-
Gyilkos járvány a korona előtt
Európában a koronavírus megjelenése előtt az elmúlt fél évszázad utolsó járványa volt 1972-ben Jugoszláviában a feketehimlő (variola, vagy variola vera) járvány. Százhetvenöten fertőződtek, negyvenen haltak meg a súlyos betegségben. Az egészségügyi dolgozók néhány hét alatt tizennyolcmillió embert oltottak be. Az első megbetegedést a koszovói Damjana faluban rögzítették. A prizreni Ibrahim Hoti mekkai zarándokútról tért vissza, a gyengeséget és a fáradtságot ezért az utazásnak tulajdonította. Napokig lázas volt, kiütései voltak, a himlő enyhébb formáját élte túl, de akaratlanul is elkezdte terjeszteni a fertőzést. A feketehimlő egy nagyon fertőző betegség, amit a himlő vírus okoz. Lappangási ideje 12–14 nap, ezt követően először általános tünetek jelentkeznek, néhány nap elteltével a láz mérséklődik, de…
Ezeket is érdemes megnézni
Repülőgépes evakuálás az ostromlott Szarajevóból
A belgrádi Öreg repülőtér története
Srebrenica emlékére
-
Művészek a háborúban
A negyedszázada véget ért, közel négy évig tartó szarajevói ostrom ismert és ismeretlen hősei voltak a városvédők mellett a művészek. Ők voltak azok, akik gondoskodtak arról, hogy a városban élők ne veszítsék el teljesen szellemi identitásukat, az ő képeik járták be a világot és hívták fel a figyelmet a kis ország szenvedéseire. A háborúval szembeni ellenállás egyik formája lett a kultúra és a kreativitás. Aktivizálódtak színészek, írók, zenészek, festők. Voltak színházi előadások, koncertek, kiállítások, könyvbemutatók. Úgy dolgoztak, mintha minden új alkotás az utolsó lenne az életben, ami lássuk be, nagyon is reális esély lehetett. A romokon játszó zenészek képei, a tudósítások a zsúfolt színházakban gyertyafénynél játszott háborúellenes előadásokról, a külföldi…
-
A szarajevói Teleki Blanka
Bosznia-Hercegovina első nőiskolájának alapítója, első női írója, első női tanítója, a női egyenjogúság harcosa volt Hajji Staka Skenderova szerb ortodox apáca. Amikor az írás, olvasás tudománya szinte kizárólag a gazdag férfiak előjoga volt, 1858-ban megnyitotta a Szent Száva lányiskolát Szarajevóban. Megírta A boszniai krónikát (1825-1856), beszélt oroszul és törökül, egy ideig asszisztensként dolgozott a bosznia-hercegovinai orosz konzulátuson. Családja a szerb Prijepolje városból költözött Szarajevóba. Nincsenek pontos adatok arról, hogy mikor született, egyes írások szerint 1828-ban, mások szerint 1831-ben. Legtöbben ez utóbbit fogadják el hitelesnek. Arról sincsenek hivatalos írásos feljegyzések, hogy bármilyen iskolában tanult volna, feljegyzések arról írnak, hogy autodidakta módon tanult meg írni, olvasni. Úgy emlegették, hogy a lány, aki…
-
A volt Jugoszlávia legsúlyosabb légikatasztrófája
A volt Jugoszlávia polgári légiközlekedésének legsúlyosabb katasztrófája történt 1981. december 1-jén Korzikán. Lezuhant az Inex-Adria légitársaság JP-1308 járatszámú, YU-ANA lajstromjelű MD-81-es típusú repülőgépe. A 173 utas és a hétfőnyi személyzet életét vesztette. 1981. december 1. kedd volt, Jugoszlávia születésnapjának ünnepe miatt nemzeti ünnep, munkaszüneti nap. Az Inex-Adria egynapos korzikai utat kínált a saját és a Kompas utazási iroda alkalmazottainak. A Ljubljanából Ajaccioba közlekedő charter járat tele volt. Az időjárás Korzika felett ködös, esős és szeles volt, de a szerencsétlenségnek nem ez volt az oka. A vizsgálat megállapításai szerint a balesetet valószínűleg a személyzet és a repülésirányítás közötti kommunikációs félreértés okozta. Az irányítás állítólag úgy vélte, hogy a gép a tenger…
-
Negyvenöt évvel ezelőtt kapott Nobel-díjat a szarajevói Vladimir Prelog
Negyvenöt évvel ezelőtt, 1975. december 12-én Vladimir Prelog kémiai Nobel-díjat kapott, ennek tiszteletére a bosnyák-horvát föderációban ez a nap a tudomány napja. Prelog 1906-ban született Szarajevóban, szülei válása után édesapjával 1915-ben Zágrábba költözött. Ott kezdte el a középiskolát, a harmadik osztályt azonban már Eszéken járta. Ottani tanárának, Ivan Kurijának köszönhetően kezdett el érdeklődni a kémia iránt. Még nem volt 16 éves, amikor a Chemiker Zeitungban megjelent első tudományos kémiai munkája. Érettségi után édesapja kérésére Prágában folytatta tanulmányait, vegyészmérnöki diplomát szerzett, 1929-ben pedig doktori fokozatot. Egy ideig G. J. Dřiza prágai vegyipari nagykereskedő laboratóriumában dolgozott. Ő volt a felelős azon ritka vegyi anyagok gyártásáért, amelyek akkor még nem voltak kereskedelmi…
-
Wellness szálló a volt koncentrációs táborban
