-
Beau Biden út és emlékmű Koszovóban
Joe Biden megválasztott amerikai elnök fiáról, Beau Bidenről elnevezett út köti össze Koszovóban Ferizaj és Gnjilane településeket. Az út mentén lakók örülnek Biden választási győzelmének, mert ahogy mondják, jól ismeri Koszovót, jól ismeri az albán nép félelmeit, gondjait, a barátjuknak tekintik. “Ha nem lett volna Amerika segítsége, akkor az összes albánt kiutasították volna, senki sem maradt volna itt” – mondta egy út mellett lakó. Beau Biden a háború után, 2001-ben ideiglenes jogi tanácsadóként szolgált Koszovóban. Ügyészeket és bírákat képzett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) számára, ő volt a felelős a kialakuló igazságszolgáltatási rendszer képzési tantervének kidolgozásáért, hivatalos képzési programok felállításáért. “A misszióban dolgozó kollégáink Beau Bidenre igazi szakemberként…
-
Nemzetközi bíróság előtt a koszovói államfő
Miután a hágai Koszovó Különleges Bíróság a speciális ügyészség vádemelési indítványára elrendelte Hashim Thaci államelnök, Kadri Veselji, a Koszovói Demokrata Párt vezetője, Rexhep Selimi, az Önrendelkezési Mozgalom képviselője, és Jakup Krasniqi, a koszovói közgyűlés elnöke letartóztatását, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egykori vezérkarának tagjai napok óta a nemzetközi bíróság scheveningeni börtönében vannak. Mind a négyüket tíz pontban vádolták meg politikai és etnikai alapon elkövetett gyilkossággal, erőszakkal, emberek erőszakos eltűntetésével, üldöztetéssel, törvénytelen letartóztatással, fogvatartással és kínzással. Ezekből hat vádpont emberiség elleni, négy vádpont háborús bűncselekmény, amikért egyenként is büntetőjogi felelősséggel tartoznak. A vádiratban felsorolt cselekményeket 1998. március és 1999. szeptember között követték el Koszovóban és Albániában. Jack Smith legfőbb ügyész április…
-
Joe Biden és a Nyugat-Balkán
Hogy milyen figyelemmel kísérték az amerikai elnökválasztást a nyugat-balkáni országokban, talán a legjobban Žarko Puhovski horvát véleményformáló értelmiségi kommentje érzékelteti a legjobban: “Amerikában a világ elnökét választják meg, és azok a választások sokkal fontosabbak számunkra, mint a horvát elnökválasztás. Itt van szavazati jogunk, választhatunk elnököt, aki nem dönt semmiről, de nincs szavazati jogunk az amerikai választáson, ahol az elnök a mi életünkről is dönt.” A Frankfurter Allgemeine Zeitung hosszú cikkben foglalkozott még a választás előtt azzal, hogy miért utasítják el a szerb nacionalisták Joe Bident, miközben a boszniai muzulmánok, vagy a muszlim többségű koszovói albánok azt remélik, hogy ő lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Ennek megértéséhez érdemes visszatekinteni 1993-ra.…
-
Ötvenhat éve zuhant le Belgrádnál a szovjet delegáció repülőgépe
1964. október 19-én történt az egyik legsúlyosabb repülőgépszerencsétlenség Belgrádnál a II. világháború után. A szerbiai főváros melletti Avala hegy lejtőire zuhant repülőgépben életét vesztette az akkori Szovjetunió delegációja, akik azért utaztak Belgrádba, hogy részt vegyenek a felszabadulás huszadik évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségeken. A delegációt Szergej Birjuzov marsall és Vlagyimir Ivanovics Zsdanov tábornok vezették, akik maguk is harcoltak Belgrádban. Az Il-18-as repülőgépet az előzetes tervek szerint 9.30-ra várták, amit később 11.45-re módosítottak. A repülőtéren 11.30-ra minden készen állt a fogadásukra, felsorakozott a díszszázad, a zenekar, ott voltak a delegációt fogadó hivatalosságok. A gépet utoljára 11:34-kor látták a radarképernyőn, majd eltűnt. A repülésvezető utoljára akkor volt vele kapcsolatban, amikor ötezer méter…
Ezeket is érdemes megnézni
Az első Miss Jugoszlávia
Névtelen sírok a balkáni úton
Koncert az ostromlott Szarajevóban. Vezényel: Zubin Mehta
-
Meghalt a montenegrói metropolita
Nyolcvankétéves korában koronavírus fertőzés szövődményeiben meghalt a radikálisan keményvonalas montenegrói-tengermelléki egyházmegye metropolitája, Amfilohije Radović. A járvány kitörése óta tagadta a védekezés szükségességét, a templomban arról prédikált, hogy hagyják figyelmen kívül a kormány korlátozó intézkedéseit. A montenegrói egyházmegye a Szerb Ortodox Egyházhoz (SOC) tartozik, Amfilohije a püspökök közötti rangsorban a második a szerb pátriárka után. A szélsőségesen szerbbarát egyházi vezető nem ismerte el Montenegró államnak és nemzetnek még a létezését sem, nem tekintette önálló államnak, a montenegróiakat egy helyi, őshonos közösségnek tartotta a szerb nemzeten belül. Fanatikusan támogatta a délszláv háborúkat, uszított és harcra buzdította a szerb csapatokat. Lakhelyén, a cetinjei kolostorban fogadta és megáldotta Željko Ražnatović Arkant, a „Tigrisek” hírhedt…
