1996. március 19-én feloldották a négyéves blokádot Szarajevó egyik legnagyobb kerületében, Grbavicán. Az 1995. decemberben Párizsban aláírt daytoni békeegyezmény nyomán 1996. február 29-én kezdődött meg az 1425 napig ostrom alatt álló város „felszabadulása”, a szerb katonai erők visszavonulása. Ebben a folyamatban volt az utolsó kerület Grbavica, a Szerb Köztársaság hadserege ezt a területet hagyta el legutoljára. A kerület emblematikus, mindenki által ismert létesítményét, a Željezničar stadionját, népi nyelven a „Kupák völgyét”, pontosabban a nyugati tribünt 1992. május 4-én felgyújtották, a stadion többi részét aláaknázták. A tűzben megsemmisült 316 serleg, amiből 42 a focistáké volt, a többit az akkor 14 klubot számláló Željezničar Sportegyesület más klubjai nyerték el.…
-
A koszovói fogvatartottak mindennapjai a hágai börtönben
Hashim Thaci volt koszovói elnök, Kadri Veselji, a Koszovói Demokrata Párt volt vezetője, Jakup Krasniqi, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg volt szóvivője és Rexhep Selimi a Koszovói Felszabadítási Hadsereg volt tábornoka 2020. november eleje óta lakói a hágai nemzetközi bíróság börtöne elkülönített részének. Az ügyészség által benyújtott közös vádirat szerint háborús és emberiség elleni bűncselekmények elkövetése miatt felelnek a Különleges Bíróság előtt. A fogvatartottak szigorú és részletes házirend szerint élik mindennapjaikat, de bárkinek joga van fellebbezni, ha úgy ítéli meg, hogy sérelem éri. Hetente egyszer kölcsönözhetnek könyveket a könyvtárból, saját költségükön meg is vehetik, ezen kívül vásárolhatnak újságokat, írószereket. Van egy kis tornaterem és edzőterem, amit használhatnak. Naponta legalább egy órát…
-
Rendőri látogatás Burgaszban
Néha elkísértük a Lacit Burgaszba. Ő minden nap utazott, mert egyik nap az egyik városba jött a repülő, másik nap a másikba. De, ahogy írtam, fiatalok voltunk, bírtuk, nevettünk, szerettük, azt csinálta, amit imádott, nem tudott elfáradni. A lakás a hetedik emeleten volt, egy borzalmasan ronda lakótelepen. Jobbára csak azért mentünk át, hogy együtt legyünk, mert a környezet egy kicsit sem volt barátságos. Viszont ott láttam éltemben először és utoljára láncra kötött medvét táncoltatni. A tízemeletes házak által körülvett apró zöld területen. Hihetetlen volt! Ott láttam azt is, hogy benzinkút azért van zárva, mert nők (!) ecsettel a járda szélére festik a sárga csíkot. Burgaszban nagyon sok nőt láttam olyan…
Ezeket is érdemes megnézni
Birtokba vettük a várnai lakást
Indul a bulgáriai nyár
A bulgáriai rezsim