Višegrad a boszniai Szerb Köztársaság keleti részén fekvő, festői környezetű kisváros. A 16. században épült hídat Ivo Andrić tette világszerte ismertté a Híd a Drinán című regényével. Ide álmondta és építette Emir Košturica Andrićgradot és ez az a város, aminek környékéről az Oszmán Birodalom legtöbb nagyvezére származott. És ez az a város (igaz, Bosznia-Hercegovinában nem az egyetlen), ahol a háború alatt koncentrációs táborként használt szállodát wellness szállóként üzemeltetik. Egy idegenvezető szerint a Vilina Vlas gyógyfürdő „tökéletes hely egy romantikus estéhez”. Én ebben egyáltalán nem vagyok biztos. A boszniai háború idején, 1992-ben Vilina Vlas parancsnoka Milán Lukić, a Fehér Sasok szerb félkatonai csoport vezetője volt, de ott voltak Arkan és Šešelj…
-
Néhány gondolat a Tu-154-esről
Ötven évvel ezelőtt, 1970. november 23-án mutatta be az Aviaexport Ferihegyen az új, Tu-154-es repülőgépét. A gép a Tupoljev tervezőiroda első olyan utasszállítója, amit eleve polgári célra terveztek. A kísérleti példány 1966-ra készült el a moszkvai Opit gépgyárban, az első felszállást 1968. október 3-án hajtotta végre. A berepülőpilóta Jurij Szuhov volt. 1969-ben kiállították a huszonhetedik Paris/Le-Bourget Airshown. 1970-ben kezdődött meg a sorozatgyártása a Kujbisevi Repülőgépgyárban. A típus összes változatából 1025 darabot gyártottak. A Malév 1973-ban állította forgalomba. Szeptember 5-én dr. Fülöp András főpilóta repülte haza az első gépet, a HA-LCAladárt, szeptember 13-án teljesítette első menetrendszerinti járatát Moszkvába. Fülöp András volt, aki megvalósította a háromfős pilótakabin kialakítást – kapitány, másodpilóta, fedélzeti…
Ezeket is érdemes megnézni
A koppenhágai katasztrófa emlékére
Kis Malév emlékezet
Új légitársasága lesz Szlovéniának
-
Bosznia fölött lelőtt vadászpilóta a Pentagonban
Scott O’Grady volt amerikai vadászpilóta lesz a Pentagon új védelmi miniszterhelyettese. A most 55 éves O’Grady a részt vett a balkáni háborúban a Szerb Köztársaság hadserege elleni NATO-műveletekben, 1994. február 28-án Banja Luka közelében egy légicsatában több szerb vadászrepülőgépet lőtt ki. 1995. június 2-án egy F-16-ossal volt bevetésen, amikor Bosznia-Hercegovina felett lelőtték. Az eset Mrkonjić Grad közelében történt, O’Grady csaknem hétezer méter magasból katapultált és hat napot töltött a Bihać melletti erdőben. Volt némi élelmiszer tartaléka, de az ilyen helyzetekre is kiképzett pilóta megtalálta az erdőben a túléléshez szükségeseket. Az amerikai tengerészgyalogság széleskörű keresést szervezett és egy kockázatos akcióban – mivel a szerbek is nagy erővel kutattak utána – kimenekítették.…
Ezeket is érdemes megnézni
Nyolcvan éves Ivica Osim
Szarajevóban van a világ egyik legszebb bécsi kávézója
Ünnepnapok káosza Boszniában
-
A daytoni békeszerződés
Huszonöt évvel ezelőtt, 1995. november 21-én írta alá az amerikai Daytonban Jugoszlávia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina akkori elnöke a boszniai háborút lezáró békeegyezményt. A megállapodás megszületéséig nagyon keserves, hosszú évekig tartó, több mint százezer áldozatot követelő harc árán jutottak el a szembenálló felek. Sokan bírálják a szerződést, de abban mindenki egyetért, hogy ott és akkor többet és jobbat nem lehetett elérni. A legfontosabb az volt, hogy véget vessenek a további vérontásnak. Az egyezmény egyebek mellett megteremtette az új, önálló Bosznia-Hercegovina alapjait, megalkotta alkotmányát, létrehozta a nemzetközi közösségek főmegbízottjának intézményét. Az országot két önálló részre osztották: 51 százalékban a Boszniai-Horvát Föderációra és 49 százalékban a Szerb Köztársaságra. A két tagállam saját elnökkel,…
-
Egy rejtélyes légibaleset
Sokak szerint a horvát légtérben történt legtitokzatosabb légibaleset volt 1996. április 3-án Dubrovnik közelében. Leszállás közben a repülőtér közelében lévő Sveti Ivan hegynek ütközött és lezuhant az amerikai légierő CT-43A/73-1149 (módosított Boeing 737-200-as) típusú repülőgépe. A gépen utazott Ron Brown amerikai kereskedelmi miniszter és a küldöttség, köztük a New York Times frankfurti irodájának főszerkesztője, Nathaniel C. Nash, és Nikša Antonini horvát fotóriporter. A balesetben mindenki életét vesztette. Brown azért utazott a délszláv háborúk sújtotta területekre, hogy pénzügyi segítséget nyújtson az érintett országok gazdaságának gyorsabb növekedéséhez. Úgy vélte, hogy a régió gazdasági stabilitása erősítheti az éppen csak kialakult békét. Terv szerint a delegáció Dubrovnikban találkozott volna a horvát tisztségviselőkkel, ám…