-
Hatmillió fegyver a civileknél
Két közelmúltbeli tragikus horvátországi esemény újra központi kérdéssé tette, hogy mennyi fegyver van a lakosságnál a nyugat-balkáni országokban. Az év elején Filip Zavadlav egy kalasnyikovval Split belvárosában három embert gyilkolt le, néhány nappal ezelőtt egy kis faluból származó 22 éves fiatalember, Daniel Bezuk a zágrábi Szent Márk téri kormányzati épületre adott le lövéseket ugyancsak kalasnyikovval és súlyosan megsebesített egy rendőrt. Ezután a nála lévő pisztollyal öngyilkos lett. De hogyan jutottak hozzá ezek a húszas éveik elején járó fiatalok az automata fegyverekhez? Egyrészt a tapasztalatok szerint nem okoz nagy erőfeszítést a feketepiacon fegyvert vásárolni, csupán néhány száz euró és internet kell hozzá, másrészt sok család valóságos fegyverarzenált halmozott fel, ahogyan…
-
A szarajevói olimpiai múzeum
Amikor Szarajevóban Ágiért mentem a Prva Bošnjačka gimnáziumba, az autóval mindig az olimpiai múzeum előtt kialakított kis parkolóban várakoztam, és nap, mint nap karnyújtásnyira volt tőlem a háború pusztítása. Néztem a gyönyörű monarchia korabeli épületet, a beszakadt tetőt, a kiégett belsőt és összeszorult a szívem. Láttam tanítás után kirajzani a diákokat, akiknek többsége a városban élte át a hároméves ostromot, biztos olyan is volt közöttük, akit a rombolás előtt a szülei elvittek a múzeumba. Három éve voltam utoljára Szarajevóban, és szomorúan láttam, hogy a múzeumot sok más rombadőlt épülettel ellentétben, nem újították fel, de most örömmel olvastam, hogy október 8-án ünnepélyesen átadták az újjáépített múzeumot. A Petrarkijina utcai villakomplexum a…
Ezeket is érdemes megnézni
Srebrenica az államfő emlékeiben
Ítélet Milorad Dodik ellen
A szarajevói vörös szőnyegen Bono és Christiane Amanpour
-
A légiforgalmi irányítók napján
Október 20. a légiforgalmi irányítók nemzetközi napja. Egy különleges szakma az övéké, egy hivatás, ami nap nap után újabb és újabb kihívások elé állítja őket. A repülés szerves részei, munkájukkal hatékonyan hozzájárulnak a légiközlekedés biztonságához. Megosztok veletek egy-egy részletet a két könyvemből, az egyikben kicsit bepillanthatunk abba, hogy milyen volt a légiforgalmi irányítás a kezdetekben, a másodikban, hogy milyen napjainkban. Persze a koronavírus járvány előtti napokról beszélünk, amik reméljük, minél előbb visszatérnek. A katonák és a polgáriak nagyon szorosan együttműködtek, történelmileg a légvédelmi rendszert mindig tájékoztatni kellett a polgári repülésekről. Miután a repülőgépek látással repültek, a légifolyosókat eleve úgy jelölték ki, hogy a vasútvonalak fölött menjenek. A határpontok megegyeztek a…
-
A mi maléves Zsigulink
Lada találkozó van ma az Aeroparkban, a Facebookon szembejön egy Malév festéses Zsiguli kombi képe, amit élményautózásra használnak a parkban és elgondolkoztam a mi maléves Zsigulink történetén. 1986-ban, a romániai kiküldetéskor nem volt saját autónk, kaptunk egy szolgálati 1200-es Zsiguli kombit. A jármű osztályon jó érzékkel olyan autót választottak, ami „csak” Malév festéses volt, felirat nélküli. Kezdetben én ezt nehezményeztem, aztán rájöttem, hogy jobb így. Az autó ezzel a festéssel meglehetősen feltűnő volt, de a románok többségének fogalma sem volt róla, hogy a magyar légitársaság kocsija, viszont a különböző szolgálatok remekül szemmel tudták tartani. Volt, hogy bántották. Amikor a bukaresti bulevardul Magherun, a nyelvet még nem nagyon értve, nem…
-
Kérdőjelek a zágrábi lövöldözés kapcsán
Sorjáznak a kérdések a horvát médiában, a közösségi hálón, hogy történhetett meg a hétfői lövöldözés Zágrábban a Szent Márk téren? Mi volt Daniel Bezuk tettének indoka? Hogyan és hol szerezte a fegyvert? Egy kalasnyikovval felfegyverkezve hogyan jutott el háborítatlanul az ország legfontosabb intézményeivel – kormányzati épület, parlament, alkotmánybíróság – körülvett térre? Volt-e segítője? Jött-e vele valaki, látta-e valaki, hogy automata puska van nála? Ha a rendőrségnek vannak is válaszai ezekre a kérdésekre, azokat a közvéleménnyel egyelőre nem osztják meg. Nagyon kevés információt adnak arról, hogy hol tart a vizsgálat, így szakértők, újságírók, ismerősök és ismeretlenek találgatnak, hogy mi vezetett el odáig, hogy a mindössze 22 éves Daniel Bezuk egy automata…
